Magyar Ifjúság, 1961. július-december (5. évfolyam, 26-52. szám)

1961-12-02 / 48. szám

A GYŰLÖLET HADSEREGE­ ­Algéria a francia gyarmatbirodalom utolsó mentsvára. A már önálló­­ államok— Marokkó és Tunisz — között fekszik. Az Algériában élő arabok azonban gyakor­latilag teljes jogfosztottságban élnek és a gyarmatosí­tók véres megtorló hadjáratot vezetnek az arab szabadság­­harcosok ellen. Ezt az irtóhadjáratot tartották túl „embersé­gesnek" az Algériában élő francia tőkések érdekeit kép­viselő katonai körök és a lázadó tábornokok vezetésével hozták létre a Titkos Hadsere­get, az OAS-t, amely ma ter­rorakciókat hajt végre nem­csak az arab lakosság, hanem a francia fővárosban székelő kormánykörök ellen is. „Parancs. Likvidálni kell Foxot. Nemzetisége — angol, foglalkozása — az algíri angol kon­zulátus katonai attaséja. Az illető rosszindulatú. Sürgősen végrehajtani!” Robert Doveear, alias Bobby, az idegenlégió 1. számú ejtőernyős ezre­dének volt tagja nem tétovázott. Becsukta maga mögött az OAS Michelet utcai székházá­nak kapuját és parancs­nokához, az OAS ,spe­ciális osztályának” nagy algíri főnökéhez sietett. És itt Degueldre, a francia hadsereg volt hadnagya közölte Bob­by­val. Fox a Brit kör­úton lakik és rendsze­rint déli 12 óra 15 perc­kor érkezik haza. Bobby legényei — Willy Engel­­­man és Mario Cella, a spanyol fasiszta (mind­ketten volt idegenlégió­­sok) — elrejtőztek Fox garázsában. Amikor az angol diplomata kilépett kocsijából, Mario ron­gyot tömött a szájába, Willy pedig halántékára szegezte hangfogós pisz­tolyát és meghúzta a ravaszt... A rendőrség szerette volna az FLN-nek tulaj- BOBBY KÜLÖNÍTMÉNYE boní­tani az esetet, de a szálak a Michelet ut­cába vezettek, s mint­hogy az áldozat angol diplomata volt, le kel­lett tartóztatni a gyilko­sokat. És Bobbyék nem is tagadtak. A fasiszta hóhérlegények cinizmu­sával­­vallották be Fox meggyilkolását, s be­széltek más „hőstetteik­ről”, például ők tet­ték el láb alól Gavouri rendőrkomisszárt is, akit az algériai ultrák te­vékenységének kivizs­gálására küldtek Fran­ciaországból. Ők szer­vezték a legtöbb algíri vérfürdőt. A közelmúlt­ban például az egyik kávéházban hét halottat és számos sebesültet hagytak maguk mögött. A Duc-des-cars utcában pedig egy algériai üzlet­be rontottak be és gép­pisztollyal válogatás nélkül mindenkit ha­lomra, lőttek. Az áldoza­tok között volt három gyermek is. A fasiszta ultrák immár hagyomá­nyossá vált módszerét, a plasztikbombás me­rényletet is előszeretet­tel alkalmazta Bobby. Saját bevallása szerint legalább száz esetben. Fox meggyilkolásá­nak okaira még nem derült fény. Bobbyék sosem tudták, hogy ál­dozatukat miért kell el­tenni láb alól. De a „Paris Presse l’Intran­­sigeant”, amely eféle ügyekben általában jól értesült, tudni véli, hogy az angol diplomata ka­pcsolatba lépett az OAS vezetőivel és fegy­vert a­kart szállítani ne­kik, de később ismeret­len okokból visszalépett. Az ultrák attól való fé­lelmükben, hogy Fox leleplezi őket, utasítot­ták Bobbyt, hogy végez­zen vele. Bobby bandája hurok­ra került, de nem ez