Magyar Hivatalnokok Lapja, 1874 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1874-11-08 / 45. szám

Közmunka- és közlekedési minis­terium ................................... 5.798,450 6.856,413 Földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium......................... 1.525,925 1.545,413 Vallás- és közokt. ministerium . 3.877,430 3.849,232 Igazságügyi ministerium . . . 10.530,745 10.986,121 Honvédelmi ministerium . . . 6.931,326 6.255,048 Összesen: 153.240,093 149.490,048 B) Rendkívüli szükséglet. Közösügyi kiadások.................... 1.597,402 3.353,826 Belügyministerium.................... 18.000 1.531,300 Pénzügyministerium.................... 19,265,880 17.028,471 Közmunka és közlekedési minisz. 5.865,065 13.423,165 Földmivelés-, ipar- és keresked. ministerium......................... 128,000 339,400 Vallás- és közoktatásügyi minisz. 63,044 101,500 Igazságügyi ministerium . . . 340,000 381,000 Honvédelmi ministerium . . ._________738,563____1.478,648 Összesen: 28.044,954 37.637,310 Összes szükséglet: 181.285,047 187.127,358 Aj Rendes fedezet: Egyenes adók.................... . 73.488,490 69.527,905 Fogyasztási adók........ 13.835,665 13.661,665 Határvám (kezelési átalányból) . 132,206 109,437 Bélyeg....................... 7.139,304 6.353,504 Jogilletékek.............................. 14.958,650 12.983,900 Dijak ........................................ 634,070 648,OCO Fémjelzés.................. 17,940 19,045 Út-, hid- és révvám .... 21,349 50,439 Dohány...................... 16.213,419 15,613,084 Lotto *...................... 1.296,879 1.106,799 Só................................ 10.959,945 10.955,886 Államjószágok.............................. 4.342,667 3.486,453 Államerdők­­................................... 2.998,231 3.819,004 Bányászat és pénzverés (hiány) . 13,854 172,251 Államnyomda............ 45,000 58,800 Államépületek............ 22,988 1­7,418 Államvasutak és azok gépgyára . 2.474,000 2.000,000 Ingó államvagyon .................... 746,585 547,378 Különféle bevételek.. 363,277 371,086 posta ........................................ 176,500 182,600 Távirda (hiány)....... 96,900 91,120 Bányailletékek........... 86,920 99,920 összesen 149.839.331 141.694,448 B) Rendkívüli fedezet. TÁRCZA. Embervásár Afrikában. Hogy a rabszolgaságról tiszta fogalommal bírhassunk és annak lát oldalait ismerhessük, szükség, hogy azt a kezdetnél, vagyis a forrásánál figyeljük meg. Mert midőn már a rabszolgát roppant terület választja el szülőföldétől; midőn már, mint begya­­­­korolt munkás, urának hasznot hajt, s igy mondhatni, hogy érték­kel bir, — ekkor már a haszonlesés is tiltja a gazdának, vele roszul bánni. Máskép áll azonban a dolog a kezdetnél, vagyis az épen elfogott rabszolgáknál, kik minden culturális készültség nél­kül szakittatnak le ősi hazájuk kebeléről. Közép-Afrika azon ré­szében, melyről beszélni fogunk,­­ a rabszolgakereskedők előtt egészen ismeretlen a philantropia, és­pedig az­ok­ból, mert a rab­szolgavadászok és kereskedők, kik itt többnyire mohamed vallá­­súak, a szerencsétlen pogány szerecsent nem is tekintik ember­társul, hanem csak áruczikk gyanánt forgatják kézről-kézre. Tör­ténik pedig ez nem azért, mintha a mozlim vallás nélkülözne minden emberi szeretetet, de mert az itteni mohamedánok vallá­sordézsmaváltság és egyéb bevé­telek az államjószágoknál, er­dőknél és bányászatnál . . 127,812 29,152 Tiszai koronás kerület váltság­összege 185,714 185,714 Államjavak eladásából .... 