Magyar Idők, 2018. április (4. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-09 / 81. szám

12 MAGYAR GAZDASÁG Elfagyott a kajszi A tavaszi fagy a legnagyobb mér­tékben a kajszibarackot károsítot­ta, a becslések szerint a jelentős rügykárok miatt idén meglehető­sen gyenge, 10-20 ezer tonna kö­zötti termésre lehet számítani - közölte a FruitVeb Magyar Zöld­ség-Gyümölcs Szakmaközi Szer­vezet és Terméktanács gyümölcs­főbizottságának elnöke a távirati irodával. Apáti Ferenc elmondta, korábban volt, hogy 40 ezer tonnát is elért a termés, de például 2012- ben a tavaszi fagykárok miatt csak 10 ezer tonna termett. (MI) A technológiát kell fejleszteni A technológiai hozzájárulások egyre nagyobb szerephez jutnak a termelékenység javításában - mondta Csath Magdolna szomba­ton az M1 aktuális csatornán. A közgazdász szerint ez a fajta állami támogatás lassan fontosabbá válik az infrastrukturális fejlesztések­nél, hiszen a termelékenység és a versenyképesség növeléséhez gépi technológiai beruházásokra van szükség. Megjegyezte, többet kel­lene költeni a humán szférára, a tu­dásba, oktatásba, átképzésbe való beruházás ugyanis tovább javít­hatná a termelékenységet. Csath Magdolna szerint a cégek részéről egyre nagyobb az igény a képzett munkavállalóra, s ez az igény foko­zódni fog a jövőben. (MI) Buszkiállítás lesz Zsámbékon Hatodik alkalommal rendezik meg a BusExpo szakkiállítást áp­rilis 25-én Zsámbékon, ahol az au­tóbuszos szakma képviselői mu­tatkoznak be a nagyközönségnek - közölték a szervezők. A távirati irodához eljuttatott tájékoztatásuk szerint a rendezvényre több mint ötven kiállítót és háromezernél több látogatót várnak. A kiállítá­son megtartják a XXIV. Országos Személyszállítási Szakmai Konfe­renciát is. A kiállítók között sze­repel egyebek mellett a Volvo, az MAN, a Scania, a Modulo, a Mer­­cedes-Setra és a Credobus. (MI) I­r 1­1 * 1 A cégek húsipari szakmunkást állatgondozót gépkezelőt és péket keresnek Kelendők a betanított munkások A következő években is nagy sze­repet játszhat a munkahelyterem­tésben a mezőgazdaság, az Ag­rárgazdasági Kutatóintézet fel­mérése szerint minden harmadik agrárcég újabb embereket ven­ne fel gazdaságába. A vállalkozá­sok ugyanakkor egyre nehezeb­ben találnak megfelelő dolgozót, a munkaerőhiány mellett a tapasz­talat hiánya és az alacsony kép­zettség is akadályozza az álláshe­lyek betöltését. Köpöncei Csilla­­mmmmmmmmmmam Bár az elmúlt nyolc évben mintegy 72 ezerrel bővült a mezőgazdaságban al­kalmazottak száma, még így is bőven van betöltetlen álláshely az ágazatban. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) agrár-munkaerőpiaci barométer felmé­résének eredményei szerint a 2016-ot megelőző három évben a megkérde­zett 907 cég 42 százalékában vettek fel munkaerőt, átlagosan 11 főt, a 4247 újonnan munkába álló tizede pálya­kezdő volt. A legtöbben a húsfeldol­gozó üzemekben, húsipari szakmun­kás munkakörben helyezkedtek el, ezt követte a növénytermesztésben, ker­tészetekben alkalmazott szakképzett munkaerő, de népszerű volt a csoma­goló és árufeltöltő pozíció is. Az alkal­mazottak közel tizedét gépész-, gép­kezelő- és szerelőszakmákban alkal­mazták, arányuk a pályakezdők között elérte a 16 