Magyar Ifjúság, 1961. január-június (5. évfolyam, 1-25. szám)

1961-04-01 / 13. szám

M­Ű­VÉSZET PETÉNYI ILONA SZTANKAY ISTVÁN (Kotroczó István felvétele) Van „Mátyás király juhásza“, DE NINCS GYEREKSZÍNHÁZ A gyerekek a Bartók-teremben kifütyülték a kapzsi Burkus királyt, megvetésük jeléül ugyancsak rákiáltottak a csalárd és hűtlen Furtagyi ezermesterre, de örömtapsot kapott Mátyás király és hű juhásza. Ezzel a mélyen tisztelt gyermekközönség ki is vette a tollat a kritikus kezéből együtt dicsérhetjük Jékelyi Zoltán Mátyás király juhásza című mesejátékát, amelyet Kalmár András ötletes rende­zésében, a fiatal Kocsár Miklós pajkos kísérőzenéjével vitt színpadra az Országos Rendező Irodának nevezett „me­cénás”. Talán megbocsátják nekünk a lelkes színészek és a tehetséges szerzőgárda, hogy most különösen a Rendező Irodát illetjük elismeréssel, mert két órára gyerekszínhá­zat varázsolt a Bartók-terem sanzon-levegőjébe. Pesten a színházak városában, ahol ma nincs gyerekszínház. Nem nagy felfedezés, de a „szabadalom” azoké a kisgyerekeké, akik saját színházukra „kiéhezetten” verték tenyerüket, kiáltoztak, kacagtak a Bartók-teremben. Nem is olyan régen volt nekünk Úttörő Színházunk, Ifjúsági Színházunk, a ma fiatalja emlékszik Erős Jánosra, Ifjú Gárdára, Aszódi diákra, az Új ember kovácsára. Mindez úgy eltűnt, mintha azóta nem nőttek volna gyerekek. És, hogy megszületett az ŐRI kezdeményezése, a Dé­ryné Színház Koldus és királyfi­t mutatott be — ez azt bi­zonyítja, hogy látjuk a felnőtt színházat megelőző kongó ürességet, de átgondolt és alapos pótlás helyett csak tol­­dozgatunk, foltozgatunk. Nézzük az ORI-t! A Rendező Irodát a Művelődésügyi Minisztérium kötelezte gyermekszíndarabok bemutatására a Kulich Gyula téri Déryné Színház termében. Nos, ez nem sikerült, a Déryné Színház nem képes otthont nyúj­tani a gyerekeknek. Így hát jött a Bartók-terem. Az ORI előkészít a jövő színházi évadra négy színdarabot, kétszáz előadásban. De van okuk előre „fázni” ettől... Ugyanis a Bartók-terem befogadóképessége csekély, a jegyeket át­lagosan hat forintért árusíthatják,­­ könnyű kiszámítani, baj lesz az előadások rentabilitásá­val. Bartók-teremről lévén szó, a „jó” napok eleve foglaltak. Nehéz lesz a színé­szek idejét egyeztetni, és még egy: a kis színpadon csak jelzett díszleteket lehet építeni — amitől igazán megkí­mélhetnénk legalább a gyerekeket. Mondanunk kell, hogy úttörő korosztályunk többet érdemelne a színháztól? Hogy itt nemcsak átgondoltabb gyermekszínházi életről van szó, hanem a gyerekek peda­gógiailag átgondoltabb színházi neveléséről, ideálok, példa­képek rendszeres adásáról? És állandó, a gyerekek által megszeretett színházról? Felnőtt színházaink arra panaszkodnak, hogy kevés a mai tárgyú darab, ezért — példákat mondhatnánk erre — a mai tárgyú, de gyenge színművek is színházra talál­nak. Ez a körülmény semmi esetre sem fejleszti drámairo­dalmunkat. Ugyanakkor ott van egy egész világ, a gyer­meki élet, a mesékkel és űrhajókkal ébresztett képzelet teljesen kiaknázatlanul, színpad nélkül. Ott van az úttörő­­mozgalom izgalmas nyomolvasó munkájával, rengeteg se­gítőkészséggel és tettel és ha kevesen is, ott vannak íróink, akik szívesen fogalmaznak az úttörőknek. Csak éppen ál­landó színház