Magyar Ifjúság, 1961. január-június (5. évfolyam, 1-25. szám)
1961-02-25 / 8. szám
„S bármily erős a hajó, ronccsá töri egyszer a tenger ...” (Ovidius) Constanza: Város a tenger mellett... Mi mindent ad lakóinak a végtelennek tűnő vízrengeteg? Megkövesedett, terméskővé érett kagylóhéjat a burkolatnak, épületek homlokzatára. Finom homokot a várostól északra és délre hosszú kilométerekre nyúló parti strandok látogatóinak vágynak, napfürdőhöz. Temérdek halat a halászok hálóiba és kíváncsiskodó, szemtelenkedő delfineket. A tenger hozza hátán Constanza kikötőjébe a világot járó hajókat... s a megfejthetetlen, csodálatos morajt, a parti sziklákat, fáradhatatlanul ostromló hullámokat... A tenger varázsolt életet és várost évezredekkel ezelőtt a mai Constanza helyére — de a constanzaiaknak nap, mint nap kell védeni városukat a tenger romboló erejétől. Matrózok voltak... Ha constanzaival beszélsz, elkerülhetetlenül a „nagy vízre" terelődik a szó... A hotelportás húsz évvel ezelőtt matróz volt, s reggelenként tűnődve nézi a kikötőbe bebocsátást váró óceánjárókat. Ha éjjel felbúg egy hajókürt, azon tépelődik, mégiscsak visszatér a flottához. A pincér nyáron a Transsylvánián szolgálta fel az ebédet — egy tengeri vihar után, Alexandria előtt. Egy építészmester huszonegy éve jött el a hegyekből, s minden tavasszal — amikor vége az építési szezonnak — esküszik, hogy itthagyja a tengert. Nem bírja a vihart. Amikor két hétre elküldik pihenni Sinaiába, alig várja, hogy viszszatérjen... Matróz volt az építészmérnök is, aki a húszemeletes tengerparti szállodák betonbaöntését vezényli. A tizenhetedik emeleten mászunk már, s mindegyiken megáll egy percre: „Milyen tündén lesz ebben a szobában. Az ablakon besüt a napfény, s előttünk a végtelen víz... Az idén százezer külföldit süttetünk barnára Mamaiában.’ Matrózként járta a világot, Kína India, Egyiptom, Franciaország, Olaszország kikötőit, serdülő korában a tudós archeológus, Vasile Chanarache is. Százféle foglalkozással próbálkozott, míg most hatvanötéves korában a dobrudzsai ásatások irányítója, a constanzai archeológiai múzeum igazgatója. És elsősorban Constanza szerelmese. Innen indult világgá és ide tért vissza. Azt mondja, mindig „tekergő“ volt és sohasem aludt többet hat óránál. De különösen azon a januári estén nem, amikor háromnegyed nyolctól hajnali fél háromig hallgattuk őt: mi volt ez a város, hogyan született? Tomis Bizonyára regényt írnak egyszer keletkezéséről, a csiszolatlan kőkorszak szikitáiról, az első görög hajósokról és a kolonialistákról, akik időszámításunk kezdete előtt hét évszázaddal jöttek a Duna alsó folyása és a Fekete tenger közötti gazdag területre. Ők alapították az autonóm városállamokat, köztük Callatist (a mai Mangalia helyén), Histriát és Tomist, melynek romjain épült fel Constanza. Időszámításunk kezdete előtt 29 évvel a rómaiak foglalták el Dobrudzsát, bevezettél, a görögnél keményebb római rabszolgarendszert, k utakat építettek, átszervezték a városokat, nagy földművelő gazdaságokat létesítettek — de Tomis, Histria és Callatis megőrizte autonómiáját, a görög kultúra