Magyar Ifjúság, 1958. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1958-11-22 / 47. szám
Az Előre brigád és a televízió Az egyáltalán nem mondható, hogy a Kismotor- és Gépgyár Előre KISZ exportbrigádjának tagjai szende lelkű gyerekek. Mind a nyolcan 24 —25 éves srácok, akiknek vérében van a virtus, s már csak megszokásból is „kiverik a tüzet“. Nyolc-kilenc éve együtt kezdték a gyárban ízlelni a szakma fortélyait, az első próbálkozásokat a reszelővel. S ma már nem túlzás, ha azt mondjuk róluk: mindannyian rutinos „rókák”. Mert, ki hitte volna, hogy ez a nyolc fiatal alaposan borsot tör a nagy riválisok orra alá. A múlt év decemberében az iparágon belül elsők lettek a KISZ-exportbrigádok versenyében. A többi között maguk mögé utasították a MÁVAG, a Wilhelm Pieck, a Ganz Vagongyáriak exportbrigádjait. Kétségtelenül nagy dolog volt a győzelem, de még ez sem bolydította fel úgy a kedélyeket, mint ez a bizonyos televíziós dolog. Napokig másról sem volt szó a szereldében, mint, hogy az Előre-brigád szerepelni fog a televízióban. Giller Tibor, a brigád vezetője meg is jegyezte társainak: — Minek ez a nagy feldobás, hiszen nem csináltunk mi semmi különöset. A kis Mikó Laci meg azon drukkolt, mit fog ő mondani a vezér tengelyről, amit bevisznek magukkal, merthogy a brigád a többi között egy jelentős újítását is ismerteti majd a televízióban. Aztán eljött az adás napja. Aznap egy kicsit „lámpalázasan“ hagyták abba a munkát, hiszen „a nagy munka“ még hátra volt. Az első percek után azonban már minden egyszerűnek tűnt. Mikó Laci olyan lelkesen magyarázta közös újításukat, hogy a riporternek kellett közbeszólni, hagyja már abba. Persze, nemcsak ilyen „száraz“ dolgokról volt szó. Elmondták sorban, ki mivel foglalkozik szabad idejében, sőt még arról is szó esett, hogy Mikó László, a brigád egyik tagja szenvedélyes gyűjtő. Neves színésznők képeit gyűjti. Ott volt Berek Kati is, aki színházról és sok egyébről beszélgetett a brigád tagjaival. — Az adás végén meghívtuk egy feketére, amiből persze konyak lett. Erre ment el a gázsi, amit kaptunk — mondja Mikó Laci, a brigád extagja. Igen, mert Lacit még a nyáron kiemelték a brigádból. No, nem mintha rosszul végezte volna munkáját. A munkaügyi osztályra került előadónak. Másnap, amikor a brigád megjelent munkahelyén, sokat élcelődtek velük a szerelde ifjúmunkásai. Hát ki tehet arról, hogy éppen aznap vették meg a gyári klubba a televíziót, amikor a brigád szerepelt az esti adásban. Az emlékeztető: a legalacsonyabb órabér Ha lenne a gyár JMC-szereldéjének krónikása, bizony sok érdekes lapot jegyezhetett volna fel az Előre-brigád életéből. Sokhelyütt a szélrózsa minden irányába szétszóródtak az elmúlt 8—10 évben az egy helyen szakmunkás vizsgát tett fiatalok. Ők valahogy együtt maradtak. Ha nem is egy brigádban, de csaknem valamennyien itt maradtak a gyárban. Igaz, a régiek közül csak Giller Tibor és Liucska László képviselik a brigád „hőskorát“. Azokat az éveket, amikor 1952-ben sorra nyerték a versenyeket, amikor a szerelme falán öles plakátok még azt hirdették, Giller Tibor neve alatt, hogy ő „a gyár legjobb ifjúmunkás dolgozója“. Aztán 1953-ban a brigád fele, Marcinka , Serbestyén... Lizicska László, Tolnai II. Lajos bevonult katonának. Egy évvel később, Giller a légvédelemhez, Kreisz Tamás pedig a páncélosokhoz vonult be. Ezidőre természetesen mások vették át a „stafétabotot“. Az ellenforradalom után, 1956. november 23-án szerelt le Giller Tibor. Három nappal később, amikor megjelent a gyárban, a munkástanács egyik tagja, gúnyos hangon