nincs, ahová betörhetne a mai élet legkedve­sebb darabkája. Toldozgatás, foltozgatás helyett adjunk a gyerekeknek új színházi „ruhát”. Komornik Ferenc DRUKKOLT A HÁROM NŐVÉR Az vesse rájuk az első kö­vet, aki helyükben nem izgult volna. Ők is drukkoltak. De csak az első percekben. Aztán elkapta őket a játék, s a drukkoló diplomázók egysze­riben eltűntek a színpadról és Csehov „három nővére”, Ol­ga, Mása "és Irina beszélt és magyarázott, búsult és ujjon­gott. Beszélgettem ismert színé­szekkel, többen­­ is mondták, hogy életük egyik legnagyobb élménye maradt a vizsgaelő­adás. Lázas munka előzte meg, áttöprengett éjszakák, amikor nem tudtak elaludni, s egy mozdulaton, egy hanglejtésen gondolkoztak. A festék alatt is tüzelt az arcuk, mikor fel­ment a függöny, aztán pár percig még idegenül mozog­tak jelmezekben, de csak pár percig... Mint most is... És a nézőtéren itt ül a leg­szigorúbb vizsgabizottság: a közönség, tapsuk intenzitása , a vizsgajegy. És sokszor verődnek tapsra a tenyerek, mert bár nagyon nehéz Cse­hov figuráit jól megformálni, a Színművészeti Főiskola IV. éves hallgatóinak vizsgaelő­adásán a nézők egész sor jó alakítást láthattak. A „há­rom grácia”: Petényi Ilona, Gerber Éva és Majcen Má­ria tetszett a legjobban, s Andrej szerepében Sztankay István és Linka György, aki Varsányin alezredest alakítot­ta. Sólyom Ildikó, Verebély Iván, Szilárd Sándor és Szi­lágyi István sem kaphattak rossz jegyet a Vizsgán, így a diplomázó IV. osztály min­den tagja a legszigorúbb vizs­gabizottság jóváhagyását nyer­te el: felsőbb osztályba — az­az az igazi színházak színpa­dára léphet. (­dy) POKOLI KIÁLLÍTÁST rende­zett a híres római Santa Maria del Popolo templom pincéjében egy Ágoston-rendi szerzetes. A kiállításon bemutatott valameny­­nyi kép témája: a pokol. A kiállí­tás népszerűségéről még különö­sebb hírek nem érkeztek. AZ ÉDES ÉLET folytatását forgatja Fellini. Az új film cí­­­mét és tartalmát egyelőre titokban tartják, csak annyit közöltek, hogy Párizsban, Lon­donban, Stockholmban, New Yorkban és több olasz város­ban játszódik. KONZERVDOBOZOK is szerepel­tek a londoni fiatal modernisták képzőművészeti kiállításán. Az egyik ifjú titán régi konzervdo­bozokból készített „tanulmányt”, nyilván ékes bizonyítékul arra, hogy mennyi ,,műkincs” kerül naponta a szemétbe. IFJÚSÁGI KISFILMEKET KÉSZÍTENEK A BUDAPEST FILMSTÚDIÓBAN A Budapest Filmstúdió idei tervében közel 100 vál­tozatos témájú film elkészí­tése szerepel, örvendetes mó­don, az idén több ifjúságnak szánt kisfilmot is készítenek. Igen érdekesnek ígérkezik Kolonits Ilona Gyermek­évek nyomában című rövid­filmje, a IX. kerületi úttö­rők a múlt nyomait kutatva eljutnak az egykori Mária Valéria telep­helyén emelt egyik modern épületbe. A film megeleveníti az idősebb generáció küzdelmes gyer­mekkorát. Takács Gábor, az Eszter­­háza muzsikusa fiatal rende­zője Muzsikáló gyerekek cím­mel készít új filmet a ha­zánkban széleskörben kibon­takozó zenei oktatásról. Ifjúságunk megváltozott életéről szól Mönich László és Szabó Árpád riportfilmje a fiatalok kollégiumi életé­ről. A fiataloknak szánt filme­ken kívül nagyon érdekes technikai és népszerű tudo­mányos filmeket is készít a stúdió, ezenkívül film szüle­tik a giccsről. Nem hiszem, hogy Karenina