jegyében éltek lakosai, nem ostromolták őket a római légiók. Tomisban élt a Rómából száműzött Ovidius, a szerelmes költő. Azután végeszakadt a három évszázados római uralomnak, s Dobrudzsát ellepték a vándorló népek hullámai. A gótok égették fel a városokat, Tomisban mér nem vertek aranypénzt. Azután a hunok jöttek Attilával az élen, majd az avarok, szlávok, bolgárok, besenyők, bizánciak ... Ebben a forgatagban alakult ki s forrt össze a későbbi román nép. S Constanza lakói... „A különböző civilizációk egymásra épültek ebben a városban — magyarázza Chanarache. — Ezért, ha a földet 15 méteres mélységben kettévágjuk, mint egy sajtot, mindent megtalálhatunk benne. Ezzel foglalkozunk mi, régészek. Dobrudzsában eddig 500 régészeti központot ismerünk. Csupán ma 90 új leletről kaptunk értesítést..!" A mozaik Dobrudzsa gyors szocialista átalakítása rengeteg lehetőséget nyújt az új felfedezésekre. A mélyenszántó eke felszínre hozza azt, amit a paraszt ásója vagy faekéje nem ért el. Több ezer esztendeje a föld alatt szunnyadó értékek, márványok, aranypénzek, bronzedények kerülnek felszínre. Az építőmunkások ezrei hallgatták a régészek előadásait: ha bármibe akad ásójuk, csákányuk, vagy ekszkavátoruk — azonnal hívják oda őket. Az építők segítségével tártak fel Dobrudzsában három év alatt közel száz ismeretlen emberi települést Constanzától 20 kilométerre két hatalmas mammutagyarat a csiszolatlan kőkorszakból, Cerna-Vodánál 7—8 ezer éves lakásokat. A legnagyobb felfedezést Tomisban , Constanzában tették: egy nagy épületre akadtak, amelynek padlója ma is épségben tündöklő mozaik. A körülbelül 200 méter hosszúságban elnyúló épület 3 teraszon van elhelyezve, s mintegy húsz métert ereszkedik lefelé Constanza mostani felszínétől a régi kikötő mólójáig. Az alsó teraszon eddig tizenkét hatalmas áruraktárt találtak. A mozaik máig feltárt része mintegy 2000 négyzetméter — tökéletes állapotban. Ilyen hatalmas méretű, s vízszintesen elhelyezett alkotás eddig ismeretlen volt a mozaikművészet történetében. A régészek mestere jogosan büszkélkedik. A mozaik egész Délkelet-Európa legimpozánsabb római-korabeli történelmi műemléke, amely bizonyítja, milyen virágzó élet és gazdaság volt kétezer évvel ezelőtt Tomisban. Világítótornyok S a mai és a holnapi Tomis — Constanza? Tengerek szerelmesei, kik már jártak a román tengerparton, s az idén, vagy jövőre ismét felkeresik Constanzát, első dolgukként vásároljanak térképet. Új térképet! Akik tavaly jártak ott, már tudják, hogy a vasútállomást, a régit lebontották. Most régészek kutatnak helyén, azután ott emelkedik majd az új opera. Az Ovidius szobrával ékesített Függetlenségi tér régi házait is újak váltják fel. Az elsőkbe már beköltöztek a régi balkonos török házikók lakói. Épül a személyhajók és vitorlások kikötője — Tomis, a város déli részén, az új sugárúton pedig többemeletes pontházak — a régi, már lebontott kis házikók helyén. Constanza modern várossá formálódik, útjai kiszélesednek, új szállodák nyílnak, s még világítótornyait is felcserélik. Azaz, már áll is a modern, világoskékre festett, égbenyúló oszlop, csúcsán