fogadta: — Hát maga az a Giller, aki annyit nyüzsgött, versenyezgetett, felajánlást felajánlásra tett a gyárban? Hát csak vigyázzon magára ... S hogy el ne feledje az emlékeztetőt, ő kapta a többi között a legalacsonyabb órabért a műhelyben. De nem hiába voltak „nyakas“ gyerekek, nem sokba vették az ilyesféle véleményeket. Elhatározták, hogy újra brigádot alakítanak, pedig a munkástanács hallani sem akart erről Néhány hónappal az ellenforradalom után, már újra élt, példát mutatott, dolgozott az Előre ifjúsági brigád, nem túlzás, ha azt mondjuk: nemcsak a műhelyben, a gyárban, de a kerületben is az elsők között hallatták szavukat. Az Április 4. Gépgyár. Május 1. szerelőbrigádjával folyó páros versenyben — Giller Tibor, Lizicska László, Sipos János és Mikó László — 188 százalékos átlagteljesítményével nyerték meg a versenyt. Amikor a KISZ Központi Bizottsága meghirdette a KISZ exportbrigádok országos versenyét, a brigád látszáma nyolc főre növekedett. A múlt év utolsó negyedében csaknem négy és félmillió forint értékű munkával segítették a gyár export tervének teljesítését, számos újítást vezettek be — ezzel vívták ki iparágon belül elsőségüket. A brigád is jelentősen hozzájárult, hogy a Kismotor- és Gépgyárban a múlt évben egymillió forint nyereségrészesedést fizettek ki a gyár dolgozóinak. „Belevaló gyerekek“ Közben a nyáron Sipos Já- tGOOOOOGOOGOOOOGOOOOOOOOOOOOGGO nos is megvált a brigádtól. Most ugyanabban a műhelyben biztosítja, mint diszpécser ( folyamatosan az anyagot, ahol mint brigádtag dolgozott. Ő is technikumba jár, akárcsak Mikó László. A brigádban csaknem mindenki újító már. Tavaly csupán az utolsó negyedévben 12 elfogadott újításuk volt. Ebben a negyedévben pedig már lassan a tizedik újítást adják be. Nemrégiben csendben, szerényen, újabb vállalást tettek, hogy hallassák szavukat az exportbrigádok versenyében. A többi között vállalták,hogy határidőre elkészítenek 40 darab II. JMC exportra készülő szólómotort, a diesel tartalék alkatrészeket, s 50 darab kombájnház szerelését. Vállalásuk csaknem egymilliónyolcszázezer forint értékű munkát tesz ki. „Belevaló gyerekek“ — – mondja róluk a szerelde mű- £ helyfőnöke. £ S munkaidő után Lizicskai Laci az edzésekre megy, mert ő a gyári „válogatott“ halfe- 5vezete, Marcinka motorozni indul, mások technikumba járnak, tanulnak, Kreisz To- £mit egy hónapra „kölcsönad- e ták“ a Ganz Vagon kísérleti műhelyének. Csendben dolgoznak, de bizonyos, hogy hallunk még róluk, törnek még borsot a „nagy favoritok“ orra alá... Z. F. Giller Tibor és Lizicskó László „diszpécserükkel”, Sipos Jánossal, aki nemrégiben még velük együtt dolgozott a brigádban, beszéli meg az anyagellátás gondjait. Emléktáblák Zuglóban November 20-án a KMP megalakulásának 40. évfordulóján Budapest több kerületében emléktáblákat avattak, így a többi között a XIV. kerületi pártbizottság emléktáblát állított a Gyarmat utca 56- ban székelt munkásotthon, és a Bosnyák tér és Lőcsei utca sarkán volt munkásotthon falán. A kerületi KISZ-bizottság pedig a Thököly út 80. számú ház falán helyezett el emléktáblát. 1944 végén Fischer István és Boros Mátyás ifjú kommunisták, a nyilasok elleni fegyveres tűzharcban, a nyilasi pártház elleni fegyveres akciók során e ház előtt haltak hősi halált. SZÁZHETVENÖT ÉVES A Rákóczi szabadságharc után, amikor az országot pusztító pestisjárvány elérte Pest szabad királyi város falait, a városi tanács nagy sietve úgy döntött, hogy a Hatvani kapun túl jó kétezer lépésnyire a Kerepesi út mentén egy tágas barakkot építtet. A magisztrátus kérésére Eckhard Boldizsár sebészmester vállalta a betegek gyógyítását, míg őt is el nem vitte a fekete halál. A járvány elmúlta után a polgárság elhatározta, hogy hálából kéttornyú kápolnát építtet szent Rókus és szent Rozália tiszteletére. 