Alma valaha is járt volna szomorú élete során posztó­gyárban. Vállán lágy selymek fodroztak, de honnan ismerte volna a szövőlányokat? És honnan ismerték volna őt a lányok a csattogó gépek mel­lett? Érettük nem törte lova gerincét nyalka gárdatiszt so­ha. Végül is a pomázi szövőlá­nyok keresték a találkozást. Hogyan, miképpen? Megtud­tam a pomázi Posztógyárban. ★ A szőke, fiatal asszonyka nyugtalanul pillant a dobogón sétáló, hivatalába soványo­­dott, szürke pofaszakállas nagyúrra. — Jaj, de rút! Pedig, ha látná, milyen derék fiú kü­lönben.. . — Miért? Hát kicsoda ő voltaképpen? — Nem látja? Karenin, An­na férje ... és az enyém.. . — Ejnye, bigámia?! Elneveti magát. — Csak a színpadon Kare­nin, mivel a KISZ színjátszói előadják ezt a Tolsztoj-re­gényből írt színdarabot, így került férjem arcára pofasza­káll és Anna a posztógyárba. Vajon ennyi az egész? És miért­­éppen Tolsztoj? — Én javasoltam, komoly, szép történet. Két éve a Mé­zeskalácsot, tavaly az Érdek­­házasságot adtuk elő —mond­ja Rajkovits Péter, a gyár újí­tási felelőse, a rendező. (Pletyka róla: a próbákon ugyanúgy asztalra ver, mint­ha valamely újítás a fiók mé­lyén rekedne.) Szóval: operett, vígjáték és dráma. Miért ível ily töretle­nül a posztógyári igény, kik játszanak, kik hallgatják? — A gyárban több mint kétszáz fiatal van — meséli a kis szőke lány, a KISZ-szerve­­zet titkára, miközben a szín­padon Bodnár László villany­­szerelő, fehér testőrköpenyében Vronszkijjá alakul át és csik­landós bajszát igazgatja. —■ Száz KISZ-tagunk van, több­ségük lány. Egy tizenhét éves lány, ha szorgalmas, egy év után jócskán ezer fölött visz haza. Sajnos, úgy öltöznek... én nem vennék fel olyan pu­lóvert a gép mellé, az bizo­­nyos... — ingatja fejét. És akiknek ennyi gondjuk a ruhára, vajon mennyit szán­nak művelődésre? — Százan vesznek részt az „Ifjúság a szocializmusért”­­mozgalomban. Aki nem tagja a színjátszó csoportnak, vagy nem táncos, az olvas... tud­ja, József Attila nevével. Egy­­egy szép regényt többen is megbeszélünk. Aztán sokan járnak iskolába, esti techni­kumba, gimnáziumba. Most már világos, ahol Móricz Rózsa Sándora, Bal­zac Goriot apósa, Jókai Ba­­radlay testvérei állandó ven­dégek, ott megjelenik Kate­­rina Anna is. És itt, Pomá­­zon, mindenki összefogott méltó fogadtatására. A főúri palota stílbútorát az általá­nos iskola tanári szobájából cipelik át, a szép díszleteket Somodi László rajztanár-fes­tőművész készítette, csak ép­pen a festék és vászon árát fogadta el. Halljuk végül Annát, Szil­vás Gizit! — Mit mondhatnék? Áruát­vevő vagyok, technikumba já­rok és nagyon szeretem a szín­padot. Csiba Zsuzsival — a Dolly­ t alakítja — néha arról álmodozunk, hogy szekéren járjuk be az országot, mint Déryné.★ Lám, így találkoztak össze Déryné és Karenina Anna, a könyvek és a technikum a ma szövőlányainak álmában. Többet már nem is mond­hatok, mert forognak a mag­netofon tárcsái, vonat zakato­lása hallik. Az állomásra — a gyárba — megérkezik Ka­renina Anna. Kezdődik az előadás. Baracs Dénes posztógyárban A posztógyári Karenin: Kovács Jenő és Anna: Szilvás Gizella Bemutató filmszínházak műsora április 5-ig ALB­A REGIA (m) szv: Szikra flO, 112, h2, 4, n7, 19, Alkotmány n4, f6, h8, vas. és ünnepnap 1- kor is, Tátra h4, 6, n9, norm. Május 