Magyar Idők, 2018. április (4. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-09 / 81. szám
12 MAGYAR GAZDASÁG Elfagyott a kajszi A tavaszi fagy a legnagyobb mértékben a kajszibarackot károsította, a becslések szerint a jelentős rügykárok miatt idén meglehetősen gyenge, 10-20 ezer tonna közötti termésre lehet számítani - közölte a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gyümölcsfőbizottságának elnöke a távirati irodával. Apáti Ferenc elmondta, korábban volt, hogy 40 ezer tonnát is elért a termés, de például 2012- ben a tavaszi fagykárok miatt csak 10 ezer tonna termett. (MI) A technológiát kell fejleszteni A technológiai hozzájárulások egyre nagyobb szerephez jutnak a termelékenység javításában - mondta Csath Magdolna szombaton az M1 aktuális csatornán. A közgazdász szerint ez a fajta állami támogatás lassan fontosabbá válik az infrastrukturális fejlesztéseknél, hiszen a termelékenység és a versenyképesség növeléséhez gépi technológiai beruházásokra van szükség. Megjegyezte, többet kellene költeni a humán szférára, a tudásba, oktatásba, átképzésbe való beruházás ugyanis tovább javíthatná a termelékenységet. Csath Magdolna szerint a cégek részéről egyre nagyobb az igény a képzett munkavállalóra, s ez az igény fokozódni fog a jövőben. (MI) Buszkiállítás lesz Zsámbékon Hatodik alkalommal rendezik meg a BusExpo szakkiállítást április 25-én Zsámbékon, ahol az autóbuszos szakma képviselői mutatkoznak be a nagyközönségnek - közölték a szervezők. A távirati irodához eljuttatott tájékoztatásuk szerint a rendezvényre több mint ötven kiállítót és háromezernél több látogatót várnak. A kiállításon megtartják a XXIV. Országos Személyszállítási Szakmai Konferenciát is. A kiállítók között szerepel egyebek mellett a Volvo, az MAN, a Scania, a Modulo, a Mercedes-Setra és a Credobus. (MI) Ir 11 * 1 A cégek húsipari szakmunkást állatgondozót gépkezelőt és péket keresnek Kelendők a betanított munkások A következő években is nagy szerepet játszhat a munkahelyteremtésben a mezőgazdaság, az Agrárgazdasági Kutatóintézet felmérése szerint minden harmadik agrárcég újabb embereket venne fel gazdaságába. A vállalkozások ugyanakkor egyre nehezebben találnak megfelelő dolgozót, a munkaerőhiány mellett a tapasztalat hiánya és az alacsony képzettség is akadályozza az álláshelyek betöltését. Köpöncei Csillammmmmmmmmmam Bár az elmúlt nyolc évben mintegy 72 ezerrel bővült a mezőgazdaságban alkalmazottak száma, még így is bőven van betöltetlen álláshely az ágazatban. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) agrár-munkaerőpiaci barométer felmérésének eredményei szerint a 2016-ot megelőző három évben a megkérdezett 907 cég 42 százalékában vettek fel munkaerőt, átlagosan 11 főt, a 4247 újonnan munkába álló tizede pályakezdő volt. A legtöbben a húsfeldolgozó üzemekben, húsipari szakmunkás munkakörben helyezkedtek el, ezt követte a növénytermesztésben, kertészetekben alkalmazott szakképzett munkaerő, de népszerű volt a csomagoló és árufeltöltő pozíció is. Az alkalmazottak közel tizedét gépész-, gépkezelő- és szerelőszakmákban alkalmazták, arányuk a pályakezdők között elérte a 16 százalékot. A munkába állók közel 8 százalékát betanított munkásként alkalmazták, zömmel élelmiszeripari területen. Eközben a válaszadó agrárcégek közel 30 százaléka szeretett volna új munkaerőt felvenni, náluk mintegy ezer betöltetlen álláshely volt 2016 őszén. A legkeresettebbek a betanított munkások voltak, az agrárcégek negyede szeretett volna képzettség nélküli munkatársat felvenni. Ezt követték a húsipari szakmunkások, az állatgondozók, a gépkezelők és gépszerelők. Az üres álláshelyek 9 százalékára pék és sütőipari szakmunkás, valamint gépjármű- és erőgépvezető dolgozókat vártak. Az üres álláshelyek 30 százaléka a 10 fő alatti mikrovállalkozásokhoz volt köthető, emellett a legtöbb üres álláshely az 50-249 fő közötti üzemekben jelentkezett, ahol üzemenként átlagosan 11 főt kerestek. A válaszok alapján a helyek betöltését elsősorban a munkaerőhiány nehezítette, míg a megkérdezettek negyede szerint a jelentkezők képzettsége jelentett akadályt. Az állandó alkalmazottak mellett alkalmi munkaerőt és idénymunkást is egyre nehezebben találnak a gazdaságok. Az AKI felmérése alapján a szezonális foglalkoztatottak munkamoráljára is sok panasz érkezett. Ezt követte a munkatapasztalat hiánya, míg az alacsony képzettség és a szociális viselkedési problémák a válaszadók harmada szerint jelentett gondot. A megkérdezettek 26,6 százaléka foglalkoztatott alkalmi vagy idénymunkást. A kertészetek 70 százalékánál dolgoztak szezonális munkások az adott időszakban, emellett az élelmiszeriparban és a különböző szolgáltatást végző agrárcégek közül is minden harmadiknál dolgoztak