Magyar Holnap, 1976. március-december (1. évfolyam, 1-10. szám)
1976 / 3. szám
14. oldal MAGYAR HOLNAP . A két Alcazar összeforrt A klasszikus hősiesség világtörténelmi példáinak két legutóbbi fejezete forrott eggyé jelképesen a toledói Alcazar falában. Húsz év különbséggel — és 2500 km távlatban — 1936-ban a toledói Alcazar rázkódtatta meg rendíthetetlen hősi elszántságával a világot. 1956-ban a «magyar Alcazar»-nak elnevezett Korvin-köz döbbentette meg az emberiséget. ... A kettő most összetalálkozott — és egymásba forrott: a toledói Alcazár romokból újjáépített falába beépült a magyar szabadságharc emlékműve — az azonos eszmék hőseinek, vértanúi emlékének együtt a helyük. «A LOS HEROES DEL ALCAZAR 1936 — Az 1936-os alcazari hősöknek — A Szabadságharcos (Nemzetőr) Szövetség kezdeményezését és elgondolását az USA- ban élő Kátay Mihály szobrászművészünk öntötte bronzba. A felállítással kapcsolatban kezdetben nehézségek merültek fel, mert Alcazar nemcsak szent zarándokhelye a spanyoloknak, hanem féltve őrzött műemlék, melynek se külsején, se belsején változtatniuk nem szabad. És mégis félretettek minden rendelkezést, előírást és szabályt (a hősöknek nem kell sokat beszélni arról, hogy mi a hősiesség, mint ahogy a vértanúknk sem, hogy mi a szenvedés!), hogy a spanyolországi magyarság ,a hallgatásra kényszerített otthoni vérei nevében és helyette — Magyarország határain kívül a legméltóbb helyen örökíthesse meg hőseinek történelmi emlékét, amelyet a jelenlegi kormányrendszer népünk saját hazájában nem tűr meg, kárhoztat és üldöz. CARVAJAL tábornok Alcazar hősei közül való, 1936-ban végigharcolta és elszenvedte annak férfinapjait, s azon kevesek közé tartozik, akik ott életben maradtak: ma ő az Alcazar-i Emlékmű Bizottság elnöke, s ő tette magáévá a magyar hősök ügyét és hidalta át a kezdetben megoldhatatlannak látszó nehézségeket. Egy külön rendelet alapján rendkívüli engedély születik meg és Kátay Mihály bronzba öntött emlékműve beépült az Alcazár falába: a két Alcazár így jelképesen eggyé forrt. • «AZ IGAZSÁG KOSZORÚJÁT Is. ÉS A VÉGSŐ GYŐZELMET? •Az emlékmű leleplezésének ünnepségeit a spanyolországi magyarság a Szabadságharcos (Nemzetőr) Szövetség rendezésében az Alcazar Emlékmű Bizottsággal karöltve rendezte meg, október 23-nak és november 4. jellegének megfelelően elkülönítve, a hősök emlékművének leleplezésén keresztül a hősök megtisztelését és november 4. jellegének megfelelően a hősi halottak gyászünnepségeit. Ez utóbbit a madridi Szentlélek templomban a kommunista börtönöket megjárt Justh István felsőőrsi prépost a Madridban akkreditált diplomáciai kar, a spanyol hatóságok és a helyi magyar kolónia részvételével rendezte meg. A spanyol sajtó nagy szeretettel foglalkozott az üggyel, s így nagy meghívásokra nem volt már szükség ahhoz, hogy tömegeket vonzzon magához az Alcazar-ok szelleme. A toledoi emlékmű-leleplezés ünnepségeit — az egyetlen, még ma is «m. kir.» jelleggel működő — madridi magyar követ, Marosy Ferenc beszéde nyitotta meg, aki klasszikus spanyol nyelven intézte a hallgatósághoz döbbenetes szavait: «A mai zavaros világban, amikor minden oldalról a megalkuvás és megadás csalfa kísérletei vesznek körül bennünket; amikor a békés koegzisztencia hamis jelszava alatt változatlanul folyik a menekültek lemészárlása a vasfüggöny mentén, ugyanúgy népeink