az OAS egyetlen bérgyil­kos különítménye. Egy­kori nácik, kalandorok, az emberiség szemete — jó pénzért hajlandó szolgálatukba szegődni. Hiszen a pénznek nincs szaga!... Ez az algériai fiatalember nem rabló­gyilkosság áldozata lett — az OAS ügy­nökei tették el láb alól. Hátulról, orvul lőtték le és otthagyták az utcán. A módszer tehát mégis — a gengsztereké A HÁROM CRŐ FLN: függetlenséget! A szabadságharcosok szervezete, az FLN, a Nemzeti Felszabadítási Front 1954-ben ala­kult, amikor vi­lágossá vált, hogy a francia gyarma­tosítók szép szerével nem hajlandók megadni az ország függetlenségét. Ekkor — 1954. november elsején — robbant ki a függetlenségi harc. A kabil hegyekben dördültek el az első puskalövések. Azóta kiépült a sza­badságharcosok hadserege, amely 40 ezer jól felszerelt katonából áll, ezenkívül pedig mintegy 100 ezer harcost mozgósíthat. Az FLN célja Algéria teljes függetlenségének, a szuverén arab államnak kivívása. De Gaulle: szövetség FranciaországgalI De Gaulle elnököt 1958-ban az ult­rák juttatták hatalomra, mert elége­detlenek voltak a korábbi francia kormányok erélytelenségével. Az el­nök azonban a francia nagytőke legmodernebb köreinek képviselője s látja, hogy a gyarmati rendszer ideje lejárt. Ezért olyan megoldásra törekszik, amely véget vetne a há­borúnak, de megőrizné a szaharai olajmezőket. Meghirdette az „önren­delkezés” elvét — ez azt jelentené, hogy az algériaiak népszavazáson döntenék el, milyen államformában kívánnak élni és milyen kapcsolatot óhajtanak Franciaországgal. Szeret­né elérni, hogy a népszavazás előtt a szabadságharcosok szereljenek le — ekkor a francia szuronyok árnyé­kában a neki tetsző eredmény szü­letne* Ultrák: Algéria francia maradt Az ultrák az algériai nagybirtoko­sok érdekeit képviselik. Éppen ezért nem tetsző számukra De Gaulle po­litikája, amely bizonyos fajta függet­lenséget adna Algériának. Igen sok támogatójuk van a hadseregben, amely a gyarmati háború hét éve alatt a fasizmus melegágyává vált. A hadsereg támogatta a De Gaulle-t hatalomra juttató 1958. május 13-i algíri puccsot, de aztán az ultrákkal együtt két ízben is számos katonai vezető és egység lázadt fel az elnök ellen. Az egyik lázadó tábornok, Sá­lán volt algériai főbiztos, akit távol­létében halálra ítéltek, áll most az ultrák titkos fegyveres szervezete, az OAS élén. Az OAS gyilkos terror­ral igyekszik megfélemlíteni a tár­gyalás híveit. Jelszava: Algéria francia maradt Szemtől szembe egy plasztikőrrel „Semleges terü­leten” és egy svéd újság­író lakásán találkozott a minap a kommu­nista olasz lap munkatársa és az OAS, a francia terrorszervezet egyik ügynöke. A találkozó célja természetesen az volt, hogy a riporter kérdéseket tegyen fel a plasz­­tikernek, aki aztán rendre elmagyarázta, hogy Algéria „nagy barátja­” miként kép­zelik el a jövőt. A terrorista pontosan olyan, ahogy a százszámra gyártott nyugati filmek ábrázol­ják a haszonszerű embereket. Gorillatermetű, látszólag határozott, de a keresztkérdések alatt, persze, elárulja magát, egy pillana­tig nem képes nyugodtan ülni, ahogy