Pogány Péter (szerk.): Riadj magyar! 1848-1849 fametszetes ponyvái, csatakrónikái - Magyar Hírmondó (Budapest, 1983)
Utószó, történeti jegyzetek, mutatók
ügyminiszter által kibocsátott végrehajtási rendelet (lásd fényképét Rózsa-Spira i. m. 193.) szövegéből indul ki. Számadatai pontosak. (61-68. sor.) A rendelet minden törvényhatóságnak előírta, hogy hét nap alatt fejezzék be munkájukat a 2-3 tagból álló „összeíró küldöttségek”. A sorozás a 19 évesekkel fog kezdődni. (77. sor.) A költő ezúttal a török járom elmúlásával bátorít (121-128. sor), majd szép imát fűz a végére. (129-136. sor.) A nyomtatás ideje bizonyosan tudható: augusztus legutolsó napjai. Ezt megerősíti, hogy a közölt Petőfi Sándor-vers, a Lenkei százada, csak 1848. augusztus 20-án jelent meg először a Nép Barátjában, máshonnan nem vehették át. A háttérről a 10. sz. jegyzetében. Petőfinél nyolcszor hat szótagosak a szakaszok, de a ponyvát a helyszűke kényszerítette szélesebbre szedetni a strófákat. Aranynak is csak monogram jutott Telegditől, Petőfinek is. A hiteles Petőfi-szövegtől eltérései: 2. vsz. odaillenének; 6. vsz. Némelyik; 10 vsz. gazda nemzet; 14. vsz. Általásztak (rövid u!); 17. vsz. Nekünk. 29. Más ízben Perlasz városban történt csata és győzedelem. Szabadkán. Nyomatott Bittermann Károlnál. [Az esemény 1848. szeptember 2.] 8 r., 8 r. Tóth Lajosnak mint „írónak” neve a második függelékvers végén olvasható a 4. lapon. Stiláris okok késztetnek annak feltételezésére, hogy az alább közölt eredeti Székács Pál-verset is Tóth Lajos módosította helyenként a szabadkai nyomda számára. Lehet, hogy ez a Tóth Lajos azonos azzal a miskolci nyomdatulajdonossal, akinek neve a 24. sz. ponyvánk címlapján olvasható, az is szeretett szövegeket „megjobbítani”. A Bittermann nyomda perlaszi főverse szerzőjének kilétéről viszont semmit sem tudunk. A perlaszi (később Torontál vm., Bega alsó folyásánál levő) szerb sánctábort 1848. szeptember 2-án hajnali 15-kor kezdett