százalékot. A munkába ál­lók közel 8 százalékát betanított mun­kásként alkalmazták, zömmel élelmi­­szeripari területen. Eközben a válaszadó agrárcégek kö­zel 30 százaléka szeretett volna új mun­kaerőt felvenni, náluk mintegy ezer be­töltetlen álláshely volt 2016 őszén. A legkeresettebbek a betanított munká­sok voltak, az agrárcégek negyede sze­retett volna képzettség nélküli mun­katársat felvenni. Ezt követték a hús­ipari szakmunkások, az állatgondozók, a gépkezelők és gépszerelők. Az üres álláshelyek 9 százalékára pék és sü­tőipari szakmunkás, valamint gépjár­mű- és erőgépvezető dolgozókat vár­tak. Az üres álláshelyek 30 százaléka a 10 fő alatti mikrovállalkozásokhoz volt köthető, emellett a legtöbb üres állás­hely az 50-249 fő közötti üzemekben jelentkezett, ahol üzemenként átlago­san 11 főt kerestek. A válaszok alapján a helyek betöltését elsősorban a mun­kaerőhiány nehezítette, míg a megkér­dezettek negyede szerint a jelentkezők képzettsége jelentett akadályt. Az ál­landó alkalmazottak mellett alkalmi munkaerőt és idénymunkást is egy­re nehezebben találnak a gazdaságok. Az AKI felmérése alapján a szezoná­lis foglalkoztatottak munkamoráljára is sok panasz érkezett. Ezt követte a munkatapasztalat hiánya, míg az ala­csony képzettség és a szociális viselke­dési problémák a válaszadók harmada szerint jelentett gondot. A megkérde­zettek 26,6 százaléka foglalkoztatott alkalmi vagy idénymunkást. A kerté­szetek 70 százalékánál dolgoztak sze­zonális munkások az adott időszakban, emellett az élelmiszeriparban és a kü­lönböző szolgáltatást végző agrárcé­gek közül is minden harmadiknál dol­goztak idénymunkások. Az órabérek nagy szórást mutattak, a szántóföldi növénytermesztésben például 450 fo­rinttól 1500 forintig terjedt a bruttó átlagbér skálája. Az agrárium alkalmazza a legtöbb alkalmi dolgozót Fotó: Havran Zoltán 2018. április 9., hétfő Az egyes országrészek jövedelemeltéréseit a piac kénytelen apasztani Csökkentek a különbségek Csökkentek az elmúlt években az elsősorban a nyugati és a keleti megyék közötti munkaerőpiaci különbségek. Az adatok azt mutat­ják, az országos tendenciákkal együtt minden megyében csökkent a munkanélküliek száma, míg bizonyos régióban az állástalanok aránya 2010-ben még meghaladta az országos átlagot, mára alul­múlta azt. Nagy Kristóf Csökkent a munkaerőpiaci különbség a nyugati és keleti országrészek me­gyéi között az elmúlt években - derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat munkaügyi hivatalok által szolgáltatott adataiból. Habár továbbra is nagy elté­rések mutatkoznak mind a jövedelmi, mind a foglalkoztatottsági adatokban, több megye, amely 2010-ben még az átlag alatti mutatókkal rendelkezett, mára felzárkózott az országos átlaghoz. A jövedelmek a keleti megyékben az elmúlt két évben nagyobb mértékben nőttek, mint nyugaton. Ennek oka töb­bek közt, hogy a keleti megyékben, el­sősorban az alacsonyabb keresetű mun­kakörökben szintén megjelent a mun­kaerőhiány, habár tízszer annyi állás­talan található Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mint Győr-Moson-Sopron megyében. Az ország nyugati terüle­tein is emelkedtek a keresetek, ugyan­akkor ott a magas bázis miatt már ki­sebb mértékben, ráadásul