Magyar Horgász, 1960 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1960. január / 1. szám
ANTOS ISTVÁN 1908-1960 „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány mély fájdalommal tudatja, hogy Antos István elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, pénzügyminiszter, országgyűlési képviselő, a Közgazdasági Egyetem professzora, 1960. január 5-én hirtelen elhunyt.” A gyászbeszédek elhangzottak . . . Érdemei méltatásának a sajtó napokon át hasábokat szentelt. Méltatta tudását, szervezőképességét, tudományos munkásságát, szívósságát és azt a lelkes odaadást, amellyel egy rombadőlt ország gazdasági felépítésén éjt napot egy betéve dolgozott. Munkásságának igazi jelentőségét azonban — amelynek mi mindnyájan haszonélvezői voltunk — csak az utánunk következő nemzedék gazdaságtörténetének írója tudja majd — a maga teljes nagyságában — felmérni. A mi szá^^Xlkra azonban Antos István nem volt sem miniszter, sem gazdasági vezéreljiség, hanem egy halkszavú, kedves, előzékeny és mindenekfelett szere horgásztárs, akihez — ha horgászközösségi ügyről volt szó — nem lehet olyan kéréssel fordulni, amelyet örömmel ne teljesített volna. Bármenre túl is volt terhelve munkával, ha mégoly rövid volt is számára a hétvégi pihenő, azt a néhány órát, amely felett rendelkezhetett, ott töltötte a makádi erdő magaspartjának fái alatt, vagy az Atkás nádasai előtt. Csak ott találta meg azt a pihenést, amelyre oly nagy szüksége volt és amelyből neki, mint a nagy alkotóknak mindig, csak nagyon-nagyon kevés jutott. És ha majd — szépségének teljes pompájában — újra eljön a tavasz és újra ezüstbe öltözteti a parti tüzeket, ha majd újra ibolyafoltok fogják tarkítani a gátoldalak friss zöldjét, csak még markolóbban fogjuk érezni a Sors kegyetlenségét, amely bennünket egy igaz baráttól, egy kedves horgásztárstól — váratlanul és idő előtt — megfosztott. A nagy horgászcsalád búcsúzik Tőled, Antos István, mint legjobb fiainak egyikétől. dunaági hírek Megnyugtathatjuk horgásztársainkat, hogy mind a Szövetség, mind az Intéző Bizottság igen nagy gonddal és figyelemmel kezeli a Soroksári Dunaág ügyét. November 23-án befejeződtek azok a munkálatok, amelyek lehetővé teszik, hogy a Csepeli Papírgyár ipari szennyvizét ne a Soroksári Dunaágba bocsássák be, hanem egy fő gyűjtőmedencébe összegyűjtve — szivattyúk segítségével — átemeljék a Nagydunába. Ezzel a Soroksári Dunaág legnagyobb szennyezője kikapcsolódott. A papírgyári ipari szennyvizek november 23. óta tehát nem folynak a Soroksári Dunaágba. Az a pár száz köbméter szennyvíz, ami még ma is a Soroksári Dunaágba ömlik, nem ipari, hanem úgynevezett háziszennyvíz: a mosodák és kanálisok vize. Féléven belül elkészül a Papírgyár új igazgatósági épülete és akkor ezeknek a szennyvizeknek nagyrészét is a Nagydunába fogják átemelni. A Kvassay zsilipnél felállított szivattyúk ez idő szerint naponta 400 000 köbméter tápláló vizet emelnek át a Nagydunából a Soroksári Dunaágba. A folyamatosan végzett oxigénvizsgálatok megállapítása szerint ez a friss víz elegendő a Soroksári Dunaág halállományának védelmére. A Kvassay zsilipnél rendelkezésre álló tartalékszivattyúk megindításával a napi 400 000 köbméter vízmennyiség tovább fokozható, ha a hidegebb idő beálltával a Dunaág befagyna. A Soroksári Dunaág másik, súlyosan beteg pontja a Jutagyár alatt beömlő szennyvízcsatorna. Ezen a csatornán ömlik be Pestszentlőrinc és Kispest szennyvize. Amióta a Vörös Csillag Traktorgyár csatornáinak a budapesti fő gyűjtőcsatornába való bekötése megtörtént, ezen a csatornán „elvileg” fonolos víz nem folyik a Soroksári Dunaágba. Azért mondom, hogy „elvileg ”, mert sajnos a vizsgálatok megállapították, hogy néha a szennyvízben fenol is van. Ha a gyárak a kiadott rendelkezéseket a jövőben be fogják tartani — ami fölött most már a Vízügyi Igazgatóság fokozottabb mértékben fog őrködni — úgy a Kvassay zsilipen betáplált nagydunai víz olyan mérvű hígítást eredményez, hogy a Jutagyár alatti szennyvízcsatorna nem jelenthet nagyobb veszélyt a Soroksári Dunaágra. A kérdés azonban itt csak akkor fog végleg megoldódni, amikor az épülőfélben levő szennyvízderítőtelep megkezdi munkáját. Most van a Gazdasági Bizottság előtt az a terv, amely hivatva van biztosítani a soroksári dunaági szennyvízkérdés végleges megoldását. Remélhető, hogy a szennyvízderítő-telep építése is meggyorsul és legfeljebb másfél éven belül befejeződik. A karácsonyi ünnepek alatt a Nagyduna vize váratlanul megemelkedett és ezzel lehetővé vált a szivattyúk kikapcsolásával gravitációs úton nagytömegű friss vizet juttatni a Soroksári Dunaágba. Bár a magasabb vízállás az előjelzések szerint csak átmeneti, de több hétig fog tartani, ezt az időt ki fogjuk használni arra, hogy a lehető legnagyobb víztömeg bebocsátásával teljesen átmossuk a Soroksári Dunaágat. Herényi János a Soroksári Dunaági I. B. titkára A BSE taggyűlése A Budapesti Sporthorgász Egyesület december 20-án vasárnap délelőtt tartotta első téli taggyűlését, a Budapesti Szesz-, Élesztő- és Likőrgyár Ipar utcai kultúrtermében. A taggyűlésen több, mint kétszáz BSE tag jelent meg. Az egyesület vezetőségének felkérésére Berényi János MOHOSZ főtitkár „A Soroksári Dunaág jelene és jövője" címmel tartott előadást. Az előadás és a hozzászólások az összes soroksári dunaági problémákkal foglalkoztak. Jellemző a téma érdekességére és a tagok érdeklődésére, hogy az előadás és a hozzászólások délelőtt 10 órától délután 2 óráig tartottak. bír A NAGYBUDAPESTI HORGÁSZ EGYESÜLET — mint minden évben — most is a tél folyamán csütörtökönként tagösszejöveteleket tart a Dózsa György szakszervezeti székház kultúrtermében, Budapest, VI., Eötvös utca 7. sz. alatt. A tagösszejöveteleken ismert szakelőadók tartanak a horgászatról és annak összefüggő kérdéseiről előadásokat. A tagösszejövetelek minden csütörtökön este 8 órakor kezdődnek és erre az egyesület vezetősége szívesen látja az összes horgásztársakat, tekintet nélkül arra, hogy tagjai az egyesületnek, vagy sem és a horgászsport iránt érdeklődő vendégeket. ☆ A BUDAPESTI PETŐFI HORGÁSZ EGYESÜLET december 12-én, szombaton délután hirdetett tagösszejövetelén ifj. dr. Szabó Zoltán tudományos kutató — a Vituki tudományos munkatársa — „A Soroksári Dunaág szennyezettsége és annak hatása a horgászatra" címmel igen érdekes és tanulságos előadást tartott. Az előadást vita követte.