1, flO, fl2, h2, 4, n7, 19, Munkás n4, 19, h8, SEILER UTCA 8. (szv.NDK) Alfa h4, 6, n9, Pus­kin 9, 11, n2, h4, 6, n9, Dózsa n4, 16, h8, vas. és ünnepnap l-kor is, Táncsics n4, 10, h8, vas. és ün­­nepna­p l-kor is, A LAP KUTYÁ­JA (NDK) Toldi 4, n7, 19, vas. és ünnepnap h2-kor is, PRÓBAÚT (m) norm: Vörösmarty 9, 11, n2, f4, h6, 8, Újvilág h6, 8, vas. és ünnepnap 14-kor is, szv: Jókai hs, 8, vas. és ünnepnap 14-kor is, Vi­lág h6, 8, szombat, vas. és ünnep­nap 14-kor is, AFRIKÁBAN JÁR­TUNK (m). Kísérőműsor: EGY RÉGI VILLAMOS Művész 4, 6, 8, Csillag n6, n8, vas. és ünnepnap n4-kor is, SZILVESZTERI PUNCS (NDK) szv: Hunyadi 2-től n4, f6, h8, norm: Duna fS, h7, 9, vas. és ünnepnap n3-kor is, Ugocsa 14, h6, 8, vas. és ünnepnap n2-kor is, Munkás 2-től 4-ig, 9, N­, 1 A KALANDOR (NDK—fr) norm: Kossuth 4, n7, f9, vas. és ünnep­nap h2-kor is, Fény 9, 11, n2, szv: Zuglói 3-án 9, 11, n2, Attila n6, 18, vas. és ünnepnap 3-kor is, estit. szünnap, NAPJAINKBAN TÖRTÉNT Fény 2-ig 14, h6, 8, A gyűlölet Áldozata (szvja) Corvin 4, n7, f9, vas. és ünnep­nap h2-kor is, A BALTI ÉGBOLT (sz) Zuglói 4-én 9, 11, n2, Ady 3-tól n6, 18, ünnepnap 3-kor is, Palota 3-tól n6, 18, ünnepnap 3- kor is, Tanács 110, H2, h2, Bás­tya 3-tól flO, n2, h2, HAMUPI­PŐKE (ara) Művész flO, 112, ha, Uránia 14, h6, 8, vas. és ünnep­nap napkor is, Zuglói 2-án 9, 11, h2, Felszabadulás 2—3—4-én 9, 11, n2, Árpád 10, h8, vas. és ünnep­nap 24-kOr Is, SEVILLAI BOR­RIDOVITS LÁSZLÓ FRESKÓJA a hévízi úti iskola RÉSZÉRE 150000 KILOMÉTER ÉNEK, TÁNC A magyar népdal és tánc | reprezentatív képviselője, a­­ Magyar Állami Népi Együt­­­tes, amely tíz éve állandó | bemutatója zenés-táncos | népi kincsünknek, ünnepi | hétre készül. Ebből az alka­­­lomból idézünk adatokat,­­ amelyek egyúttal a magyar | népművészet belföldi és vi­­­lághódító sikerútjáról ta­­­núskodna­k. Tíz év alatt az együttes­­ 150 000 kilométert­ utazott,­­ meghódította Debrecen, Bé­ I­késcsaba, London, Párizs | Peking közönségét. Autó­­­busz, hajó, vonat, repülő-s gép vitte őket a közeli és­­ távoli tájakra. 1300 előadást tartottak, a művészettől idegen mate­matika pedig elárulja, hogyha eme előadásokat egyfolytában pergetnénk reggeltől estig, akkor kerek egy évig nézhetnénk, hall­gathatnánk őket. Körülbelül két és félmil­lió néző tapsolt nekik, vagy éppen lábával dobogott a helyi nemzeti szokások sze­rint — mindenütt egyforma rokonszenvvel, tetszéssel fogadták művészetüket — Tatabányán, Genfben egyaránt. Most, az ünnepi hét elő­adásain nyolc különböző programmal lépnek a buda­pesti közönség elé... ..............mi...........................................................................................................mimm........mimmm ZU* VJMI, BÉLY (szv­o) Vörös Csillag 9, M2, 12, TISZTES ÚRIHÁZ (ír, 18 éven felülieknek) szv: Vörös Csil­lag 4, 17, 9, Hunyadi 1-ig prof. n4, f6, h8, norm. Felszabadulás 14, h6, 8, Palota 2-ig n6, f8, vas. 3- kor is. A KIS HŐSÖK (sz) Fény S-tól 14, h6, 8, THERESE RAQUIN (Írto, 18 éven felülieknek) Gorkij 14, h6, 8. Híradó: Magyar Híradó, 6. sz. Világhíradó. A hajnali har­mat (m kisfilm), Korunk városa (m kisfilm), Tehén a holdban (j kisfilm) reggel 9 órától este 11 óráig folytatólag. Budai Híradó, Magyar Híradó, 6. sz. Világhíradó, Jó reggelt Afrika (m kisfilm), Fé­nyes Adolf művészete (m kisfilm). Minna néni és a politechnikai ok­tatás (NDK kisfilm) reggel 9 órá­tól este 10 óráig folytatólag. Barlang, 4. sz. Világhíradó, Hor­monok a növények életében (NDK kisfilm), Vetélytársak (1 bábfilm), A régi kastély tit­ka (1 kisfilm), A kis vonat (1 kis­film) ápr.