Magyar Idők, 2015. december (1. évfolyam, 78-102. szám)
2015-12-12 / 88. szám
www.magyaridok.hu REJTVÉNYFEJTÉS - A számítógép és az okostelefon nem rivális Keresztkérdés Pillanatra sem csillapul a keresztrejtvényfejtés szenvedélye. Rajongói világbajnokságon is összemérhető a tudás, az októberi megméretésen a magyar csapat negyedik lett. Amikor e műfaj karrierje elkezdődött Magyarországon, a Pesti Napló pályázatán körúti bérház volt a főnyeremény. Bognár Nándor Kezdetben szájhagyomány útján terjedtek a rejtvények, majd az ókori görögök le is jegyeztek néhányat. Az első keresztrejtvény alkotójáról és a keletkezés pontos idejéről nincs hiteles információ. Egy legenda szerint bizonyos Victor Orville nevű angol földbirtokos éppen közlekedési kihágás miatti büntetését töltötte egy fokvárosi börtönben, amikor kitalálta „keresztszófejtörőjét”. Az ablakrácson beszűrődő fény ugyanis sajátos ábrát rajzolt a cella falára, és ennek négyzeteibe, ennek függőleges és vízszintes soraiba írt betűket. Meglátta ezt a börtönorvos, akinek tanácsára Orville elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki fantáziát látott a dologban, és közölte a lapjában. A rejtvénynek akkora sikere volt az olvasók körében, hogy az ötletes fegyenc sorra kapta a megrendeléseket, és végül vagyonos emberként szabadulhatott büntetése letöltése után. Az agy karbantartója 1913. december 21-én jelent meg a ma ismert keresztrejtvény ősének tartott feladvány a The New York Sunday World nevű amerikai újságban. Készítője egy Arthur Wynne nevű újságíró volt. Gyorsan népszerű lett, hamarosan az olvasók is készítettek és küldtek be feladványokat, így csakhamar állandó rovattá vált a lapban. Európában 1924-ben jelent meg az első keresztrejtvény, mégpedig Angliában. Az első, már több rejtvényt is tartalmazó könyvet 1924-ben adták ki akkora sikerrel, hogy egyes vasúttársaságok külön szótárakat helyeztek el a kocsikban, hogy ezzel is segítsék a több órán át utazó rejtvényfejtőket. Hamarosan Magyarországon is bemutatkozott a műfaj, hatalmas sikerrel. A kiadók egymással versengve igyekeztek a feladványok révén minél jobban népszerűsíteni lapjaikat, elsősorban a megfejtőknek járó díjak elképesztő mértékű növelésével. A Pesti Napló egyik pályázatán például a fődíj egy körúti bérház volt. Számtalan anekdota övezi a keresztrejtvény történetét, nemritkán ismert emberekhez kötődve. Winston Churchill egykori brit kormányfő például többször elmondta, hogy a whisky és a szivar mellett fekete-fehér négyzetek világában tud megnyugvást találni, de hasonlóképpen vélekedett Bill Clinton, az Egyesült Államok korábbi elnöke is. Kasparek Éva, a Magyar Rejtvényfejtők Egyesületének elnökségi tagja szerint napjainkban is sok ismert ember fejt szenvedélyesen rejtvényt, például Václav Klaus volt cseh köztársasági elnök, de bőven találunk magyar vonatkozású legendákat is a keresztrejtvény múltjából. Az egyik legismertebb Kristóf Károlyhoz kötődik, aki több fővárosi lap, egyebek mellett a Ma Este munkatársa és sikeres színpadi szerző volt. Alig múlt húszéves, amikor angol példák alapján kipróbálta, hogyan lehetne magyaros „szórácsokat” csinálni. Összeállított egyet, és kipróbálásra levitte az újságírók törzshelyének számító EMKE-be, ahol állítólag éppen volt egy fiatalember, aki a verseskötetét árulta. Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a rejtvényt. A fiatalember ránézett a trükkös négyzethálóra, és azt mondta: „Van nekem elég rejtvény az életemben”, azzal felállt és otthagyta az egészet. Az anekdota szerint a fiatalember nem volt más, mint József Attila - az pedig tény, hogy a keresztrejtvény megjelent a Ma Estében, 1925 januárjában. Friss példa gyanánt Kasparek Éva azt is elmondta, hogy több helyen sikeresen alkalmazzák a keresztrejtvényt „agysejtkarbantartásra”, amit talán legjobban az Újbuda 60+ Rejtvényfejtő Klub tevékenysége szemléltet. A klubba történő felvételnek egyetlen feltétele van: túl kell lépni a hatvanadik évet. Élénkségüket, frissességüket mutatja, hogy nemcsak vallják, hanem gyakorolják is a gyors észjárást fenntartani segítő elfoglaltságokat. Évente két versenyt rendeznek, a legutóbbiban, „haladóbb” kategóriában Träger Herbert hídépítő mérnök lett első. Nyolcvannyolc évesen. Az újságokban napjainkban megjelenő szellemi feladványok lehetnek kép-, betű- és logikai rejtvények - ez utóbbiak már előfordulnak nemzetközi versenyeken, világbajnokságokon is. Másképp ugyanis nem lehet összehasonlítani japán, amerikai vagy éppen cirill betűvel író emberek rejtvényfejtő képességeit lesz. Karádyn kívül szenvedélyes rejtvényfejtő volt Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes is, Tolnay Klárinak pedig az emlékszobájában is látható az a feladvány, amelyet közvetlenül halála előtt kezdett megoldani. Arról is tudunk, hogy korábban Erdélybe lapokra szedve, borítékokban érkezett a lap, Izraelben pedig olyan hamar elkapkodták, hogy állítólag a tel-avivi újságárusok a magyaroknak azzal a feltétellel adták el a lapot, hogy csak ceruzával fejthetik meg a rejtvényeket. Ezután visszavásárolták, kiradírozták belőle a megfejtéseket, majd újból eladták, és ez így ment addig, amíg ki nem lyukadt a papír. - A rejtvények között miért van ilyen különleges szerepe a keresztrejtvénynek? - kérdeztük István Györgyöt, a Rejtvényfejtők Országos Egyesületének korábbi elnökét, aki jelenleg a szakterület nemzetközi rejtvényegyesület, a World Puzzle Federation (WPF) elnökségi tagja. - Szerintem két oka van: lehet például egyszerűen találós kérdésnek vagy kvízkérdésnek nevezni valamit, amire az ember vagy tudja a választ, vagy nem. Például magyar író, aki Komáromban született. Ha nem jut eszébe, a keresztrejtvényben ott van az a segítség, hogy keresztben is vannak szavak, és akkor jöhet bele néhány olyan betű, amelynek ismeretében a festő a homlokára csap, persze, Jókai Mór! Arról van tehát szó, hogy lehet egy felszínes, nem aktív tudás, olyan, amit a napi életben nem használok, itt meg egyszer csak előjön. - Minek köszönhető a keresztrejtvény gyors és ma is tartó magyarországi karrierje? - A magyar ember általában szeretett agyafúrt lenni, a székely góbéktól a Rubik-kockáig. A csavaros észjárás mindig is nemzeti sajátosságunk volt. A nehezebb időkben az effajta rejtvény olyan gondolkozásmód kialakítását serkenti az emberben, ami segíthet, ha nem is sikerek elérésében, de legalább a túlélésben, a szellem frissen tartásában. Egyebek mellett ezért alakulhatott ki a magyarokban, hogy szeretnek gondolkodni olyan dolgokon, amelyek nehezen oldhatók meg. Skandináv és olasz - Mindenhol ugyanilyen szerkezetűek a keresztrejtvények, mint nálunk? - Nem egészen, az évek során sok típus alakult ki. Angolszász területen kilencven százalékban a két hagyományos, a fekete-fehér kockás ábra és a skandináv típusú terjedt el. Ezzel szemben Magyarországon sokkal többféle rejtvény alakult ki. Vannak olyanok is, amelyeket mi vettünk át olasz vagy délszláv területekről, de továbbfejlesztettük. Egyébként ilyen nagy választéka a rejtvényújságoknak sehol nincs, mint nálunk. Rendeznek rejtvényfejtő-világbajnokságot is, ahol természetesen inkább logikai feladatokat kell megoldani, hiszen a keresztrejtvény esetében a nyelvi akadályok lehetetlenné tennék a teljesítmény öszszemérését. Egy szálloda nagytermében egy-egy asztal mellett ülnek a játékosok. A szervezők kiosztják a feladatlapokat, mindenkinek ugyanazt. A különböző fordulókra harminc-negyven percet vagy éppen két órát kapnak a játékosok, a feladat nehézségétől függően. Van olyan forduló, amikor egyetlenegy típusból van nagyon sok feladat, s előfordul, amikor nagyon sok fajtából jut egyegy feladvány. Az idei világbajnokság Szófiában volt októberben, összesen 32 ország 180 játékosa vett részt, mindenhonnan négyfős lehetett a nemzeti válogatott. Nálunk is így volt, és indult egy B csapat is. A magyar A csapat, amelyben István György is szerepelt, itt lett negyedik. 