1711-et írtak, amire a kápolna elkészült. Igaz, csak egy tornya lett, mert a pénz közben elfogyott. A pestisbázak helyén 1781-ben egy 72 ágyas betegfogadóház létesült. Ez a zsúfolt, egészségtelen épület távolról sem elégítette ki a már csaknem harmincezer lakosú Pest város egészségügyi követelményeit. Ezért Haffner Mihály tisztiorvos, akihez a kórház felügyelete is tartozott, 1792-ben terjedelmes előterjesztést készített egy új kórház építésére. Az építendő kórház helyéül az egykori pestisbarokk területét jelölte meg. A város urai elfogadták a tervezetet és 1794. december 15-én gyűjtést hirdettek a költségek előteremtésére. Adakokozik a nemzet Négy évig folyt a gyűjtés, míg lerakhatták a kápolna mellett a Rókus (mai Semmelweis) kórház alapkövét. Pest városának polgárai 1796 augusztus végén a következő szövegű nyomtatásos hirdetményt olvashatták: „Szabad Királyi Pesth Városa lakosinak, s mindnyájoknak tudtára adatik, hogy Felséges Urunk Kegyelmes Rendelésinek ’s a Publicum köz kívánságának teljesítésére Vasárnap úgy mint augusztus 30-dik napján minden félben szakítás nélkül az Ispotálynak építése elkezdődni fog.” Az építkezés az egész várost megmozgatta. A város polgárai és szegényei egymásnak adták a kilincset a városházán Vass Jakab uramnál, hogy bejelentsék: ki építőanyaggal, ki fuvarral, ki puszta munkaerejével segíti az emberbaráti cél megvalósítását. Tizenegy hónap alatt tető alá került a kétemeletes épület, a mai kórház bejárati része. 1798 pünkösd hétfőjén volt a kórház ünnepélyes megnyitása. Készen állt a személyzet is: — az igazgató, a fősebész, a szülésznő, tizenhét betegápoló, három házi szolga, valamint a kapus akinek a felesége, mint főmosónő évi 80 rhenusi forintért dolgozott — a betegek fogadására. A felavatás másnapján 39 beteget vettek fel. Elsőnek Vida Ferenc kispéceli születésű 20 éves, nőtlen szabósegédet, aki augusztus 25-én távozott gyógyultan a kórházból, ahol ingyenes ápolásban részesült. Az első évben 873 beteget kezeltek. Ezek közül 447- et teljesen díjtalanul. A szabadságharc éveiben a kórház Kossuth sebesült honvédeinek lesz az otthona. Flór Ferenc, a kórház forradalmi szellemű igazgatója 1848. szeptember végén itt helyezi el a pákozdi csatában sebesült honvédeket, majd a csatatérre siet. Magasrangú honvédorvosként küzdi végig a szabadságharcot. Mellette van Stáhly — akiről a kórház mellett utcát neveztek el , aki a hadi orvosok főnöke volt a szabadságharc éveiben. Az anyák megmentője Ez a kórház adott elsőnek otthont és munkájának további fejlődésére lehetőséget hazánk nagy szülöttjének, az orvostudomány világviszonylatban magasan álló nagyságának, a méltatlanul mellőzött és háttérbe szorított Semmelweis Ignácnak. 1851. őszén nevezik ki a kórház szülész nőgyógyászati osztályának vezetőjévé. A tudomány költözik vele a Rókus-kórházba. A rendkívül elhanyagolt intézmény szülészeti osztályán példás rendet teremt. Sem a bábáknak, sem az orvosoknak nem szabad a szülő nőkhöz nyúlniuk, csak ha előzőleg klóros vízzel alaposan fertőtlenítették kezüket. Vasfegyelmet tartott, egy orvost azonnal elbocsátott, mert nem tartotta be utasítását. Emberéletről volt szó, öt évig működött Semmelweis a kórházban, aztán az egyetem tanárává nevezték ki. öt év alatt csaknem ezer szülőasszony fordult meg a keze alatt és mindössze nyolcan haltak meg