az élete is rendkívül „változatos”, szereti a hangos-nagy fenyegető kijelentéseket és úgy játszik százak életével, mintha csak egy szaván múlna minden. „Igazi** forradalom — Ha De Gaulle megegyezik Ben Khed­­dával — nyilatkoztatja ki a nevét titokban tartó ügynök —, a puccs azonnal kirobban. Már az első napon — teszi hozzá moso­lyogva. — Sátán tábornok már kinyomatta a proklamációt, az utasítás is szétment a titkos hadsereg parancsnokaihoz. Aztán hosszan bizonygatja, hogy ez a kormánypuccs nem egyszerű palotaforrada­lom lesz, nem is államcsíny, hanem igazi forradalom — méghozzá demokratikus, szo­ciális és népi (!?!). A három jelző kissé meghökkentő. Köz­tudomású, hogy a nagy francia tőkések: a L’Union Parisienne et Mirabeu, a la Banque de Paris­e Pays Bas vezetői finanszírozzák az OAS-t és semmiképpen sem azért, hogy demokratikus és szociális vívmányokat va­lósítson meg Algériában, hanem így akar­ják biztosítani fennmaradásukat, ami — mint a tőkés világban mindenütt — a leg­­embertelenebb kizsákmányolást jelenti. A „forradalom”­ népi jellegével kapcsolat­ban is emlékeztetnünk kell arra, hogy az algériai nép az FLN egységeiben harcol, a francia nép pedig tüntetésekkel tiltakozik az OAS egész koncepciója ellen, vagy egy­szerűen — mint erre az elmúlt időben sok példa akadt — megtagadja a harcot. Az OAS Lili Marlenje Az OAS-ügynök fütyülni kezdi Edith Piaf egyik dalát, amelyben a híres énekesnő panaszosan jelenti ki, hogy „Nem sírok vissza semmit”.Ez a sanzon lett az OAS indulója. A hírhedt első ejtőernyős hadosztály énekelte először, amikor az idén tavasszal feloszlatták őket. Edith Piafot az OAS emberei úgy tekintik, ahogy a ná­cik nézték Lale Andersont, s a „Nem sírok vissza semmit” a Lili Marlenjük. Ezért vál­toztatta meg De Gaulle is az utolsó soro­kat: „A semmiből kezdem újra... így politikai platformnak és fenyegetésnek hang­zik — arra, hogy „Veled kezdem újra.. Nagyszerű példa ez, persze, arra is, ho­gyan harcol a francia államfő az ultrák ellen: elrendeli az indulóvá vált sanzon szövegének megváltoztatását! De Gaulleról különben egy jó szava sincs a plasztikőrnek. Az ultrák szerint, rá várt volna az a feladat, hogy 300 ezer család átköltöztetésével megváltoztassa Algéria la­kosságának összetételét, s így biztosítsa a „néprajzi” jogot a franciák ottmaradására. _ Mondd, kicsimi reggel mikor akarsz felkelni? ■— Korán, negyedórával a plasztik­­bomba robbanása előtt. * • D« De Gaulle „elárulta” pártfogóit: nem volt hajlandó az őt hatalomra juttató ult­ráit elképzeléseit valóra váltani. Sőt, ab­ban sem, hogy ... — Ma nincs totális háború Algériában — mondja az ultra ügynök. — Túl emberséges ez a hadviselés, pedig a harc nem lehet emberséges. Csak ritkán érvényesülnek a mi elképzeléseink, ha az ellenség már nagy rést ütött a sorainkban. De mi majd ki­irtjuk az­ FLN összes agitátorát és megsem­misítjük a főváros tehetetlen, nyim­nyám vezetőit is. Debréc­öt felakasztjuk. A je­lenlegi kormány? Az OAS nem felejti, hogy szégyenbe hozták Franciaországot. De Gaulle? Ő sem hal meg ágyban! — És ha nem