szolgai elnyomása — az alcazari hősök példája, mint olthatatlan láng ragyog a becsület, hazafiság és áldozatkészség örök megtestesülése gyanánt. Ugyanezek az eszmények lelkesítették a magyar népet is, amikor 1956-ban fegyvert fogott a vörös elnyomás ellen, de a nyugati világ cserbenhagyta és a szovjet világhatalom katonai beavatkozása vérbefojtotta a magyar szabadságharcot. De — ha a magyar vértanúkat nem is kísérte siker — ugyanazért az eszményért áldozták életüket, mint LOS EXCOMBATIENTES HUNGAROS 1956. Az 1956 - os magyar harcosok az alcazari vértanúk, akikkel lelkük biztosa egyesül a mennyekben, ahol az Úristen, — az igaz Bíró — meg fogja adni nekik «az Igazság koszorúját és a végső győzelmet.»» • A «MAGYAR ALCAZAR_ KÉPVISELETÉBEN Spanyol megítélésben Budapesten a Korvin-köz játszotta Alcazar szerepét: itt játszódott le — más formában és több változatban, új személyekkel és még nagyobb technikai felkészültséggel — mindaz, ami a hazaszeretetnek szavakkal le nem írható hősi példáit a bolsevizmus anarchista és pokolian gonosz barbárságával szembeállítja. Moscardo tábornok, a toledoi Alcazar egykori parancsnoka nem él már — az ünnepségen nem lehetett jelen. Pongrátz Gergely, a Korvin-köz volt főparancsnoka (ma a Szabadságharcos — Nemzetőr — Szövetség elnöke) személyesen jelent meg az ünnepségeken. A két Alcazar közös eszmei tartalmát, a toledoi katonai akadémia tisztjelöltjeinek és a «pesti srácok« hazaszeretetének eszmei közösségét, elszántságát és halálmegvetését ő mutatta be — itt és most csak magyar szavakkal — az ünnep magyar résztvevőinek. Szavai nyomán meg-, és újra elevenedett itt , mindaz, ami a Korvin-közt a «magyar Alcazár«-rá tette és a magyar szabadságharcosoknak az emberiség szabadság-történetében egy külön fejezetet biztosít. A szabadságharcosok tántoríthatatlan hitét így foglalta össze: « ... a magyar szabadságharc — katonai bukása ellenére — egy megújulandó új fázisában a nemzet győzelméhez fog vezetni, mert azt ez erkölcsi csapást, amelyet a magyar szabadságharc az istentelen kommunizmusra mért —• a kommunizmus nem tudja kiheverni soha!# 0j NYUGAT VISSZAADHATTA VOLNA A HITET!# Mikor Carvajal tábornok az emlékmű előtt megjelent, hogy spanyolnyelvű emlékbeszédét megtartsa — méltóságteljes, síri csend fogadta őt: a toledoi Alcazar rémnapjainak szenvedő alanya, tanúja és hősi küzdelmének részese is ő, «a testvéri magyar nemzet hősies és tragikus szabadságharcához, egyéni tapasztalata és élményei alapján volt mit mondania. Bár ő Nyugat tudatos gonoszságát csak egyszerű közömbösséggé minősítette át, mégis beszéde egy kiváló koronaügyész vádemelése volt Nyugat ellen, amelyei a magyar példaadásonkeresztül akkor visszaadhatta volna a hiteit a szabadságszerető emberiségnek, de nem ismerte fel azokat a lehetőségeket, amiket a magyar helytállás nyújtott. A magyar szabadság elbukása nem a minden áldozatra kész magyar népen múlott, hanem Nyugat közömbösségén ...! Amit Carvajal tábornok kíméletből nem mondott ki, amit szerénységből csak futólag érintett, vagy teljesen elhallgatott, annak részleteit a véres «Spanyol 1000 NAP« krónikása hozzáadta: a «polgárháború»nak feltüntetett spanyol szabadságharcban sem volt különb Nyugat. Ott ugyan nem közömbösséggel tette lehetetlenné a szabadság kivívását, hanem a «Demokrácia» nevében — és annak védelmét hangoztatva — szedte össze, szervezte nemzetközi brigádokba az anarchista csőcseléket és küldte át rombolásra, vérfürtők rendezésére, egy több ezer éves kultúra megsemmisítésére az Iber félszigetre. Ezek útjában Toledo Alcazarja egy felkiáltó jel volt, hogy: eddig és ne tovább! ______ 1976 Május hó IN MEMORIAM OCT. 23. 