Magyar Hírlap, 2016. április (49. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-01 / 76. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2016. ÁPRILIS 1., PÉNTEK ÚJABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK FÉRŐHELYBŐVÍTÉSRE, KORSZERŰSÍTÉSRE A KISGYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSÁRA SZOLGÁLÓ INTÉZMÉNYEKBEN Milliárdok bölcsődékre és óvodákra G. JUHÁSZ JUDIT Segíti a kisgyerekes szülők munkába állását és javítja a gyermekek esély­­egyenlőségét az a nyolcvanmilliárd forintos támogatás, amelyet óvodák fejlesztésére fordít az idén a kormány - emelte ki Varga Mihály nemzetgaz­dasági miniszter tegnap Óbudán. Nyolcvanmilliárd forintot fordít eb­ben az évben a kormány bölcsődék, óvodák korszerűsítésére - jelentette be a nemzetgazdasági miniszter Bu­dapesten. Varga Mihály egy óbudai óvodaberuházásnál tartott sajtótá­jékoztatón elmondta, a támogatások célja, hogy segítse a kisgyermeke­sek munkába állását, támogassa a családokat, javítsa a kisgyermekek esélyegyenlőségét. A három év alatti gyermekek ti­zenhét százaléka számára érhető el a napközbeni ellátás valamilyen for­mája, ezen szeretnének a közeljö­vőben javítani, és mivel hároméves kortól kötelező az óvodai nevelés, azokat a településeket is támogat­ni kell, ahol szükség van a férőhe­lyek számának növelésére - foly­tatta Varga Mihály. A szolgáltatások minőségében és a rendelkezésre ál­ló infrastruktúrában is jelentős kü­lönbségek vannak az országban, a program ezek kiegyenlítését is cé­lozza - tette hozzá a miniszter. A kormány költségvetési és uniós for­rásokat összevonva teremti meg a program fedezetét. A Nemzetgazdasági Minisztérium az elmúlt évhez hasonlóan az idén is kiírt egy pályázatot az óvodai fé­rőhelyek bővítésére, erre tegnaptól pályázhatnak az önkormányzatok, a keretösszeg két és fél milliárd fo­rint. A pályázaton tavaly hatvanhat önkormányzatot támogattak, ami kétezer új óvodai hely létrehozását jelenti. Az önkormányzatoknak gaz­dasági lehetőségeikhez mérten kell hozzájárulniuk a beruházásokhoz, az állam a költségeknek ötven-ki­­lencvenöt százalékát állja. Az uniós források közül a minisz­ter kiemelte azt a pályázatot, amel­­­­lyel a hároméves kor alatti gyer­mekek napközbeni elhelyezését és a három-hat éves gyerekek óvo­dai elhelyezését támogatják, ez­zel elősegítve a kisgyermekes szülők munkavállalását. Ebben az opera­tív programban 7,9 milliárd forint a forrás. Egy másik program kere­tében családbarát, munkába állást segítő intézmények fejlesztésére a fenntartóknak 37,7 milliárd forin­tos, a megyei jogú városok önkor­mányzatainak 15,5 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre. Szo­ciális alapszolgáltatások infrastruk­túrájának bővítéséhez a helyi önkor­mányzatoknak 11,2 milliárd forintot, a megyei jogú városok önkormány­zatainak pedig 4,8 milliárd forintot biztosítanak. Ez összesen csaknem hetvenmilliárd forintos fejlesztési forrást jelent. A miniszter leszögezte, az óvodai­bölcsődei felújítási támogatás csu­pán része a kormány családtámo­gatási rendszerének, ahhoz a többi között hozzátartoznak az adóked­vezmények és a munkavállalást elő­segítő programok is. Óbudai sajtó­­tájékoztatóján Varga Mihály kitért arra, reméli, a program majd ah­hoz is hozzájárul, hogy a gazdaság­ban több beruházás legyen, ami több munkahelyet is jelent. ■ Építkezés: Varga Mihály és Kelemen Viktória alpolgármester FOTÓ: CSUDA SÁNDOR Már az NVB is mellett döntött BARANYA RÓBERT Feljelentést tesz a Nemzeti Választá­si Bizottság (NVB) a Nemzeti Válasz­tási Iroda (NVI) székházánál február 23-án történtek miatt - erről döntött tegnapi ülésén egyhangúlag a testület. Azon a napon tömegjelenetek zajlot­tak le az NVI székházánál, a vasárna­pi boltzárral kapcsolatos népszava­zási kérdés benyújtása során, amikor ismeretlen kopasz férfiak megaka­dályozták az MSZP-s Nyakó Istvánt, hogy elsőként adja be kérdését. Az NVB tegnapi ülésén elhangzott, hogy testület lépése csak szimbolikus lehet, miután több mint húsz felje­lentés érkezett már ebben az ügyben a nyomozó hatósághoz. Patyi And­rás, a testület elnöke azt mondta: le­het, hogy szimbolikus a feljelentés megtétele, de egyértelmű jelzés ar­ra, hogy a bizottság ezt a magatartást nemcsak a választási