győznek? — Erről szó sem lehet — áll fel az ügy­nök. — Ha mégis, akkor Algériában füstöt és romhalmazt hagyunk és szétszóródunk az egész világon. De előbb-utóbb akkor is újra kezdjük ... Harci gimnasztika reggel Mármint a „népi, szociális és demokrati­­kus” forradalmat... Az egykori olajmérnök minden reggel harci gimnasztikával kezdi a napot. Aztán plasztikbombákat rak le, szervez, szónokol és dacosan fütyüli, hogy „A semmiből kez­dem újra...” Dús program! „Hasznos és nagyszerű időtöltés! Csak veszedelmesen hasonlít egy másik „társulat” működésére. Azok is harci gimnasztikával kezdték a na­pot és harsogó szónoklatokat tartottak fül­nek tetsző népi és szociális forradalomról, szervezkedtek is a sörcsarnokokban egy bajuszos piktor vezetésével. Talán csak annyi volt köztük a különbség, hogy nekik horogkeresztjük volt és nem „játszottak” plasztikbombákkal. Ez a plasztikőr látszó­lag nem is olyan veszélyes ember. Első pillanatban börtön helyett inkább a bolon­dok házába való. Csakhogy mögötte, társai mögött és jelszavaik mögött már annyi véres tett árulkodik, hogy nem lehet egy­szerű legyintéssel elintézni. A fasiszta jel­szavakkal handabandázó — fasiszta mód­szerekkel operáló — „titkos hadsereg”­célja rendkívül világos és eléggé el nem ítél­hető: Algéria gyarmati státuszának meg­tartása. Ezt ma már a „szépen hangzó” jelszavak sem takarhatják többé. Ónody György AZ OAS PLASZTIKŐRJEI DE GAULLET SEM KÍMÉLTÉK . Kockás Pierre helyett Varázshegy A Nyugat-Berlinből a Német Demokratikus Köz­társaság fővárosába átcsem­­pészet ponyvaregényeket az If­júsági és Sportpalota Karl Marx Alle-i helyiségeiben értékes könyvekre cserélik át. Ez a kezdeményezés nagy tetszésre talált a­ demokra­tikus Berlin fiataljainak kö­rében: naponta tömegesen jönnek, — mint a képen látható munkáslány is — s Kockás Pierre s a Tuskó­­lábú kalandjaiért örömmel viszik magukkal Thomas Mann és más neves írók cserébe kapott alkotásait. Gignor­­di kidobott pénzé /~tarpi parányi pont Olasz­­or­ország térképén, kis he­lyiség az ország északi részé­ben, Modena környékén. Van három kávéháza, főutcája, néhány közepes textilgyára, több politikai pártja, mozija; olyan, mint bármely más vá­rosias olasz falucska, pletyká­val, korzóval, közvéleménnyel A Carpi-beli közvélemény azonban az idén olyan törté­­­­nettel foglalkozik gúnyos-mo­­solyogva, ami szélesebb nyil­vánosságot is megérdemel. Mario Gualdi, az egyik tex­tilgyáros, a Maglificio Linda tulajdonosa, feleségével együtt Moszkvában járt az év elején. Valószínűleg üzletet akart kötni (egy falubeli a szovjet fővárosban tanul, ő lett volna a tolmács) — ez azonban nem sikerült. Csalódottan tért visz­­sza és ugyancsak elégedetle­nül nyilatkozott Szovjetunió­beli tapasztalatairól. Addig­addig, hogy a falu főterén vi­tába keveredett Danilo Cre­­maschi­val, az autóparkírozó őrével. Cremaschi — számos érdeklődő gyűrűjének közepén — szembeszállt a gyárossal: azt mondta, hogy ő csak akkor hinné mindazt, amit a gyáros állít, ha saját szemével látná. Szó szót követett, az eszme­csere a kávéházban folytató­dott —, végül