1956 A LOS HEROES DEL ALCAZAR 28 DE SEPT. 1936 — LOS EXCOMBATIENTES HUNGAROS 23 DE OCT. 1956 — AZ 1936. szept. 28-i ALCAZARI HŐSÖKNEK — 1956. okt. 23. MAGYAR HARCOSAI: A Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség számtalan maradandó munkájából egy, amely évente millióknak hirdeti az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc halhatatlanságát. A folytatás a 13. oldalrólszerűen megnyert. Ez a per is kézzelfogható bizonyítékul szolgál arra, hogy Dálnoki-Veress, - Mikófalvy, - Kohlmann /Kecskési-Tollas/, - Légrády, stb. összeállásnak éppenúgy, mint fentebb említett amerikában élő barátaiknak egyedüli törekvése a Németország i és egyéb dotációk feletti osztozkodási vágy. A nevezett személyeknek - akiknek portréját a jelentés megrajzolta - az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc semmit sem jelent, mert a nevezetteknek ahhoz semmi köze nem volt, csak olcsó vámszedői lettek a magyar hősök és mártírok véráldozatának. A Világkongresszus plénuma, a Világszövetség újraválasztott vezetősége és a Magyar Szabadság-ő harcos Parlament Végrehajtó Bizottsága ismételten felhívja a magyar emigráció figyelmét a Dálnoki-Veress féle összeállás tevékenységére, mert a Mikófalvy Á.V.H.-s ügynök példája alapjján bármikor újabb botrányok következhetnek. Az ügynökök munkáját és az ügynökök pártolását a magyarság összességei, úgy otthon, mint az emigrációban a leghatározottabban elítéli. A Világkongresszus a magyar testvéri és bajtársi együvé- tartozás erejével megerősítette az Európai Kontinentális Szer- vezet vezetőségét. Úgy a Kontinentális Szervezet, mint az Országos Szervezetek munkájára Isten áldását kéri, valamint kije- lenti, hogy a Világszövetség központjának támogatását az ered-ményesebb magyar felszabadítási munka koordinálásában a 1 legmesszebbmenőkig kilátásba helyezi. A külön bizottság jelentése írógéppel írt jelentés volt, nem “Fekete" és Fehér Könyv" Tartalmában is különbözött azoktól. Mi az írásaink után a magunk címét és a magunk nevét írjuk alá és mindig aláírjuk! Csak az ügynökök nem teszik ezt, függetlenül attól, hogy az ÁVH, a Deuxieme Bureau,Gehlen ügynökségének jelentenek, avagy valamennyinek egyszerre. A kutya ugat és a karaván halad. Sem a magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség sem a Magyar Szabadságharcos Parlament magas erkölcsi értékeit nem tudják bemocskolni azok akik ÁVH-s módszerekkel újra megkísérelték azt. Nekünk emlékeinkben nem beréndeltek a katonák és a csendőrök, sem azok, akik bár a múltban, de magyarul, vitézül és becsületesen szolgálták a hazát, hanem szeretett ÉDESAPÁINK, akiknek hősi emlékéhez elmegyünk megpihenni akkor, amikor az elősdiek, a poloskák és a patkányok nyomunkban járnak. A GAZT MINDIG KI KELL GYOMLÁLNI! Minden magyar testvérünket őszinte magyar szeretettel köszöntünk és elnézésünket kérjük, hogy ezzel a reánk kényszerített piszkos üggyel foglalkoznunk kellett. A Magyar Szabadságharcos Parlament és a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség összevont központi vezetősége.