­l-tól délelőtt 10 órától este 6 óráig folytatólag. Film­múzeum: EGY NYÁRON ÁT TÁN­COLT (magyarul beszélő svéd film) 30—31-én 10, 12. 2, 4. 1—2-án 10, 12, 2, 4, 6, 8. 3-án 10, 12, 2, 4— 5-én 10, 12, 2, 4, az Áruló bankjegy (es) Kelen 3-tól kft. 9, ünnepnap 14- kor is, CIRKUSZ (sz) Kölcsey 2-ig 14, h6, 8, CSENDES OTT­HON (m) Rátkay 3-tól 14, h6, 8, Délibáb 1—2-án 5, 7, vas. 3-kor is. MiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiimiHiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiHiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHHiiimiiiiiimc I Sietős interjú új művészeti díjasokkal ! Felszabadulásunk jubieu- i­mának napjaiban érkezett a­­ távirat: kormányzatunk mű­­­­vészi sikereik elismeréséül ki- 1 tüntetésben részesíti őket. Si- 1 ettünk gratulálni, papírra vet- I ni gondolataikat, szavaikat. I MACSKÁSSY GYULA filmrendező — Úgy gondolom, ezt a Ba­lázs Béla-díjat a magyar rajz­film kapta. Alkotó együtte­sünk, Csermák Tibor hátteres, Nepp József, Dargay Attila és az én kedvenc partnerem: Várnai György karikaturista. A díjat az a magyar rajzfilm kapta, amely most 10 éves „lurkó”, de már a világon jól ismert „gyerek”. Az út, amit megtettünk? Én Bortnyik esti rajziskolájában tanultam és már akkor sokat kísérletez­tünk Halász Jánossal, Kasso­­vitz Félix-el. Halász ma egyébként Anglia legkitűnőbb rajzfilmese. A felszabadulás előtt csak reklámfilmeket ké­szítettünk. 1852-ben elindul-* hattunk... jött a Kiskakas gyémánt félkrajcárja, amelyen egyelőre csak tanultunk. A második, az Erdei sportver­seny már két első díjat nyert a párizsi rajzfilm­fesztiválon. Ezerötszáz kisfiú ítélte ne­künk a díjat. Tervünk és cé­lunk: továbbra is túllépni a Walt Disney-féle hagyományos naív realizmuson, Matisse, Pi­casso modern grafikájával kor­szerű mondanivalót rajzolni. Főszereplőink a jövőben: a mai gyerek gazdag és okos gondolatvilága, technika, űr­hajó ... Vagyunk­ még több filmet készíteni. OROSZ ADÉL balettművész — Testvéremet vártuk haza a katonaságtól, de megelőzve őt, jött a távirat. Mit mondjak a Liszt Ferenc-díjról? Örülök, nagyon örülök. Úgy érzem, megérdemeltem — ez a kije­lentés ne tűnjék szerénytelen­ségnek. A táncolást a karban kezdtem. Jóideig, türelemmel, de állandó kitűnni­ vágyással. Az első szóló tánc: Diótörő spiccelő babája. Ezután követ­kezett a neheze­n fentmarad­­ni. A balett vezetői jóindulat­tal segítettek. Az ötvenhetes moszkvai VIT-en Sipeki Le­ventével első díjat nyertünk. Koncertszámokat és két fősze­repet hoztunk haza, ezenkí­vül egy megerősödött óhajt, modern balett­ot táncolni. Le­­ningrádban megnéztük a Re­ménység partját, kitűnő, mo­dern művet láttunk. Nekünk is előre kellene lépnünk! Most felújítjuk a Párizs lángjai­t. Ez a kitűnő balett a maga ide­jében már „lement”. A felújí­tás költségén adhatnánk újab­­­­bat, korszerűbbet. Jó balett­zenét várunk a fiatal kompo­nistáktól és korszerű story-t az irodalomtól.