Signor Guardi türelmét vesztve csekk-köny­véhez kapott: „Menj hit el és nézd meg makród”, és egy 250 ezer líráról szóló csekket nyúj­tott át Cremaschinak. És Cremaschi ment boldo­gan. A vonaton Olaszország­ban járt szovjet turistákkal is­merkedett össze. A gyárosnak nem volt tolmácsa, neki tucat­jával akadt. Járt munkások és tisztviselők lakásán, a Nagy Színházban és az írószövetség­ben, faházakban és betoncso­dákban, tájékozódott árakról, bérekről, mozikról, könyvek­ről­­, s amikor visszatért, jobban hitt a szocialista rend fölényében, mint valaha. Sa­ját szemével győződött meg róla — Signor Gualdi pénzén. Ennyi a történet — az „Uni­ti’’, az olasz kommunisták lapja számol be róla Crema­schi levele alapján. Sajnos, Gualdi urat nem sikerült meg­interjúvolni, hogyan vélekedik e tőkebefektetésről, sürgős üz­leti ügyeire hivatkozva nem fogadta az újságírót. Történe­te azonban így is tanulságos. Azt igazolta, hogy a Szovjet­uniót immár nem kifizetődő üzlet rágalmazni. A befektetés minden bizonnyal kárba vész. Cremaschi, a gépkocsik őre bebizonyította, hogy Gualdi úr csak önmagát csapta be, amikor saját igényeihez mérte a Szovjetuniót. Guardinak nem tetszett a magánkezdemé­nyezés hiánya? Nos, Crema­schinak éppen ez tetszett. Nem volt megelégedve az autótípu­­sokkal? Lehet, de Cremaschi úgy vélte, hogy a moszkvai céltaxi sokkal praktikusabb és olcsóbb, mint Itáliában műkö­dő társai. Nem nyerte el tet­szését a divat? Cremaschi el volt ragadtatva, mert nem lá­tott rongyos embert, mint ott­hon. E­z a különös utazás rávilá­gít a tőkés propaganda lényegére is. Még mindig, úgy ítélik meg a Szovjetuniót, ahogy ölt . látják fentről és nem értik meg, hogy a töme­geknek mást jelent — lentről. A kevesek nevében utasítják el a szocialista világot, s ez az új rend valóban mindent el­vet a kevesek kincseiből, hogy a milliókat­ tegye gazdagabbá. Ezért lesz mindig természetes, hogy ami rossz a gyáró­­nák, az jó a gépkocsiőrnek — Car­­piban és mindenütt. Ezért a leghatékonyabb ellenszer erre a propagandára a valóság. Signor Guardi a megmondha­tója. Baracs Dénes Finnországban készülnek a VIT-re (Folytatás az 1. oldalról.) viselve lesz, mint a diákok, fa­lusi fiatalok, a Finnországban lakó svéd ifjak és lányok, vagy például a sportegyesületek tagjai — 1500 főnyi lesz. El­árulhatom, hogy máris sokfelé készítik az ajándékokat és na­ponta érkeznek a javaslatok a VIT-re vonatkozólag. Kemiből fiatal művészek jelentették, hogy a VIT-en kiállítást sze­retnének rendezni a Lappföld­­ről. Ezen mutatnák be a fiatal Rudar Sarestoniemi festmé­nyeit. Sarestoniemi most egy lapp faluban tanyázik, ott fes­ti vászonra a táj szépségeit és a­ lappok életét. Kemiből a vá­rosi színház is szeretne Helsin­kibe jönni és előkészületek folynak egy óriási kórus meg­szervezésére. — Hogyan ismertetik meg a külföldiekkel a finn élet ha­gyományos tartozékait? Valitaro Heikki mosolygott: ugyanarra gondolt, amire az újságíró — a szaunára. És így válaszolt: — Elsősorban a mai finn élettel szeretnénk megismer­tetni vendégeinket, de termé­szetesen nem hanyagoljuk