Magyar Idők, 2016. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-19 / 66. szám

www.magyaridok.hu Orbán Viktor közölte, a magyar diplomácia elérte célját az egyezséggel Villámgyors végrehajtás követi Törökország és az unió alkuját Egyezségre jutottak tegnap Brüsszelben az Európai Unió és Török­ország vezetői, így létrejött a régen várt migrációs megállapodás. Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint az egyezménnyel a ma­gyar diplomácia elérte a célját, hiszen a menekültek befogadása a jövőben csakis önkéntes alapon történhet. „A legnagyobb veszélyt kibekkeltük” - fogalmazott a kormányfő. Mint mondta, Magyaror­szág a visegrádi országokkal mindvégig a leghatározottabb módon ellenezte a menekültek kötelező befogadását. Judi Tamara Uniós és török részről is történelmi je­lentőségűnek nevezték a tegnap késő délután elfogadott migrációs megálla­podást, amely alapján megkezdődhet az illegálisan Európába érkező mig­­ránsok visszaszállítása Törökország­ba. A helyzet súlyát jól jelzi, hogy már vasárnap életbe lép a szabály, amely ér­telmében minden olyan menedékkérő, aki illegálisan lépi át a török-görög ha­tárt, visszakerül Törökországba, Euró­pa pedig minden egyes, a törökök által visszafogadott szírért cserébe áttelepít egy ott tartózkodó Szíriai menekültet. A cél egyértelműen az, hogy a Nyugat- Európába vágyó menedékkérőknek ne érje meg igénybe venni az embercsem­pész-hálózatokat és illegálisan bejutni a schengeni térségbe, hiszen amennyiben nem jogosultak nemzetközi védelem­re, rövid időn belül visszaszállítják őket Törökországba. A találkozón keretszá­mot is meghatároztak, és kezdetben 72 ezer menekültet telepítenek át önkéntes alapon az Európai Unió tagállamaiba. A kötelező betelepítés bukására utalva Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt hangsúlyozta a csúcstalálkozó után, hogy a magyar diplomácia elérte a cél­jait Brüsszelben. A kormányfő arra is kitért, hogy az elmúlt félév legnagyobb sikere az a politikai döntés, amely sze­rint a nyugat-balkáni migrációs útvo­nalon már a törökökkel való megegye­zést megelőzően visszaállították a ha­tárellenőrzést. Lapunk birtokába jutott információk szerint a tegnapi döntéstől függetlenül az Európai Bizottság már dolgozik egy Dublin III jellegű, kötele­ző betelepítésen alapuló menekültügyi rendszer létrehozásán. Úgy tudjuk, a bi­zottság tagjai tárgyaltak egy új mecha­nizmus létrehozásáról, de azt nem hoz­ták nyilvánosságra, hogy ne befolyásol­ják a mostani döntést. A tegnapi megállapodással kapcsolat­ban Angela Merkel leszögezte: a doku­mentum képessé teheti az Európai Uni­ót a migrációs válság kezelésére, és csa­pás mérhető az embercsempészek üzleti modelljére. „Reméljük, hogy véget ér az irreguláris bevándorlás” - hangoztat­ta Merkel, hozzátéve, hogy így is hatal­mas logisztikai kihívások jellemzik az egyezség végrehajtását. A német kan­cellár az Idomeninél feltorlódott tízez­rekre is kitért, és megkérte őket, hogy hagyják el a tábort, helyette keressenek egy normális befogadóállomást, ahol re­gisztrálni tudnak. A megállapodás egyik sarkalatos kér­dése annak jogszerűsége volt, ugyanis kritikusok szerint a menekültek töme­ges áthelyezése sem a nemzetközi, sem pedig az uniós joggal nem fér össze. Do­nald Tusk a tegnapi ülést követően elosz­latta a bírálatokat és kijelentette, hogy a létrejött migrációs egyezmény teljes mértékben összhangban van a jogi kö­telezettségekkel. „Először is azt kellett biztosítanunk, hogy minden Európá­ba érkező migráns eseti elbírálást él­vez, tehát a megállapodás a nemzetközi és uniós joggal is összhangban van. Eh­hez hozzátartozik a visszaküldés és ki­toloncolás tilalmának tiszteletben tar­tása, illetve a tömeges kitoloncolás ti­lalma” - nyilatkozta az Európai Tanács elnöke. A lengyel politikus azt is hang­súlyozta, hogy Brüsszel eleget tett ko­rábbi ígéretének, és mérettől függetle­nül valamennyi tagállam beleegyezé­sével született egyezség. Itt fontos ki­emelni a megosztott Ciprus helyzetét, amely sokáig vétóval fenyegetett a török követelések teljesítése esetén. Tusk sze­rint a ciprusi aggályokat sikerült elosz­latni, Törökországgal pedig a következő hónapokban a csatlakozási tárgyalások újabb fejezete nyílhat meg. Mivel a vasárnapi időpont rendkí­vül közeli, a görög hatóságoknak az ed­diginél is több segítségre van szüksé­gük. A