Magyar Horgász, 1960 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1960. január / 1. szám

ANTOS ISTVÁN 1­908-1­960 „A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a ma­gyar forradalmi munkás-paraszt kormány mély fájdalommal tudat­ja, hogy Antos István elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, pénzügyminiszter, országgyűlési képviselő, a Közgazdasági Egyetem professzora, 1960. január 5-én hirte­len elhunyt.” A gyászbeszédek elhangzottak . . . Érdemei méltatásának a sajtó na­pokon át hasábokat szentelt. Mél­tatta tudását, szer­vezőképességét, tudományos munkásságát, szívós­ságát és azt a lelkes odaadást, amellyel egy rombadőlt ország gaz­dasági felépítésén éjt­ napot egy be­téve dolgozott. Munkásságának igazi jelentőségét azonban — amelynek mi mindnyájan haszon­­élvezői voltunk — csak az utánunk következő nemzedék gazdaságtörténetének írója tudja majd — a maga teljes nagyságában — felmérni. A mi szá^^Xlkra azonban Antos István nem volt sem miniszter, sem gazda­sági vezérelj­­iség, hanem egy halkszavú, kedves, előzékeny és mindenek­­felett szere horgásztárs, akihez — ha horgászközösségi ügyről volt szó — nem lehet olyan kéréssel fordulni, amelyet örömmel ne teljesített volna. Bármen­­re túl is volt terhelve munkával, ha mégoly rövid volt is számára a hétvégi pihenő, azt a néhány órát, amely felett rendelkezhetett, ott töltötte a makádi erdő magaspartjának fái alatt, vagy az Atkás nádasai előtt. Csak ott találta meg azt a pihenést, amelyre oly nagy szüksége volt és amelyből neki, mint a nagy alkotóknak mindig, csak nagyon-nagyon kevés jutott. És ha majd — szépségének teljes pompájában — újra eljön a tavasz és újra ezüstbe öltözteti a parti tüzeket, ha majd újra ibolyafoltok fogják tarkítani a gátoldalak friss zöldjét, csak még markolóbban fogjuk érezni a Sors kegyet­lenségét, amely bennünket egy igaz baráttól, egy kedves horgásztárstól — vá­ratlanul és idő előtt — megfosztott. A nagy horgászcsalád búcsúzik Tőled, Antos István, mint legjobb fiainak egyikétől. d­unaági hírek Megnyugtathatjuk horgásztársain­kat, hogy mind a Szövetség, mind az Intéző Bizottság igen nagy gond­dal és figyelemmel kezeli a Sorok­sári Dunaág ügyét. November 23-án befejeződtek azok a munkálatok, amelyek lehetővé teszik, hogy a Csepeli Papírgyár ipari szennyvizét ne a Soroksári Dunaágba bocsássák be, hanem egy fő gyűjtőmedencébe összegyűjtve — szivattyúk segítsé­gével — átemeljék a Nagydunába. Ezzel a Soroksári Dunaág legna­gyobb szennyezője kikapcsolódott. A papírgyári ipari szennyvizek november 23. óta tehát nem folynak a Soroksári Dunaágba. Az a pár száz köbméter szennyvíz, ami még ma is a Soroksári Dunaágba ömlik, nem ipari, hanem úgynevezett házi­szennyvíz: a mosodák és kanálisok vize. Féléven belül elkészül a Papír­gyár új igazgatósági épülete és ak­kor ezeknek a szennyvizeknek nagy­részét is a Nagydunába fogják át­emelni. A Kvassay zsilipnél felállított szi­vattyúk ez idő szerint naponta 400 000 köbméter tápláló vizet emelnek át a Nagydunából a Soroksári Duna­ágba. A folyamatosan végzett oxi­génvizsgálatok megállapítása szerint ez a friss víz elegendő a Soroksári Dunaág halállományának védelmére. A Kvassay zsilipnél rendelkezésre álló tartalékszivattyúk megindításá­val