a minimál­bérért és a garantált bérminimumért dolgozók aránya is lényegesen alacso­nyabb. A keleti megyék keresetemel­kedéséhez az is hozzájárulhat, hogy a közfoglalkoztatottakat egyre nagyobb számban sikerül integrálni az elsőd­leges munkaerőpiacra. A munkanélküliségi ráta országos átlagban 2018 februárjára 4,1 száza­lékra csökkent, 2010 azonos idősza­kában ez az arány 9,8 százalék volt. A megyei foglalkoztatási adatok azon­ban azt mutatják, korábban több he­lyen az országos átlagot meghaladta a munkanélküliség, mára az állástala­nok száma annál alacsonyabb. A dél­alföldi régióban a munkát keresők két százalékkal többen voltak, mint az or­szágos átlag, mára ugyanakkor a köz­­gazdasági értelemben vett teljes fog­lalkoztatottsághoz közelítő értékeket jeleztek a megyei hivatalok. Szintén lényeges változás történt a foglalkoztatottság szerkezetében a Kö­­zép-Dunántúlon, a korábbi átlag körüli munkanélküliségi adatokkal szemben mára jóval az alatt marad a mutató. Továbbra is Budapesten van a legke­vesebb álláskereső, mindössze másfél százalék. Jelentősen csökkent ezenkí­vül a nyugat-dunántúli munkanélkü­liség, habár az érintett megyékben az átlagnál kevesebben voltak korábban is. A szakértők szerint a munkavál­laláshoz köthető különbségek tovább csökkennek az országban. A várako­zások szerint Nyugat-Magyarországon sem veszít lendületéből a hagyományo­san magas keresetek további emelke­dése, ugyanakkor a keleti régiók át­lagát a minimálbérek kötelező eme­lése nagymértékben felhúzza. Emel­lett a versenyszféra szereplői várha­tóan kénytelenek lesznek emelni a fi­zetéseken a munkaerőhiánnyal küz­dő, elsősorban szakmunkásokat, be­tanított munkásokat, gyári dolgozó­kat foglalkoztató területeken. SZABOLCS­SZATMÁR-BEREG NÓGRÁD BORSOD-AB ZEMPLÉN HEVES HAJDÚ-BIHAR JÁSZ-NAGYKUN SZOLNOK VESZPRÉM ZALA BÉKÉS TOLNA BÁCS-KISKUN SOMOGY CSONGRÁD BUDAPEST BARANYA Grafika: Magyar Idők Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 2010. február 2018. február co fM ■ _ GYŐR-MOSON­SOPRON VAS­ON3 8 CM , Ln A. \ ■ • l'Ji _ _ Ln Kn & Kgl­ KOMÁROM­ESZTERGOM ro BgS 5 I' mam 0 o 1 ? Leepít az Opel Ausztriában Magyar Idők Elbocsát 140 embert az Opel autógyár­tó vállalat a Bécs-Aspernben levő gyá­rából, ez azt jelenti, hogy minden tize­dik Opel-alkalmazott új munka után nézhet - írja az Österreich című na­pilap online kiadása a hétvégén, ame­lyet az Autoszektor.hu szemlézett. Az Opel asperni gyárában 1400 embert foglalkoztat - vagyis a 140 ember el­bocsátása tízszázalékos leépítést je­lent -, és Szentgotthárdhoz hason­lóan ebben az üzemben is motoro­kat gyártanak. Az Österreich felidézi, hogy mi­után a General Motors eladta az Opelt 2017-ben a francia PSA-csoportnak, minden gyárat átvilágítottak, a lét­szám csökkentéséről szóló döntés en­nek a vizsgálatnak az eredményeként született. Az APA osztrák hírügynökség meg­kereste az Opelt, amely nem kommen­tálta a leépítés hírét. Josef Ulrich szó­vivő csupán annyit közölt, a bécsi te­lephely működése a jövőben is bizto­sított. Szijjártó Péter külügyminiszter néhány hete megerősítette, a szent­gotthárdi autógyár jövője biztos, a kormány együttműködik a vállalat­tal a magyar beszállítói kör bővíté­se érdekében.­ ­ .

Next