el hagyományainkat sem. Kale­­vala-estre is sor kerül, amikor jeleneteket, énekeket táncokat mutatunk be a Kalevalából. A kantelével (citeraszerű penge­tés hangszer) egy kantelén ját­szó csoport ismerteti meg a VIT résztvevőit. S a szauna. Erre vonatkozólag több javas­lat van. Az építőmunkás fiata­lok például Helsinki egyik parkjában szeretnének felépí­teni egy igazi szaunát a fából, amelyet mindenki megtekint­het. — Hallhatnánk valamit a programról? — Még azon is dolgozunk, s azért csak egy eseményről: a tenger napjáról, a Tenger ün­nepéről. Bizonyára sor kerül a nagy esti hajófelvonulásra, a tengerparti karneválra — tá­bortűz és lampionok mellett. Erre az ünnepre sok fiatal ha­lászt is várunk. Sebes Tibor MARGERY anzikszkártyája A katonák és az üzletem­­l­­erek nem tudják olyan szavahihető „nagyszerűség­gel’’ hirdetni a fehér ember kultúráját a dzsungelek vad­jainak, mint valaha. Új Mes­siások kellettek tehát és ezért sokfelé örömmel fogad­ták Kennedy szavait, amikor is gálánsan felajánlotta, hogy elküldi Amerika if­ja­it és lányait a távoli, kies or­szágokba. Útrakelt tehát a „Béke-hadtest” — a tiszta rajongók, kezükben tan­könyvvel és logarléccel, te­kintetükben a magasztos fel­adat fennköltségének büszke tudatával és a végsőkig el­szánva arra, hogy akiket már nem lehet fegyverrel és pénzzel leigázni — azaz civi­lizált polgárokká emelni — azokat majd a szellem, a „fehér ember géniusza” ál­tal hódítják meg. Ennyit tudtunk róluk, a XX. század igényeihez sza­bott új gyarmatosítókról, a szellemi kolonialistákról és érdeklődve vártuk a műkö­désükről érkező híreket. Az első híradás most megérke­zett: a „Béke-hadtest“ egyik tagját kiutasították Nigériá­ból. A­z egész úgy kezdődött,­­­ hogy egy diák képesla­pot talált az ibadani utcán. A címzett egy cambridgei diák volt. Elolvasta. „Ked­ves Bobbo — kezdődött a szöveg — ugyan jóelőre fel­készítettek bennünket, még­sem tudtam elképzelni azo­kat az egészen primitív kö­rülményeket, amelyek ebben a dzsungelben fogadtak.” És a „Béke-hadtest” lobo­góhajú és lángoló­ lelkű, tisz­ta rajongója, aki azzal a fennkölt küldetéssel érkezett, hogy felemelje az elesette­ket, a civilizáció elesettjeit, három odavetett sorban ki­csit durván és kicsit fölé­nyesen, kicsit sértőn és ki­csit lealázón nyilatkozott az ország népéről. A diák, aki a lapot meg­találta — látszik, hogy civi­lizálatlan lehetett — mert azt olvasta ki a sorokból: népe semmi jót sem várhat az idegentől, a hívatlan ven­dégtől, aki ilyen ku­rtán-fur­­csán beszél arról a népről, amely szeretettel fogadta. Aztán tüntetések voltak és gyűlések, cikkek és fenyege­tő levelek, és Margery Mi­­chelmorenak el kellett utaz­nia ... Így szólt az első hír­adás.­­fi * most már csak azt­­ figyeljük kíváncsian, hogy ennek a szépen elke­resztelt testületnek a több­i „Grál lovagját” mikor és miért tanácsolják haza. 6. Gy. Moziműsor BEMUTATÓ FILMSZÍNHÁZAK MŰSORA DECEMBER 6-IG: NEM ér A NEVEM (szv­m): Al­fa 2-től f4, h6, 8; Bartók 2-től 9, nl2, f2; Szikra 2-től 9, 11, 1, 3, 5, 7, 9 Hunyadi 2-től 9, 11, 1, 3, 5, 2-től h­4, 6, 19, 2-án este hat­kor is. TÜLÉLEM A HALALOM (CS): Bartók h4, 6, 19.