a néhány másodpercenként messze fénylő sugárral. A régi, 1300-ból maradt, nyolc méter magas „farul genovez", melyet idemerészkedett genovai hajósok emeltek, már csak idegenforgalmi nevezetesség. Csúcsán fáklyaláng lobogott, két mérföldről kalauzolva a hajókat Constanza kikötőjébe, nehogy sziklának ütközzenek, melyek fenyegetően emelkedtek ki a tengerből... Az új világítótorony több tíz kilométerre ontja fényét, s hívja, vezeti a tenger felől Constanzába tartó vándort. SEBES TIBOR kereskedelmi kikötője a városi néptanács tornyából. MIND A KÉT VILAGITÓTORONY: a régi, A „GENOVAI" ÉS A MAGASBATÖRŐ, ÚJ, AMELYBŐL MÁR HIÁNYZIK A VILÁGÍTÓTORNYOK HAGYOMÁNYOS ŐRZŐJE... A MOHAMEDÁN MECSET IMMÁR ELSŐSORBAN IDEGENFORGALMI NEVEZETESSÉG. KÖRÜLÖTTE MODERN HÁZAKAT EMELNEK. SAROKRÉSZ A MOZAIKBÓL. KÉP AZ ÚJ DOBRUDZSÁBÓL: A GÖRÖG CALLATIS VÁROS EGYIK RESTAURÁLT Épületi: mangalia modern üdülőházai között. !®®®®®®®®®®®®®®®®®®®t: 15 / lUlMHMf ARKADY FIEDLER regénye nyomán írta CS. HORVÁTH TIBOR, rajzolta SEBBIK IMRE Öeméryek: A XVII. század derekán merikai brit gyarmatokon egy haenti farmertelep lakossága fegyvert a királyi önkény ellen. A lázaleverik. John Bober, a felkelőkrá ítélt vezére megszökik és matik szegődik el. Hajója viharba ke és elsüllyed. Csak Bober menekül és a kapitány két indián rabszol- Egy lakatlan szigetre kerülnek, sokkal később csónak tűnik fel a tzáron. Egyenest a part felé tart. rG ' 7" • .. / HEM&W6£dJu*u HitKESLEKEDTEKI KÖTÉL CT K NYNK*RA.’ÉN. MATEO. * VEZETETEK PNRNN- csolomi vagy el f£L ejtejtetek, tyOkL ESZTEK* HOGY ILYEN EENER SÖRBE BUJT VMDNLLNTOK MARCANGOLTAK SZ£\ VHATUNKAT* HÚSIG! minden FEHÉR Az ellenségünk! ez is csak sz/v-LELI A SARA'TSA'NOT/A BARA VELE! Csupa neuer meg. indián, faradt,VAK- KIÉHEZETTNEK LÁTSZANAK. .. nézzétek a ruhájukat, ilyet A A RABSZOLGÁK. VISELNEK , pflk AZ ÜLTETVÉNYEKEN. gk&xA Úgy van: jSSSr szokott. . Kfk rabszolgák! ¡ PIARA VAK-OK IS ~ VANNAK KOZTUK. EGYIKÜKET ISMEREM. . Manauri A NEVE. . Am A JÖVEVÉNYEK. NEM ÚGY FOGADTAK A BAK körül előbukkanó Robért. MINT VARTA. » FEHÉR EMBER!«- TEKINTETÜKBŐL olthatatlan GYŰLÖLET LÁNGOLT. ELKÖLTÖZNEK A ZSIMÉ ASSZUÁN — a rendszeres újságolvasó már ismeri ezt a nevet. Jelképezi a teremtő emberi akaratot, a nemzeti és nemzetek feletti összefogást és áldozatvállalást. Asszuánban hatalmas vízduzzasztó gátat építenek, az Egyesült Arab Köztársaság kezdeményezésére, döntően szovjet segítséggel. Rendszeres vízellátás, a teremtő folyóanya, a Nílus áldásos áradásainak rendszeresítése, szabályozása, és villanyenergia, termőföld, javuló éghajlat: felsorolni is sok a nagy vállalkozás számtalan, szinte földrészre kiható előnyeit. Milliók életét változtatja meg a hatalmas alkotás. Több élelem, fény a lakásokban a jobb élet feltételeit segíti megteremteni az asszuáni vállalkozás. A gát haszvan méterre duzzasztja fel a Nílus vizét, a jelenlegi maximumhoz képest. Hatalmas víztároló tó keletkezik a folyóvölgyben, amely szeszélyesen elágazva tölti majd meg a jelenleg kopár, terméketlen sivatagi, félsivatagi völgyeket és csaknem 480 kilométer hosszúságban húzódik. Ebből 300 kilométer esik