gyermekágyi lázban. Egyedülálló eredmény volt ez akkoriban, hiszen Európa legjobb kórházaiban minden ötödik, hatodik szülő nő elpusztult a borzalmas fertőzéstől! A 175 éves kórház látképe egykorú rézkarc nyomán. A nemzetközi delegáció tagjai többek között meglátogatták az óbudai Árpád Gimnáziumot képünkön, a delegáció tagjai a leányhallgatókkal ismerkednek. Nemzetközi ifjúsági delegáció szerkesztőségünkben szabadság és függetlenség, amit Amerika nyújt, mi sem kérünk belőle és másoknak sem kívánjuk. Ezért örültünk valamenynyien, kommunisták, szocialisták, haladó emberek, amikor híre jött, hogy leverték az ellenforradalmat. A két év alatt megtett hatalmas út pedig mindennél jobban bzonyítja e politika igazát. — Hazatérésem után átadom tapasztalataimat és a magyar ifjúság legjobb kívánságait a békéért és a barátságért harcoló ifjú honfitársaimnak. BENITO SCOCOZZA, a Dán Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottságának tagja a VIT dániai előkészületi télről beszélt. Sajnos a reakciós propaganda hatására több ifjúsági szervezet eddig negatív álláspontot foglalt el a VIT-tel kapcsolatban. Ugyanakkor azonban különböző ifjúsági sport- és kulturális egyesületek tagjai és vezetői nagy érdeklődést tanúsítanak a bécsi találkozó iránt. Ezért reméljük, hogy Bécsben nagyobb számban jelennek majd meg hazám fiataljai, mint az előző fesztiválokon. TONI MERK, a nyugat-németországi Impuls című ifjúsági folyóirat főszerkesztője elmondta, hogy lapjának programja: küzdeni az ifjúság együttműködéséért és a békés együttélésért. Tíznapos magyarországi tartózkodását is arra használja fel, hogy kapcsolatokat teremtsen a magyar és a nyugatnémet fiatalok között. Most azért dolgoznak, hogy a bécsi VIT-re minél több nyugatnémet fiatal menjen el, annak ellenére, hogy az ifjúsági szervezetek nem vesznek részt hivatalos delegációval a fesztiválon. „Remélem — mondotta befejezésül —, hogy a bécsi VIT-en sok magyar és nyugatnémet fiatal találkozhat!’’ (B.—S.) (Folytatás az első oldalról.) lataim ismét meggyőztek arról, hogy helyes és szükséges volt a magyar nép két év előtti harca az ellenforradalmi kísérlet leveréséért. Elmondhatom, hogy mi otthon is ezt hirdettük kitartóan, megalkuvás nélkül. — 1956 októberében a burzsoá propaganda Japánban is éjjel-nappal azt harsogta, hogy Magyarország — a Nyugat segítségével — „most vívja ki szabadságát". A munkások és egyszerű emberek általában erre azt felelték, hogy mi már tudjuk, milyen az a Sok boldogságot az ifjú párnak Az orvosok azt mondták akkor, amikor találkoztam vele, hogy meggyógyulna, ha akarna élni. Az operáció sikerült, használtak az injekciók is, de az orvos most már nem segíthet. Most már a betegnek kellene segíteni az orvosnak. Berta Somogyi Lajos, a Köztársaság téri pártház egyik védője csak feküdt a betegágyon, nézett maga elé a semmibe. Elvesztette hitét az emberekben, nem tudta sehogy megérteni, miért lőttek rá, az egyszerű parasztfiúra, a sorkatonára. Nem tudta megérteni, hogy miért kellett elvesztenie fél lábát, miért akarták őt lemészárolni. Megírtam akkor hogy Berta Somogyi Lajos volt az egyik teherautónak a sofőrje, amikor kivitték a laktanyából a sorkatonákat a budapesti pártházhoz. Ő nemcsak sofőr volt, szenvedélye is volt a gépkocsivezetés. Talán az fájt neki legjobban, amikor lábadozott , csonka lábával többet nem ülhet a volán mellé. Amikor azonban Németországból hazatért műlábával, titokban reménykedni kezdett, hátha mégis... És megkérte régi sofőr barátait, hogy engedjék egy kicsit gyakorolni. Barátja, K. Farkas József csodálkozott