400000 754,594 Állami előlegekből 3.241,212 3.726,055 Ingó államvagyon értékesítéséből 1.967,100 Összesen)^3.954,738 6.662,615 C) Hitel- és pénztárműveleti be­vételek ......................... .___________________5,435 975 Összes fedezet 153.794,069 153.793,038 Összes szükséglet 181.285,047 187.127,358 Hiány 27.490,978 33.334,320 illetőleg az adójavaslatok eredmé­nyéből fedezendő 12.000.000 frt és a már megkezdett be­ruházásokra fordítandó 6 millió frt, összesen . . . 18.000.000 levonása után.............................. 9.490,978, mely kilenc millió, négy­száz kilencven ezer, kilenc­száz­hetvennyole forint hiány, ha a keleti vasút II. sorozatú elsőbbségi kötvényeinek eladá­sából és más rendkívüli bevételekből is várható összegek időközben nem folynak be, egészben a legközelebb fölvett kölcsönből lesz fedezendő. A budget lehetőleg csökkentetett. A rendes kiadások közül először is a belügyminisztérium budgete, ha a házi adóról szóló javaslat a költségvetés tárgyalása előtt elfogadtatik, 2 millióval kevesebb lesz; a pénzügyminisztériumé 287 ezer írttal. Jelentékeny a csökkenés a közlekedési minisztériumnál is. Itt az idén válasz­tatott el először a központi igazgatás költsége az államvasutak üzletvezetésétől. A megtakarítás az elsőnél 1.216.000 forint a másodiknál 542.000 frt. Az igazságügynél is jelentékeny a megtakarítás, ez azonban nem mondható a kultusz-minisztériumról, s a honvédel­miről, mely utóbbiban a csapatok költségei növekedvén, a lehető takritást elsúlyozzák. A rendkívüli költségvetésnél a közlekedési minisztérium 7.557.000 megtakarítást mutat, a honvédelmi 210.000 forintnyit. Ezen előirányzatot a pénzügy­miniszter úr a következő elő­terjesztés kíséretében nyújta be. A budget lehetőleg csökkente­tett. A rendes kiadások közül először is a belügyminisztérium budgete, ha a házi adóról szóló javaslat a költségvetés tárgyalása előtt elfogadtatik, 2 millióval kevesebb lesz; a pénzügyminisztéri­umé 287 ezer írttal. Jelentékeny a csökkenés a közlekedési mi­séknak csak árnyoldalait, vagyis minden más vallásnak fanatikus gyűlöletét sajátították el. Belső-Afrika Baghirmi tartományában történtek a múlt év­ben a legnagyobbszerű rabszolgavadászatok. Dr. Nachtigal jeles afrikai utazónak élményei után közölhetünk arról egy némely mozzanatot. Ez utóbb említett nagy rabszolgavadászatot maga az ottani szultán rendezte és vezette, még­pedig a kényelem szem­pontjából a közvetlen szomszéd pogány tartományokban. Rabló hadjáratára őt az késztető, hogy északi szomszédjának a hatalmas vaddai fejedelemnek megfékezésére erős hadsereget kellett gyűjtenie, a hadseregnek pedig lóra és fegyverre volt szüksége, pedig ezek Afrikában nehezen megszerezhető értékes tárgyak; miért is kény­telen volt a rabszolgavadászathoz, mint oly expedienshez nyúlni, melynek jó zsákmánya a hadjárat kellékeit bőven fedezi. — Tud­nunk kell azt, hogy valamint Angliában a gyapjú — Amerikában pedig a pamut értéke után állapítják meg az egységes árt, Afri­kában ezt a rabszolgákkal teszik, ők képezik a legnagyobb érté­ket, ők a legértékesebb csere­anyagot. A szultán is tehát, csak arra törekedett, hogy minél több rabszolgát fogdozzon össze. Ami nem is nagyon nehéz dolog volt, ha meggondoljuk, hogy e sze­gény pogány tartománybeli szerecsenek­­ a fegyverviseléshez és használatához nem értenek, sem pedig egy némileg fegyelmezett rabló­sereg támadásának sikeresen ellenállni nem bírnak, s így a 354

Next