idénymunkások. Az órabérek nagy szórást mutattak, a szántóföldi növénytermesztésben például 450 forinttól 1500 forintig terjedt a bruttó átlagbér skálája. Az agrárium alkalmazza a legtöbb alkalmi dolgozót Fotó: Havran Zoltán 2018. április 9., hétfő Az egyes országrészek jövedelemeltéréseit a piac kénytelen apasztani Csökkentek a különbségek Csökkentek az elmúlt években az elsősorban a nyugati és a keleti megyék közötti munkaerőpiaci különbségek. Az adatok azt mutatják, az országos tendenciákkal együtt minden megyében csökkent a munkanélküliek száma, míg bizonyos régióban az állástalanok aránya 2010-ben még meghaladta az országos átlagot, mára alulmúlta azt. Nagy Kristóf Csökkent a munkaerőpiaci különbség a nyugati és keleti országrészek megyéi között az elmúlt években - derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat munkaügyi hivatalok által szolgáltatott adataiból. Habár továbbra is nagy eltérések mutatkoznak mind a jövedelmi, mind a foglalkoztatottsági adatokban, több megye, amely 2010-ben még az átlag alatti mutatókkal rendelkezett, mára felzárkózott az országos átlaghoz. A jövedelmek a keleti megyékben az elmúlt két évben nagyobb mértékben nőttek, mint nyugaton. Ennek oka többek közt, hogy a keleti megyékben, elsősorban az alacsonyabb keresetű munkakörökben szintén megjelent a munkaerőhiány, habár tízszer annyi állástalan található Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mint Győr-Moson-Sopron megyében. Az ország nyugati területein is emelkedtek a keresetek, ugyanakkor ott a magas bázis miatt már kisebb mértékben, ráadásul a minimálbérért és a garantált bérminimumért dolgozók aránya is lényegesen alacsonyabb. A keleti megyék keresetemelkedéséhez az is hozzájárulhat, hogy a közfoglalkoztatottakat egyre nagyobb számban sikerül integrálni az elsődleges munkaerőpiacra. A munkanélküliségi ráta országos átlagban 2018 februárjára 4,1 százalékra csökkent, 2010 azonos időszakában ez az arány 9,8 százalék volt. A megyei foglalkoztatási adatok azonban azt mutatják, korábban több helyen az országos átlagot meghaladta a munkanélküliség, mára az állástalanok száma annál alacsonyabb. A délalföldi régióban a munkát keresők két százalékkal többen voltak, mint az országos átlag, mára ugyanakkor a közgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatottsághoz közelítő értékeket jeleztek a megyei hivatalok. Szintén lényeges változás történt a foglalkoztatottság szerkezetében a Közép-Dunántúlon, a korábbi átlag körüli munkanélküliségi adatokkal szemben mára jóval az alatt marad a mutató. Továbbra is Budapesten van a legkevesebb álláskereső, mindössze másfél százalék. Jelentősen csökkent ezenkívül a nyugat-dunántúli munkanélküliség, habár az érintett megyékben az átlagnál kevesebben voltak korábban is. A szakértők szerint a munkavállaláshoz köthető különbségek tovább csökkennek az országban. A várakozások szerint Nyugat-Magyarországon sem veszít lendületéből a hagyományosan magas keresetek további emelkedése, ugyanakkor a keleti régiók átlagát a minimálbérek kötelező emelése nagymértékben felhúzza. Emellett a versenyszféra szereplői várhatóan kénytelenek lesznek emelni a fizetéseken a munkaerőhiánnyal küzdő, elsősorban szakmunkásokat, betanított munkásokat, gyári dolgozókat foglalkoztató területeken. SZABOLCSSZATMÁR-BEREG NÓGRÁD BORSOD-AB ZEMPLÉN HEVES HAJDÚ-BIHAR JÁSZ-NAGYKUN SZOLNOK VESZPRÉM ZALA BÉKÉS TOLNA BÁCS-KISKUN SOMOGY CSONGRÁD BUDAPEST BARANYA Grafika: Magyar Idők Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 2010. február 2018. február co fM ■ _ GYŐR-MOSONSOPRON VASON3 8 CM , Ln A. \ ■ • l'Ji _ _ Ln Kn & Kgl KOMÁROMESZTERGOM ro BgS 5 I' mam 0 o 1 ? Leepít az Opel Ausztriában Magyar Idők Elbocsát 140 embert az Opel autógyártó vállalat a Bécs-Aspernben levő gyárából, ez azt jelenti, hogy minden tizedik Opel-alkalmazott új munka után nézhet - írja az Österreich című napilap online kiadása a hétvégén, amelyet az Autoszektor.hu szemlézett. Az Opel asperni gyárában 1400 embert foglalkoztat - vagyis a 140 ember elbocsátása tízszázalékos leépítést jelent -, és Szentgotthárdhoz hasonlóan ebben az üzemben is motorokat gyártanak. Az Österreich felidézi, hogy miután a General Motors eladta az Opelt 2017-ben a francia PSA-csoportnak, minden gyárat átvilágítottak, a létszám csökkentéséről szóló döntés ennek a vizsgálatnak az eredményeként született. Az APA osztrák hírügynökség megkereste az Opelt, amely nem kommentálta a leépítés hírét. Josef Ulrich szóvivő csupán annyit közölt, a bécsi telephely működése a jövőben is biztosított. Szijjártó Péter külügyminiszter néhány hete megerősítette, a szentgotthárdi autógyár jövője biztos, a kormány együttműködik a vállalattal a magyar beszállítói kör bővítése érdekében. .