a napi 400 000 köbméter víz­­mennyiség tovább fokozható, ha a hidegebb idő beálltával a Dunaág befagyna. A Soroksári Dunaág másik, súlyo­san beteg pontja a Jutagyár alatt beömlő szennyvízcsatorna. Ezen a csatornán ömlik be Pestszentlőrinc és Kispest szennyvize. Amióta a Vörös Csillag Traktorgyár csator­náinak a budapesti fő gyűjtőcsa­tornába való bekötése megtörtént, ezen a csatornán „elvileg” fonolos víz nem folyik a Soroksári Duna­ágba. Azért mondom, hogy „elvileg ”, mert sajnos a vizsgálatok megálla­pították, hogy néha a szennyvízben fenol is van. Ha a gyárak a kiadott rendelkezéseket a jövőben be fog­ják tartani — ami fölött most már a Vízügyi Igazgatóság fokozottabb mértékben fog őrködni — úgy a Kvassay zsilipen betáplált nagydu­nai víz olyan mérvű hígítást ered­ményez, hogy a Jutagyár alatti szennyvízcsatorna nem jelenthet na­gyobb veszélyt a Soroksári Duna­­ágra.­ ­ A kérdés azonban itt csak akkor fog végleg megoldódni, amikor az épülőfélben levő szennyvízderítő­telep megkezdi munkáját. Most van a Gazdasági Bizottság előtt az a terv, amely hivatva van biztosítani a soroksári dunaági szennyvízkér­dés végleges megoldását. Remélhető, hogy a szennyvízderítő-telep építése is meggyorsul és legfeljebb másfél éven belül befejeződik. A karácsonyi ünnepek alatt a Nagyduna vize váratlanul megemel­kedett és ezzel lehetővé vált a szi­vattyúk kikapcsolásával gravitációs úton nagytömegű friss vizet juttatni a Soroksári Dunaágba. Bár a ma­gasabb vízállás az előjelzések sze­rint csak átmeneti, de több hétig fog tartani, ezt az időt ki fogjuk használni arra, hogy a lehető leg­nagyobb víztömeg bebocsátásával teljesen átmossuk a Soroksári Du­­naágat. Herényi János a Soroksári Dunaági I. B. titkára A BSE taggyűlése A Budapesti Sporthorgász Egye­sület december 20-án vasárnap dél­előtt tartotta első téli taggyűlését, a Budapesti Szesz-, Élesztő- és Li­kőrgyár Ipar utcai kultúrtermében. A taggyűlésen több, mint kétszáz BSE tag jelent meg. Az egyesület vezetőségének felkérésére Berényi János MOHOSZ főtitkár „A Sorok­sári Dunaág jelene és jövője" cím­mel tartott előadást. Az előadás és a hozzászólások az összes soroksári dunaági problémákkal foglalkoztak. Jellemző a téma érdekességére és a tagok érdeklődésére, hogy az elő­adás és a hozzászólások délelőtt 10 órától délután 2 óráig tartottak. bír A NAGYBUDAPESTI HORGÁSZ EGYESÜLET — mint minden év­ben — most is a tél folyamán csü­törtökönként tagösszejöveteleket tart a Dózsa György szakszervezeti szék­ház kultúrtermében, Budapest, VI., Eötvös utca 7. sz. alatt. A tagösszejöveteleken ismert szak­előadók tartanak a horgászatról és annak összefüggő kérdéseiről előadá­sokat. A tagösszejövetelek minden csütörtökön este 8 órakor kezdőd­nek és erre az egyesület vezetősége szívesen látja az összes horgásztár­sakat, tekintet nélkül arra, hogy tagjai az egyesületnek, vagy sem és a horgászsport iránt érdeklődő ven­dégeket. ☆ A BUDAPESTI PETŐFI HOR­GÁSZ EGYESÜLET december 12-én, szombaton délután hirdetett tag­­összejövetelén ifj. dr. Szabó Zoltán tudományos kutató — a Vituki tu­dományos munkatársa — „A Sorok­sári Dunaág szennyezettsége és an­nak hatása a horgászatra" címmel igen érdekes és tanulságos előadást tartott. Az előadást vita követte.

Next