- -ÖRÖK DALLA­MOK (o): Duna f5, h7, 9, vas. n3- kor is. Művész fia, 112, h2. Május 1., 4, n6, 19. AZ ÍGÉRET FÖLDJE (m): Puskin n4, f6, 8; Zuglói 3-ig ■ h4, 6,­­19; Táncsics 3-ig n4, f6, 8; Fény n4, f6, 8; Munkás 4-től n4, f6, 8. A NAGYRAVÁGYÓ ASZ­­SZONY (szv—a—sz, 18 éven felü­lieknek): Puskin h9, hu­, 1; Dózsa n4, f6, 8; Corvin h4, 6, f9, 2-án este hu­­kor is; Uránia 2-án este nu­­­kor. SZABAD SZÉL (szv—sz): Szikra 1-ig h4, 6, f9; Felszabadulás 4-től n4, f6, 8; Munkás 3-ig n4, f6, 8. SZOMBAT ESTE ÉS VASÁR­NAP REGGEL (szv—a, 18 éven fe­lülieknek): Bartók 1-ig 9, 11, ,1; Uránia n4, f6, 8, 3-án de. 11-kor is; Szikra 1-ig nl6, nl2, f2; Alkotmány 2-án este 11-kor. ROC­­CO ÉS FIVÉREI (o—fr, 18 éven fe­lülieknek): Művész 15, 8. ADUA És TÁRSNŐI (o—fr, 18 éven felü­lieknek). Szv. Alfa 1-ig n4, h6, n9; Vörös Csillag 19, 11, 12, 4, CT, ÍJ Hunyadi 1-ig n4, f6, 8. Norm.­ Május 1. f9, H, f1; Munkás 2-án este n­l. VADÁLLATOK A FEDÉLZETEN (sz): Toldi h4, 6, f9; Vörösmarty n4, f6, 8; Felszaba­dulás 3-ig n4, f6, 8; Árpád 4-től n6, h8. FOLYTASSA NŐVÉR (a, 18 éven felülieknek). Norm. Kossuth h4, 6, f9; Ugocsa 4. n7, f9; Vörös­marty h9, hll, l: Palota 5, f8, vas. h3-kor is. Szv. Ady 5, f8, vas. Író­kor is. SZERENCSÉS TÓNI (cs): Fény h9, 11, 1. ISKOLAT­ÁRS­AK VOLTUNK (nyn): Zuglói 3-án de. 10; Bástya nl0, nl2, f2; Bethlen h4, 6, f9. SZERELEM ÉS A MÁSOD­PILÓTA (NDK): Attila 4-től n6, h8; Táncsics 2-án este nil. AZ ŐS­ERDŐ URAI (szvrb): Zuglói 4-től h4, 6, f9; Attila 3-ig n6, h8, vas. 3- kor is, csüt. szünnap; Tátra 1- ig h4, 6, f9. KÜLÖNÖS HÁZAS­SÁG (m) Táncsics 4-től h4, f6, 8. Ha­ladás n4. h6, 8. SZILVESZTERI PUNCS (NDK): Felszabadulás 3-án 9, 11. 1. RUM­A KATONA (SV): Munkás 3-án 9,11.1.­ Kossuth 4-töl f4, h6. 8. SZERELEM, AHOGY AZ ASSZONY AKARJA (wyn): Hunya­di 2-án este fil. SZENT JOHANNA (am): Május 1. 2-án este 11-kor. RO­MAI VAKÁCIÓ (am): Alkotmány 2- án este fil. Gorkij. HAMUPIPŐ­KE fia, fia, f2, f4. AZ ÍRNOK ÉS AZ ÍRÓGÉP: h6, 8. TÁRSASUTAZÁS: Toldi. Híradó, reggel 9-től este 11- ig folytatólag. Budai Híradó: reg­gel 9-től este 10-ig folytatólag. Barlang: de: 10-től este 6-ig foly­tatólag. Filmmúzeum: LADY X. VÁLÁSA (a) 30—1-én 10, 12, 2,­ 4, 2-án—3-án 10, 12, 2, 4, 6, 8, 4-én 6-én, 6-án 10, 12, 2. A gyároíjel l­­egnagyobb­ öröme k­ódáól kapható d­iPORIBOLTOtt-bóll A megzsarolt B­B Brigitte Bardot leveleit ka­pott az OAS-tól, amelyben a fasiszta szervezet 50 ezer új frankot (10 ezer dollárt) köve­tel a filmszínésznő­től a „de­­gaulleista hatalom és a kom­munisták elleni harcainak” erő­sítésére. BB­ feljelentést tett zsarolói ellen és levelet írt az „Expressz” című haladó lap főszerkesztőjének. Ebben ki­jelenti: „Nem hátrálok meg, mert nem akarok fasiszta or­szágban élni”. „BÚCSÚ" A DIKTÁTORTÓL SANTO DOMINGO: A Tru­jillok távozása nem elégítette ki a dominikai haladó erőket. A diktátor-család emlékének még a legapróbb jeleit is el­tüntetik. Az ország területén egyébként általános sztrájk kezdődött, s utcai harcok foly­nak Santo Domingóban.

Next