1999-ben - amikor Budapesten rendezték a világbajnokságot - alakult meg hivatalosan a nemzetközi szervezet, a WPF. Hollandiában jegyezték be, de az első, az alakuló közgyűlése Budapesten volt, Rubik Ernő tartotta a megnyitót. - Milyennek látja a rejtvényfejtés jövőjét? Nem helyettesítik előbb-utóbb a számítógépes játékok? - Sok mindent át tud venni a technika, nemcsak a számítógépen, hanem okostelefonon is. Mindez azonban nem öli meg a rejtvényeket, inkább új dimenziót ad. Ha például valaki egy jó nagy ábrát megfejt papíron, sokáig tart, amíg ellenőrzi, a számítógép azonban egyetlen kattintásra megadhatja, hogy jó-e a megoldás, vagy ha nem, akkor hol a hiba. A számítógépes játékok más képességeket igényelnek, mint a logikai feladványok. A számítógépnél villámgyorsan kell valamire reagálni, és folyamatosan változhat a játék képe. A nyomtatott feladványnál az ábra nem változik, ott van a festő előtt egy fix háló, nincsenek újabb és újabb kérdések, abban kell a megoldást megtalálni. Azért a számítógépek valamilyen formában biztosan bekerülnek a rendszerbe. A kiadók nem tudják megfizetni, hogy a rejtvényszerkesztők órákon át készítsék a rejtvényeket, és rengeteg ideig ellenőrizzék is. Segíthet tehát a számítógép, de nyilvánvalóan csak azokból a szavakból és kifejezésekből tud dolgozni, amelyeket valaki valamikor már beletáplált. - Általánosságban sem félti a papíralapú rejtvények jövőjét? - Nem. A képernyőkön olvasható könyvek sem szorították ki a papíron olvashatókat, rejtvényújságból pedig egyre több fogy. Radírozva, újrafejtve A keresztrejtvény magyarországi történetének szerves része az 1957. február 3-a óta megjelenő Füles rejtvényújság. Profilja bevallottan a gondolkodva szórakoztatás, annak idején 750 ezer példányban nyomták ki. Keresett exportcikk is lett. Mesélik: Tiszai Lászlót, a Füles egykori főszerkesztőjét egyszer felhívta külföldről Karády Katalin, és panaszkodott, hogy nem jut hozzá a rejtvényújság- /f hoz, mert a Püski könyvesboltból pillanatok alatt el-s kapkodják. Tiszai, míg a művésznő élt, rendszeresen elküldte neki a Füm TUDJUK, NEM TUDJUK Rejtvényfejtés közben folyamatosan szembesülünk azzal, hogy mi mindent tudunk, amiről nem tudjuk, hogy tudjuk, és talán ez az élmény a rejtvényfejtés lényege - mondja a kérdéskör pszichológiájáról Mérő László, az ELTE Pszichológiai Intézet egyetemi tanára. - Megnyugodva érezhetjük, hogy milyen kiterjedt, sokszínű és mély ismeret- és szabályrendszert uralunk. A rejtvényfejtő rutin hozzásegít- mehet bennünket ahhoz, hogy életünk bonyolult, probléma- Mrtikus helyzeteiben azzal a biztonsággal mozogjunk, hogy tudjuk: nagyon sokféle tartalékunk van, és mindez egyegy nehéz helyzetben akaratlanul is mozgósítódik. Egy igazán jó rejtvény megfejtése során tudattalanunk leg- ■ különbözőbb szintjei léphetnek működésbe. Sokszor már azt sem tudjuk, hogy mit tudunk, és mit nem - és végeredményként mégis ott van előttünk a megfejtés, amelyről teljes biztonsággal, minden homályos tudattalan működés igénybevétele nélkül is meg tudjuk állapítani, hogy helyes. Talán éppen ez az igazán jó rejtvény lényege: racionális világunkban tisztán racionális eszközökkel képes biztosítani számunkra ezt a kis mindennapi misztikus élményt. A talány divatja egy londoni bemutatón. Nehéz rajta eligazodni? Fotó: MTI/AP/PA LUGAS 11