eljárás alapelvei, a népszavazási törvény, de a büntető­jog szabályai szerint is elfogadhatat­lannak tartja. Magyarázata szerint a bizottságot a jóhiszeműség vezette, amikor a be­nyújtást követően három napon belül döntött a népszavazási kérdésekről, az azzal kapcsolatos kifogással együtt. Hozzátette: a testületet ugyancsak a jóhiszeműség és a népszavazási eljá­rásról szóló törvény vezette, amikor a benyújtás közvetlen előzménye­it vizsgálta. A bizottság döntése után az NVI közölte, hogy az iroda elnöke, Pálffy Ilona már kedden feljelentést tett az ügyben. Az NVB egyébként tegnap megta­gadta a Jobbik külföldiek földvásár­lásával kapcsolatos népszavazási kér­désének hitelesítését. ■ Informatikai fejlesztés az iskolákban Tizenkét és fél milliárd forintot fordított iskolai informatikai fejlesztésre az elmúlt hó­napokban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, több mint negyvenhatezer személyi számítógépet és szervert üzemeltek be, továbbá vírusirtó programokat és oktatást segítő szoftvereket telepítettek - mondta el Czunyiné Bertalan Judit digitá­­listartalom-fejlesztésért felelős kormánybiztos a tegnapi projektzáró rendezvényen Egerben. Közölte, már készül az iskolai digitalizációt támogató program, amelynek fontos része az eszközfejlesztés, de elsődleges feladata a tartalomfejlesztés, és cél az is, hogy minden iskolában legyen széles sávú internet. (MTI) ■ ■ Öveges-program és a zárolt uniós kifizetések BR Bűnszövetségben, üzletszerűen el­követett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja merült fel a tizennégymil­­liárdos uniós keretből finanszírozott Öveges-program lebonyolításában - az Index szerint ezt állapította meg a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálata. A portál emlékeztetett, hogy a rend­őrség 2014-ben kezdett nyomozni az iskolai tanterem-felújítások címén eltüntetett pénzek után. A március közepén meghozott határozat sze­rint a pályázatokra beadott vállalko­zói ajánlatokban jelentős túlárazások szerepeltek, amelyek az ellenőrzés hiányosságai miatt alkalmasak voltak a „pénzeszközök megszerzésére”. Az Öveges-program a napokban került előtérbe, miután kiderült, hogy az Európai Unió negyvenmilliárd fo­rintnyi, hazánknak szánt támogatást tart vissza. Sajtóhírek szerint az unió az említett program problémái miatt zárolta a kifizetéseket. Később az Em­beri Erőforrások Minisztériuma cá­folta az összefüggést. Felhívták a fi­gyelmet, hogy az Öveges-program nem a felfüggesztéssel érintett Társa­dalmi Infrastruktúra Operatív Prog­ram része. A TIOP-projektet 2014- ben vette át a minisztérium, és akkori vizsgálataiban számos hibát tárt fel. Az Emmi megállapította, hogy a le­szerződött, több mint 550 milliárd forintnyi projekt többsége el sem in­dult, a pályázók 85 százaléka nem ju­tott hozzá a forráshoz. A projektek kapcsán a minisztérium 73 szabály­talansági gyanúbejelentést tett, ame­lyek közel harmincötmilliárd forintot érintettek. ■ Csatlakoznak a zalaegerszegi igazgatókhoz KCS A Keszthely és Lenti térségében mű­ködő iskolák vezetői is csatlakoz­tak az „Én tényleg tanítanék...” el­nevezésű, Zalaegerszegről indult igazgatói kezdeményezéshez. A táv­irati irodához eljuttatott dokumen­tumok szerint hat keszthelyi általános és középiskola igazgatója, valamint Lentiből, Rédicsről és Pákáról össze­sen kilenc alsó- és középfokú oktatá­si intézmény vezetője nyilvánította ki egyetértését. Amint azt megírtuk, március 22- én kilenc zalaegerszegi oktatási intéz­mény igazgatója tett közzé felhívást. Közleményükben emlékeztettek ar­ra, hogy 2015 novemberében jelent meg a miskolci Hermann Ottó Gim­názium tantestületének nyitt levele, amelyhez sok közösség és magánsze­mély is csatlakozott, „elindítva ezzel azt a folyamatot, amelynek során az oktatásirányítás hozzálátott az okta­tási rendszer átalakításához. A tilta­kozások hatására személyi változá­sok történtek, elindult egy párbeszéd az oktatásirányítás és a pedagógusok között” - írták az igazgatók. A kezde­ményezők szerint azonban „sajnos a várt szakmai alapon történő megbe­széléseket megzavarták politikai in­díttatású megnyilvánulások. Egyrészt a hozzá nem értő és félrevezető elem­zések, másrészt az egyes, csoportok és személyek felhatalmazás