• Szimpatikus művészek; meg­ragadják az alkalmat, hogy kollégáikról, művészetük prob­lémáiról beszéljenek. K. F. Két szegedi novellista Első kötetükkel álltak az olva­só elé nemrég mind a ketten. Az első vizsga ez, amelyen eldől, hogy arról, amit az életben ta­nultak, számot tudnak-e adni az irodalomban. S ha az egyik gyen­gébb érdemjeggyel végzett ugyan, a másik pedig kitűnővel, mégis mind a kettő képzelt bizonyítvá­nyában ott szerepel a jó minő­sítés. A Tisza­táj Irodalmi Kiskönyv­tár ízléses kötetei fehér bo­rítóval Fenákel Judit elbeszé­léseit adják (Két utca lakója), míg Csépi József írásai (Oldódik az átok) haragoszöld burkolást kaptak. A két szín mintha a két alkotó egyéniségét jellemezné némiképp, Fenákel Judit elsőrangú prob­léma­látó, de szereti, ha a gon­dok elsimulnak, a konfliktusok megoldódnak — vagy legalábbis esélyük nyílik a megoldásra. Ne­gatív figuráit is bizonyos jóin­dulattal kezeli, s mondhatnám, nőies ellágyulással, s bár nem hagy kétséget, hogy mit gondol róluk, és kivel tart valójában. Nagyon is mai témáit rendkí­vül érdekes területről veszi: onnét, ahol a magánügy a köz­érdekkel találkozik, s az egyéni problémák akár konfliktuso­san és akár békésebben köz­üggyé is válnak. Ebben a kör­ben mozog és milyen biztosan, pontos léleklátással! — akár ha a vidéki egyetemi élet, a kollé­gisták világáról ír (ez alapélmé­nye a fiatal írónak), akárha ge­nerációk kérdéséről. Arról pél­dául, hogyan változtatja meg észrevétlen egy egészséges ösz­­tönű kislány értetlen közös­ségellenes édesanyját. Ha hori­zontja nem túl széles is, azokat a témákat, amelyeket felvet — amelyekben otthonos —, nyu­godt biztonsággal oldja meg és ez önmagában is biztosíték a to­vábbiakban. Csépi József kötete egyenetle­nebb. Nagyobb sodrású indu­latok fűtik, mint Fenákelt, de ezeknek az indulatoknak az áb­rázolásához nem találja meg mindig a legmegfelelőbb formát. Értelmiségi társánál jóval mesz­­szebbről indult el, hogy önmaga érzéseinek megszólaltatásához, az Irodalomhoz jusson, s a nehéz sors szenvedélyessé, egy kicsit elfogulttá is tették. Nem mér­legel . Ítélkezik, ítélkezik, ha a régi világról ír, amelyben olyan társadalmi különbségek tátong­tak, akár egy szakadék­ ítélke­zik (és megfellebbezhetetlen), ha a felszabadulás utáni esztendők ifjúmunkás mozgalmairól beszél, kegyetlenül elítéli az ingadozót, a megtántorodót — ha az ellen­­forradalom hatásáról ír a pa­raszti lélekben. Indulatai olykor messze ragad­ják és a dráma — melyet pedig olykor-olykor kiváló érzékkel épít — túlnő az Írás keretein. Gazdag fantáziájú nyelve pedig naturalista végletekbe csap. A drámai látású szerző csak akkor léphet előbbre művészetében, ha megtanulja végletes Indulatait biztos formába önteni. Mindkét író kötete mögött — bárhogy kerülöm is — elsuhan némiképp a provincializmus ár­nyéka. Ez a provincializmus azon­ban nem abból származik, hogy vidéken élnek, inkább abból (nem egy fővárosi fiatal művész osz­tozik velük ebben), hogy napon­ta változó világunknak csak kis szelete érdekli őket. Érdeklődé­si körük kiszélesedése, isme­retanyaguk bővülése az alap­­feltétel, hogy íróilag előbbre lépjenek. Lukácsi András Április 1-én nyit az állatkerti Barlang­­Házi­ MŰSORA: 4. sz. VILÁGHÍRADÓ A RÉGI KASTÉLY TITKA A KIS VONAT Nyitva de. 10-től du. 6-ig

Next