Magyar Horgász, 2002 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2002. szeptember / 9. szám
gászni, hanem vagy megpróbálja valamilyen módon kiszűrni őket, vagy más horgászhelyet keres. Azért vannak Franciaországban is olyan horgászok, akik másképp állnak hozzá a dologhoz, mint például a mi Gerardunk is, aki a hír hallatán nemhogy nem osztozott a sporttárs bánatában, de egyenesen boldog volt, hiszen az ismerős beszámolójából kiderült, hogy a pontyok nagyon is szívesen kijönnek a part közelébe, ami lehetővé teszi a rakásozást, ráadásul a tó körülbelül 5 km-re található a házától, így még aznap ki is tud menni a vízhez a munkája végeztével. Így is tett, és nagy meglepetésére a pontyok rendre megszakították az ehhez nem szokott mestert is, de Gerard nem hagyta annyiban a dolgot, és végül is az elkövetkező napokban immár tökéletesített szerelékével számos kapitális pontyot sikerült partra vezetnie. Telefonált a francia horgászújság, a Ceclic Peche szerkesztőségébe, barátomnak, Nicolas Beroudnak, a fülének - ahogy én ETjSK sem -, de ettől fogva Wiltey Gerard mindennap tájékoztatott minket a fogasairól, egyre fokoz- ta bennünk a várakozás m izgalmát, sem utolsó. A hegység- ben számos helyen folytatott kavicsbányászat nyomán keletkezett egyik tavat a tulajdonos betelepítette különböző halfajokkal, majd hagyta, hogy a természet végezze munkáját. A tóban tehát nincs rendszeres telepítés, a terület gazdája az utóbbi években csak öt darab kecsegét tett a vízbe, valamint két-három amurt, utóbbiakat a vízi növényzet kordában tartása végett. Az ide járó horgászok egyébként a halakat mindig visszaengedik a vízbe, legyen az bodorka vagy nagy ponty, és ez a mentalitás, valamint a halak sérülékenységét szem előtt tartó bánásmód teljesen egyértelm ű horogra tűzött csak a halak szájához méretezett volt műén működik itt, ahogy általában Franciaország más részein is. Gerard elvezetett bennünket ahhoz a helyhez, ahol előző nap mintegy tízmaréknyi granulátumot dobott a vízbe a rakós bot távolságára, mintegy beetetvén a mai napra. Nicolas-val ránéztünk: ez a mennyiség elég arra, hogy itt tartózkodjanak egy éjszakán át? Ha hitetlenkedtek, nézzetek csak rá a vízre, válaszolta Gerard. A kora reggeli órán amúgy is nagy aktivitást mutató vízben, a „megetetett” hely környékén egyrészt gyakoribbak voltak a csobbanások másrészt amint jobban odafigyeltünk észrevettük, hogy a parthoz egészen közel egy vízbe lógó bokorcsoport közelében szép pontyok úszkálnak a felszín alatt. A tó vize egyébként nagyon tiszta, a meder a parttól fokozatosan mélyül, a tizenegy méteres bot végén körülbelül négy méter, a tó közepén pedig mintegy tizenhárom méter a mélysége. A horgászathoz a ládáinkat közvetlenül egymás mellé helyeztük Gerard-ral, ez azt jelenti, hogy A tó az Alpok övezte Grenoble közelében található, így látványnak Az egyórás fárasztás igen kimerítő volt A kétféle méretű granulátumot és a csontit használtuk az etetéshez, a baguette pedig a horogra tűzéshez kellett Gerard fáraszt Magyar Horgász