The New York Times helyszíni tudósítója szerint a görög menekülttá­borokban katasztrófafilmbe illő jelene­tek zajlanak, az emberek sárban kény­szerülnek aludni, nincs elég mobilvécé, a hideg miatt pedig tábortüzek tartják melegen a várakozó menedékkérőket. A válság mielőbbi kezelése és az egyez­mény gyors végrehajtása érdekében az Európai Unió uniós koordinátori pozíciót hoz létre, illetve négyezer embert küld a helyszínre. Ezt Jean-Claude Juncker bi­zottsági elnök jelentette be az ülést kö­vetően. Mint mondta, a négyezer szak­embert az Európai Menekültügyi Tá­mogatási Hivatal, az uniós határvédel­mi ügynökség, a görög hatóságok, vala­mint az EU tagállamai fogják rendelke­zésre bocsátani. Az egyezmény sikeres végrehajtásá­nak a kulcsa Törökország hatékony fel­lépése a menekültek feltartóztatásában. Ezzel Ahmet Davutoglu török kormány­fő is tisztában van, és a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatóján ígéretet tett a hatékony segítségnyújtásra. Szerinte „nagyon fair és kedvező” lépéseket tet­tek annak érdekében, hogy ösztönözzék a legális módon történő migrációt. An­kara és az Európai Unió jövőjével kap­csolatban Davutoglu kijelentette, hogy az együttműködést közös meglátások és stratégiai jelleg jellemzi, így az nem merül ki a válságkezelésben. Angela Merkel kedélyes sugdolózása a brit kormányfővel és a francia elnökkel Fotó Reuters AKCIÓBAN A PARTI ŐRSÉG Közel háromezer, a görögországi Leszbosz szigetére igyekvő migránst tartóztatott fel tegnap a török parti őrség - szá­moltak be török tisztségviselők Ankarában. Musztafa Nazmi, a törökországi Dikili körzet kormányzója a Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott, kizá­rólag saját körzetében mintegy háromszáz migránst állítottak elő, amikor megpróbáltak az Égei-tengeren keresztül Görögországba jutni. A török ha­tóságok a parti őrség hajóit és helikoptereket is bevetettek egy nagyszabá­sú műveletben, amely során szárazföldi szállásokon és a tengeren is fogtak el migránsokat. Többségük szíriai vagy afganisztáni. (MTI) KÜLFÖLD 9 Gyújtó hangú beszédben ostorozta az öreg kontinenst az államfő Gallipoli évfordulóján Erdogan szerint aknamezőn táncol Európa Bakodi Péter Európa aknamezőn táncol azzal, hogy közvetve vagy közvetlenül terrorszerve­zeteket támogat, mondta tegnap Recep Tayyip Erdogan török államfő, a galli­­poli csata 101. évfordulóján tartott meg­emlékezésen, utalva az Európai Unió nyugati tagállamainak engedékeny po­litikájára a függetlenségpárti kurd cso­portokkal szemben. Erdogan felhábo­rítónak nevezte, hogy a belga hatósá­gok engedélyezték az Ankarával több évtizede véres konfliktusban álló Kur­­disztáni Munkáspárt (PKK) szimbólu­mainak megjelenítését azon a tünteté­sen, amelyet a tegnapi EU-török­ csúcs előtt tartottak Brüsszelben az elmúlt fél évben fellángoló harcok során a tö­rök fegyveres erők által elkövetett atro­citások ellen tiltakozó helyi kurdok. A bombamerénylet, amely több tucat em­ber életét követelte Ankarában, a belga fővárosban, vagy akár Európa bármely nagyvárosában is megtörténhetett vol­na, hangsúlyozta a török elnök. Erdogan úgy véli, hogy az európai országok sem nem becsületesek, sem nem őszinték, és mindemellett ellentmondásosan cselek­szenek. A kritika vélhetően annak szól, hogy korábban több tagállam is elítél­te a török hadsereg jelentős polgári ál­dozatokat követelő műveleteit, és ará­nyos fellépésre szólította fel Ankarát. Ezek szerint az a tény, hogy az EU hi­vatalosan is terrorszervezetként tartja számon a PKK-t, Erdogan szerint nem összeegyeztethető azzal, hogy a civil la­kosság védelmét szorgalmazzák a ter­rorizmusellenes harc során. A török államfő mindemellett kitért az Európát sújtó bevándorlási válságra is, éles hangon kikelve az EU tagálla­mai ellen. Jobb lenne, ha saját maguk­ban keresnék a hibát azok, akik képte­lenek egy marék menekült számára he­lyet találni, és szégyenteljes körülmé­nyek között tartják az ártatlanokat Eu­rópa közepén, miközben Törökország hárommillió migránst lát vendégül, fo­galmazott az elnök. A beszédnek otthont adó helyszín rendkívüli fontossággal bír a törökök számára, hiszen itt sikerült feltartóz­tatniuk a Konstantinápoly felé törő an­tanthatalmak offenzíváját az akkor még csak ezredesi rangban harcoló Musztafa Kemál, a későbbi Atatürk segítségével. Fotó: Reuters

Next