el a legjobban, amikor egy szép napon a rendőrlaktanya előtt Berta Somogyi Lajos várta őt egy kocsival. — Na, gyere... Mit bámulsz?... Ülj már be, megyünk kocsikázni. * S a két jóbarát, ha szerét ejtheti, azóta együtt kocsikázik. A kormánykeréknél Berta Somogyi ül, mellette büszkén feszít K. Farkas József. Ő újságolja mindenkinek — mert Berta Somogyi nem dicsekvő természetű —, a barátja kocsira gyűjt. Saját autót akar. A fele pénz már együtt van, a többi is összejön valahogy, meg aztán OTP-hitel is van a világon. Olyan Moszkvicsuk lesz, hogy na!... Így dicsekszik mindenkinek, de én azt hiszem, rosszul számított. Kiszorult máris abból a Moszkvicsból. Annál többet ül majd benne az a barnahajú kislány, akivel Berta Somogyi Lajos, az elmúlt héten szombaton örök hűséget esküdött. Mi is sok boldogságot kívánunk az ifjú párnak. Sólyom József Még egy kézfogás és Berta Somogyi Lajos örök hűséget fogadott Német Máriának Colombóban ül össze az ÍVSZ» Christian Echard, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség főtitkára csütörtökön sajtókonferencián ismertette a DÍVSZ idei tevékenységét és a végrehajtó bizottság Colombában- Ceylon fővárosában - december 7-től 10-ig sorrakerülő ülésének programját. Elmondotta, a DÍVSZ tanácsülését jövő év augusztusában, a bécsi VIT után, Csehszlovákiában tartják meg. Az öngyilkosok kórháza A századforduló után az akkori társadalom szégyenfoltjaként itt létesült először az országban öngyilkos osztály, amely a felszabadulás után fejezte be több évtizedes nehéz feladatát. Gianotti Mária az első világháború végén került a Rókusba. Több mint két évtizeden át dolgozott, mint nővér az „életuntak” osztályán. Mennyi emberi tragédia, szárnyszegett keserű élet vergődése került el ide a kórház falai közé. Erre így emlékezik: — Az öngyilkosok legtöbbje háztartásbeli alkalmazott és más foglalkozásbeli fiatal volt. Az előbbiek főleg lúgos, savas mérgezéssel, mások nagymennyiségű gyógyszer- vagy gázmérgezéssel kerültek ide. A huszas években történt. Soha nem felejtem el a Hajdú-család tragédiáját. Az apa anyagi okok miatt kiirtotta az egész családját. Számos statisztikai adat bizonyítja, hogy a kórház a felszabadulásig főleg a szegény betegek gyógyító és gyűjtőhelye volt. Ebből eredőleg itt ápolták a legsúlyosabb betegeket és ez a betegeken való segíteni akarás hozzájárult a hazai orvostudomány gyorsütemű fejlődéséhez. A kórház főorvosai közül az évek során számosan nyertek egyetemi katedrát és akadémiai rangot. A szegények kórháza a felszabadulás után a Pest megyei Tanács vezető kórháza lett. A kórház orvosai közül nem egy nemzetközi elismerést vívott ki munkájával, így például Czeyda-Pommersheim Ferenc professzor, az egyik legnagyobb tekintély a pajzsmirigy műtétek terén. Kubányi Endre professzor mirtgyátültetési eljárásokkal, hassebészeti műtéteivé vált ki az Orrvostudomány művelői közül. Réti Aurél, az orvostudományok doktorát pedig új gégeműtéti és arcplasztikai eljárása teszi belföldön és külföldön egyaránt ismertté. De más érdekes orvostudományi problémával is foglalkozik a kórház orvosi kara: a fájdalommentes szüléssel, a főfájások kóroktanának röntgenfelvétel ritján történő tisztázásával, a koronás alapi törések külsebészeti vonatkozásaival stb.