egyiptomi, 180 kilométer pedig szudási területre. Ezen a területen az óskori világ kultúráinak felbecsülhetetlen kincsei találhatók. Amikor az asszuáni gát részletes tervei közismertté váltak, a szakemberek, a kultúra munkásai lázas tevékenységbe kezdtek ezek megmentése érdekében. Az EAK hatóságai legmesszebbmenően támogatták az akciót. Milyen kincsekről van szó? Az egyiptomi birodalom többezer éves kultúrája felbecsülhetetlen értékű, számos emlékének lelőhelye fekszik a víz által elöntéssel veszélyeztetett területen. Ezen túlmenően, Afrikának ez a vidéke hozzátartozik ahhoz a kelet-afrikai tóvidékhez, amelyet a tudósok az emberiség bölcsőjének tekintenek és biztosra veszik, hogy maga a többezer éves egyiptomi kultúra is az elődök több tízezer, sőt, több százezer, vagy millió évről árulkodó rétegeire települt. A szakértők úgy vélik, hogy az e területen látható történelmi emlékeknek csak töredékét tárták fel az eddigi ásatások. Egyiptom területén, a víztároló zónájáan, 300 temetkezési helyet ismernek, de még nem volt lehetőség azok feltárására. Szudán területén is számon tartanak 100 már ismert, de még fel nem tárt kultúrtörténeti lelőhelyet. A hozzáértők véleménye szerint, az ismert és feltárt, az ismert, de még fel nem tárt, és a még nem ismert, csak sejtett és feltételezett kincsek száma meghaladja az ezret. A már feltárt kultúrtörténeti emlékek egy része kövekből alkotott épület. Közéjük tartozik az amadai templom, ez a gyönyörű kis épület, amely a Nílus jelenlegi partjától néhány méterre egy kis homokdomb tetején áll, magányosan. Építését mintegy 3400 évvel ezelőtt Egyiptom nagy, harcos királya, 111. Thutmosis kezdte el, és fia, 11. Amenophis fejezte be. A falakat gyönyörű domborművek borítják, amelyek színeikben csodálatosan frissek maradtak mind a mai napig. (A régi egyiptomiak festészetükben ásványi anyagokat használtak — vasat a piroshoz és sárgához, porrá tört féldrágaköveket, mint türkiz, a kékhez és zöldhöz.) A tervek szerint, az amadai templommal együtt a hét másik kőépületet is lebontják, és majd másutt ismét felépítik. Sokkal bonyolultabb a sziklába vájt templomok megmentése. A sziklatemplomok falait 10—15 centiméter vastagságban acélkábelekben lefűrészelik a szikláról, s az így „lehántolt” falat feldarabolják, az egyes darabokat pontosan megszámozzák, új helyére elszállítják és ott felépítik. Valószínűleg nyolc sziklasírt lehet új módon megmenteni. Két templomcsoport — a philai és az Abu Simbel-i — mindent felülmúl szépségben és nagyszerűségben, de a megmentés nehézségben is. Philá tulajdonképpen a Nílus egyik szigete, védőtöltéssel veszik körül. Ezzel több kincset ,a három főtemplomot meg tudnak menteni. A legrégibbet a bennszülött egyiptomi fáraók egyik utolsó sarja, I. Nektanebos építette, i. e. 370-ben. Philát annak idején „Egyiptom Gyöngyé”-nek nevezték. Zarándokok és utazók óriási tömege özönlött folytonosan oda, ahogyan néhányszáz év óta Mekkába zarándokolnak az igazhívők seregei. A zarándokok és utazók között szép számmal voltak császárok, királyok, fejedelmek is. Az utasok tízezrei — jó „magyar szokás" szerint — nevüket és utazásuk időpontját belekarcolták a templomok körébe, s ezáltal felbecsülhetetlen értékű történelmi és kultúrtörténeti dokumentumot hagytak az utókornak. A legnehezebb problémát Aba Simbel megmentése jelenti. I. Ramzesz fáraó adta ki a parancsot az Abu Simbel-i két sziklasír megépítésére, i. e. 1265-ben (800 egynéhány évvel az athéni Parthenon építése előtt). Az egyik sziklasír feleségéé, Nefertarié (Szép Útitársnő), a másik a fáraóé, aki egyike volt a legnagyobbaknak Egyiptom történetében. A királyi sírhely bejáratát húsz méter magas, négy ülő szoborkolosszus őrzi. Mind a négy egyforma, mindegyik Ramzesz fáraót ábrázolja. Ezek a híres „síró" Memnonszobrok. A szobrok mögött 63 méter mélységig hatol a királyi sírhely, de a hegy gyomrába. Szebbnél-szebb termek sorából áll, újabb, de már kisebb, „csak” 10 méteres szoborkolosszusokkal, gyönyörű domborművekkel és falfestményekkel. A két, egymástól száz lépésre levő sziklasír keletnek néz. A felkelő napot üdvözlik. Az esztendő bizonyos napjain a felkelő nap első sugara pontosan besüt a sziklasírok legbelső szentélyébe: ilyenkor a falfestmények csodálatos fényben tündökölnek, hirdetve a napisten dicsőségét... A sziklasírok kőanyaga a legrosszabb: törékeny, mállékony. Elszállításukra gondolni sem lehet. Az egyik javasolt megoldás: Abu Simbelt — külön gáttal kell a víztől elzárni. A gátnak, természetesen ugyanolyan magasnak kell lenni, mint a duzzasztónak. A másik terv szerint, a sziklasírokat hidraulikusan megemelik, és alattuk a talajt beton-injekciózással szilárdítják meg. A kérdésnek még számos érdekes részlete volna, de beszámolónk terjedelme korlátozott. Csak még néhány szót. Légi úton, sztereofotogrammetrikus eszközökkel, feltérképezték az egész területet. Az expedíciók szervezése folyik. Egyiptom a szigorú törvényeket és megkötöttségeket az ásatási kincsek tulajdonjogát illetően feloldotta: a feltárt és megmentett kincsek fele a közreműködőket illeti. TARTSA* VILMOS : p. mt ! 'kx. ■Vi- ■■ §SfɧIÉ»szankíí'/,H■' ! Egy francia tervező félköralakú földsánccal védené meg a núbiai templomokat Gareola olasz mérnök terve: az épületcsoportot vasbetonalapzatra helyezve 60 m magasra emelnék a vízszint fölé MOHÉP Jelenti MÁRCIUS 2-i FILMBEMUTATÓK: Színes magyar expedíciós film. Kísérő műsor: EGY RÉGI VILLAMOS Rövid magyar játékfilm. A PESTI UTCA Magyar rövidfilm. Bemutató: vidéken. Nyikolaj Csukovszkij regénye szovjet filmen. Színes magyar riport mint Vietnámról. Jöjt JÖN! Színes szélesvásznú szovjet öímvígjáték Nyírfácska együttes közreműködésével. ORVOS A VÁLASZÚTOK Magyarul beszélő csehszlovák társadalmi filmdráma. 10 éven alul nem ajánlott. DÉL ORSZÁGA A Komárom megyei Csecsemő- és Gyermekápolónőképző Iskola Tatabánya. Megyei Kórház 1961. ÁPRILIS 10-ÉN új évfolyamot indít Az iskola 2 éves, bentlakásos. Jelentkezési korhatár 17—32 év. A kérvényhez mellékelni kell: születési anyakönyvi kivonatot, 8 ált. iskolai, vagy érettségi bizonyítványt, orvosi igazolást, szülők, vagy eltartók kereseti kimutatását, életrajzot és 2 db igazolványképet. A kérvények beküldési határideje: 1961. március 15.