nélküli, né­ha szakmai alapokat nélkülöző vagy pártpolitikai indíttatású megszóla­lásai. Adjunk időt a hivatalos tárgya­lások lefolytatására, adjunk időt az új oktatási államtitkárnak, aki elődjeivel ellentétben partnernek tekinti a pe­dagógusokat a tárgyalásokon. ” ■ E-MAIL BELPOUPMAGYARHIRLAP.HU KEVESLI AZ OEP TÁMOGATÁSI KERETÉT A KAÁLI INTÉZET A lombikkezelésekkel kapcsolatos gondok megoldását sürgetik JOBBÁGYI ZSÓFIA Továbbra sincs döntés a lombikbé­­bi-kezelések központi finanszírozá­sának emeléséről, így a Kaáli Intézet szerdán levélben hívta fel a figyelmet a kérdés sürgető voltára. A támoga­tási összeg évek óta változatlan, noha tavaly már bejelentették, hogy dup­lájára emelik a keretet. Az elmúlt több mint egy év során kö­rülbelül ezer meddőségi kezelés ma­radt el országosan, ami szakmai vé­lemények alapján háromszázzal kevesebb teherbe esést jelent - olvas­ható a Kaáli Intézet levelében, ame­lyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) címzett. Mint ír­ják, ez év márciusi jelentésében az alapvető jogok biztosa is megállapí­totta, hogy „a jogsérelem bekövet­keztének állandó és közvetlen veszé­lyét idézi elő, hogy 2015 júniusa óta - donorsperma hiányában - szünetel hazánkban a donorhímivarsejtek se­gítségével történő reprodukciós eljá­rások alkalmazása”. A probléma kétoldalú: az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) tavaly nyáron egy Dániából érkező „gyors­riasztás” kapcsán vette napirend­jére a donorspermák behozatalá­nak kérdését. Az ok az volt, hogy egy édesanya, aki Dániából kapott hím­ivarsejtet, beteg gyermeket hozott világra, az OTH pedig megállapítot­ta, hogy a KRIO Intézet és Őssejtbank „törvénysértő módon importált hímivarsejteket egy dániai sejtbank­ból” - olvasható az egy évvel ezelőt­ti sajtóhírekben. Ezért az intézmény a továbbiakban „megtiltotta a behoza­talt, illetve a már megérkezett minták felhasználását további intézkedésig”. Emellett az OTH akkori nyilatkoza­taiban jelezte azt is, hogy a hatályos jogszabályok betartása mellett bár­melyik meddőségi centrum gyűjthet belföldön donorspermát. A Kaáli Intézet idén március 30-i keltezésű levelében azonban köz­li, az országban nincs működő sper­mabank, amely a növekvő igénye­ket kielégítené, ahogyan a meddőségi centrumok sem tudják biztosítani a kezelésekhez szükséges mennyiségű mintát annak ellenére, hogy például a centrum már tavaly nyáron elrendel­te a gyűjtést. A probléma másik olda­la - fogalmaznak -, hogy bár az OEP korlátozott számban ugyan, de támo­gatja a lombikbébi-kezeléseket, be­leértve a donorspermával történő be­avatkozásokat is, ám a költségvetési korlát miatt igen hosszú a várakozási idő. Álláspontjuk szerint, ha felolda­nák a meddőségi kezelések finanszí­rozási korlátozását, évente „mintegy ezerötszáz gyermekkel születhetne több”. A meddőségi kezelésekre fordít­ható támogatási összeg gyakorla­tilag évek óta változatlan, az OEP évente körülbelül kétmilliárd forin­tot költ erre a célra, amelyhez hozzá­adódik még másfél milliárd forintnyi gyógyszertámogatás, s ebből össze­sen évente hat-hétezer meddőségi kezelést tudnak elvégezni. A probléma a döntéshozók számá­ra sem ismeretlen: tavaly februárban Zombor Gábor akkori egészségügyért felelős államtitkár bejelentette, hogy duplájára emeli a kormány a lombik­­­bébi-kezelésekre szánt támogatá­si összeget, ám - ahogyan azt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisz­tériumának (Emmi) parlamenti ál­lamtitkára tavaly decemberben meg­fogalmazta - az ügyben továbbra sem született konkrét döntés. „Tekintettel az ügy szakpoliti­kai összetettségére a miniszteri ér­tekezlet az egészségügyi ágazat és más Emmi-ágazatok között további egyeztetéseket rendelt el” - jelentet­te ki az államtitkár. A Kaáli Intézet levele szerint azon­ban jelenleg a kezelésekre várako­zók közül a legrosszabb helyzetben azok a betegek vannak, akiknek do­norspermára van szükségük. „Mivel a meddőségi intézetek több mint egy éve nem végezhettek ilyen kezelése­ket, a várakozók száma gyakorlatilag megduplázódott. Jelenleg tehát nem a donorhímivarsejtek hiánya, hanem az OEP finanszírozás korlátai teszik szinte lehetetlenné, hogy a betegek hozzájussanak ezekhez a kezelések­hez” - állítja az intézet. ■

Next