* December elsején ünnepli fennállásának 175. évfordulóját az egykori betegfogadóház helyén, a városfalon kívül épült kórház kollektívája. Áldozatos munkáinkkal mindinkább méltóvá lesznek kórházunk névadójának, Semmelweis nevére ZELE FERENC MŰVELTSÉG A CSALÁDBAN ‹»»»»»»»»»»»»» »» »»«%«« ›«««««› «« «« @й н~» A vitazárót írta: Gergely Márta Naggy Antal bíró elvtárs valójában már összefoglalta a vitát, amit M. Kató postatisztviselőnő levele indított el a Magyar Ifjúságban. Válaszolt magának M. Katónak, amikor azt tanácsolta, álljon választottja mellé, kössön vele bátran házasságot, akkor is, haa fiúnak csak hat elemije van, ő maga viszont érettségizett. A hozzászóló levélírók nagyobb rész© is úgy vélekedett: a műveltség-különbség önmagában nem lehet a boldog házasság akadálya. Joggal bízhatunk tehát abban, hogy M. Kató valóban sokoldalú és helyes választ kapott kérdésére. De van ezen felüla vitának még más haszna, érdekessége is. Csaknem minden levélíró helyesen érezte, hogy egyetlen dolog, legyen az bármilyen jelentős, mint például a műveltségi különbség, nem akadályozza meg, hogy a házasság sikerüljön. Mindenki elgondolkodott,, a világért sem becsülték le a kérdést, megpróbálták kiszámítani, hogy micsoda összeütközések támadhatnak M. Kató és Karcsi között, végül mégis úgy döntöttek: házasodjanak össze, ha szeretik egymást. Egyedül csak B. Károlyné levélíró ellenezte a házasságkötést, mert attól fél, hogy boldogtalanok lesznek. Miért nincs igaza B. Károlynénak? Őt is a legjobb szándék vezeti, lelkiismerete szerint adta a választ ő is, de a maga rosszul sikerült házasságát hozta fel példának. Azt akarja, hogy a fiatalok az ő kárán tanuljanak, úgy véli ugyanis, hogy házassága a műveltségi különbség miatt bomlott fel. Az évek során lemaradt férje mellett, ez vezetett a váláshoz. Mindezt teljes határozottsággal állítja, tényként. És mégis, éppen ez az, amiben kételkednünk kell. Ha így volna, minden házasság felbomlana, ahol az egyik fél többet tud, mint a másik, okosabb és műveltebb, mint a másik. Márpedig ez biztosan nem igaz Először is: nincs olyan mérleg, mérőeszköz a világon, amelyen bárkinek a műveltségét pontosan lemérhetnék. Nézzünk meg akár egy frissen érettségizett osztályt, harminc fiatalt, aki éveken át ugyanabba az iskolába, ugyanabba az osztályba járt, és azt sikeresen elvégezte. Az ő műveltségük sem egyforma, még csak nem is egyenlő értékű. Az egyiknek az irodalomban van nagyobb tájékozottsága, a másiknak a természettudományokban. Az egyik önálló ítéletűember máris, biztonsággal mozog az emberek között, kitűnő modora van; a másik félszeg, ügyetlen társalgó, nehezebben barátkozik. Ha ugyanabba az iskolába jártak is, ha ugyanazok a tanárok tanították, nevelték is őket — mindannyian mások, mindannyian különböznek a többitől. Hasonlítsunk össze akár két színjeles tanulót, akármilyen egyforma a bizonyítványuk, ők maguk egyáltalán nem egyformák. És ez a jó kétség inkább törvényszerű és is természetes, hogy az öszszekerülő fiatal férjek és feleségek műveltsége, neveése erősen eltér egymástól. Hajszálra egyforma iskolai képzettségük lehet, de ettől függetlenül, például kulturális igényeik alaposan eltérhetnek egymástól. Az egyik otthonülő, olvasó ember, a másikat a könyveknél is jobban érdekli az eleven ember.Ő tehát szereti a társaságot, a széles és színes baráti kört. De kisebb véleménykülönbségek is okozhatnak összeütközést: hallottunk már összeveszni házaspárt egy-egy film miatt. Az egyiknek tetszik, a másiknak nem. Kicsiség ez? A kicsiségek nagyon fontosak. Az öltözködés és táplálkozás is harci területté válhat a házasságban. A Madách Színház Kamaraszínháza most játssza Gladkov szovjet író Szilveszter című vígjátékét A darab egyik alakja, a fiatal Fjodor, hosszabb ideg udvarol Aszjának. Aszja nem szerti udvarlóját, de Fjodor hosszú ideig reménykedik, hogy végül mégis csak meghódítja Ászját. Mikor ébred rá, hogy ez a dolog reménytelen? Akkor, amikor Ászja csúfnak minősíti a nyakkendőjét, amit pedig ő gyönyörűnek talál. Az egyik családban szreti el a főzeléket, a másikban nem. Tegyük fel, hogy a fiatal férj édesanyja jó spenótot tudott főzni, az ifjú feleség viszont már akkor is fintorog, ha a spenótnak a nevét hallja ... Dehát akkor — kiálthatnak fel ifjú olvasóink — szörnyű nehéz dolog a jó házasság! és olyan ritka, mint a telitalálat a lottón! óriási nagy szerencse kell ahhoz, hogy két ifjú ember úgy kerüljön össze, hogy természetük mindenben megfeleljen egymásnak. Ezek szerint nem elég, ha nézetei... elveik, felfogásuk csak nagy vonalakban egyezik, hanem minden apaságban is egyet kell érteniük, még az igényeiknek és ízléseiknek is azonosnak kell lennie! A jó házasság valóban felér egy főnyereménnyel, ez biztos. De abban nagyon különbözik a lottótól, hogy egyáltalán nem szerencsejáték. Ha egy fiú és egy leány megszeretik egymást, akkor bizonyos, hogy sok és fontos dologban vonzódnak egymáshoz, tetszenek egymásnak. Ez az alap, amire a házasság épül. Tegyük fel, hogy egy fiúnak vagy lánynak száz tulajdonsága van. (Sokkal több van ennél, de vegyük csak a százat.) A szeretem azt jelenti, hogy kedvesünk tulajdonságai közül nyolcvan, kilencven, vagy csak hetven, nagyon tetszik nekünk, vonz bennünket. Meg fennmarad mindig tíz, húsz, harminc százalék, ami egyáltalán nem, vagy csak mérsékelten tetszik. Teszem azt: örül a fiú, ha a lány szépen, csinosan öltözködik, de bizonyos határon túl már kifogást emel a túlzott piperézés ellen ... Sokan tévesen úgy vélik, hogy a megszokás csökkenti a vonzalmat, a szerelmet. A gyakorlati élet maga cáfol rá erre. Ha összeszokunk, ha szépen, türelmesen, szeretettel neveljük egymást, ha tanulunk egymástól a házasságban, mindig kevesebb lesz az, ami elválaszt bennünket, mindig jobban szeretjük egymást. Minthogy az emberek különbözők, a házasságok is különbözők. Ha minden házasságra érvényes az a törvény, hogy ha hozzáadunk, több lesz, ha elveszünk belőle, kedvesebb. A házasság, ilyen értelemben, hasonlít egy takarékbetéthez. Amikor házasságot kötünk, mindkét fél igyekszik azt adni hozzá, ami a legjobb, a legnemesebb benne. A megértés és a tapintat, ahogyan önmagunkat és egymást neveljük, napról napra gyarapítja az alaptőkét. Az esküvő tehát nem befejezés, hanem kezdet. A házasság kezdete. És ha így fogunk hozzá, akkor a műveltségből — a nevelésből — adódó különbségek csak fűszerezik, de sohasem boríthatják fel a házasságot. A Komárom megyei Csecsemő- és Gyermekápolóműképző Iskola (Tatabánya, Megyei kórház) felvételt hirdet 2 éves bentlakásos gyermekápolónői és gyermekgondozónyi iskolára. Jelentkezési korhatár 17—32 év. A felvételhez nyolc általános, vagy ennél magasabb iskolai végzettség szükséges. Beküldendő 1939 február 1-ig: kérvény, életrajz, születési anyakönyvi kivonat utolsó iskolai-, hatósági vagyoni-, hatósági orvosi-, és amennyiben már alkalmazásban állott, működési bizonyítvány. HASZNOS HÁZTARTÁSI TANÁCSOK A FELVÁGOTT KENYÉR friss marad, ha a vágott felületre nedves pergament papírt borítunk. NYERS HÚSRA — ha nem használjuk el azonnal —, csepegtessünk citromlevet. A hús szénen nem változtat. A NYERS HÚST — ha hosszabb ideig frissen akarjuk tartani dörzsöljük be ecettel. A HALAT elkészítésig ecetbe mártott szalvettába csavarjuk. Kolbász, felvágottféle, sonka nem penészedik ha kevés vízben elkevert sós masszával kenjük be. Az AVAS VAJ elveszti kellemetlen ízét, ha nátronos vízben jól átnyomkodjuk. ism TÖBB ISZÉI