Magyar Ifjúság, 1963. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1963-11-30 / 48. szám
Tizenöt esztendővel ezelőtt, 1948. december elsején jelent meg a Honvédelmi Minisztérium központi lapja, a „Néphadsereg” első száma. Az eltelt másfél évtized során a lap jelentős segítséget nyújtott néphadseregünk korszerű harckiképzésében, politikai színvonalának emelésében, a honvédelmi propaganda szolgálatában. Szeretettel köszöntjük, jubiláló laptársunkat, annak szerkesztőségi kollektíváját, amely — minden túlzás nélkül mondható — nagyon közel áll hozzánk, hiszen sajátos feladatkörén kívül cikkeivel, írásaival formálója, alakítója azoknak a fiataloknak, akik az alkotmányban előírt kötelességüknek eleget téve katonai szolgálatot teljesítenek, hogy mindenkor megvédhessék szocialista hazánkat. Kedves ajándék férfiaknak a faragott és esztergályozott import dísztárgy a fővárosi AJÁNDÉKBOLTOKBÓL Váci utca 30. Vörösmarty tér 2. IV., Bajcsy Zs. út 19. porcelánt, üvegedényeket és evőeszközöket KÖLCSÖN AD a Fővárosi Vas- és Edénybolt Vállalat edénykölcsönző fiókja VI., Majakovszkij utca 24. Telefon: 420—775. ^ NAGY VÁLASZTÉK! Nyitva 9 órától 17 óráig, szombaton 9 órától 14 óráig Yves Montand nagysikerű francia filmjének felújítása 14 éven aluliaknak nem ajánljuk Csak a moziban látható, a TV nem közvetíti! Bemutató: december 12. Ki találta fel a távcsövet, ingaórát? Galilei, Huygens — mondjuk azonnal. De olvassuk csak el a tudománytörténet erre vonatkozó fejezeteit, egész sor más feltaláló nevével is találkozunk. Kinek köszönhetjük a gőzgépet, dinamót, rádiót? A technika története itt is egész sor feltalálót említ meg, akik időben megelőzték egymást. Ki legyen tehát az, akit az utókor felfedezőként vagy feltalálóként — jogosan — tiszteli . Ki fedezte fel a Saturnus gyűrűjét? Ismeretes, hogy a tudományos felfedezések és a találmányok története tele van elsőbbségi vitákkal. A találmány megjelenésének időpontja néha szinte órákon múlik. A telefon esetében például csupán egy óra választotta el két feltaláló bejelentését. Ugyanígy a természettudományi felfedezések terén is látjuk, hogy ugyanazon felfedezés körül sokan — sőt igen sokan — szerepelnek. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy voltaképpen a felfedezéseket, találmányokat a kor szükségletei hívják életre. A Földközi tenger keleti medencéjét a törökök elzárták, ez a tény szükségképpen maga után vonta más hajózó útvonalak keresését és a nyugat felé vezető utak megnyitását. Az élet sokrétűvé válása tette szükségessé a pontos óra kidolgozását. A kor termeli ki tehát az új felfedezéseket, találmányokat és már csak a személyeken múlik, kié lesz a dicsőség. A példákat alig lehet elsorolni, hiszen, minden találmány körül többékevésbé heves elsőbbségi viták dúlnak. . • Galilei idejében a távcső már kereskedelmi cikk volt. ő maga sem állítja határozottan, hogy a távcsövet feltalálta és a legszorgalmasabb tudománytörténészek is bizonytalankodnak, hogy az olasz Porta, a hollandul üvegcsiszolók vagy Galilei találta-e fel a távcsövet? Mindegy. A távcső megjelent és csak csodálkozni lehetne, ha nem szegezték volna az égboltozatnak. Éppen azért, mert ennyire magától értetődő volt a távcső csillagászati felhasználása, a napfoltok felfedezése körül ezért gyűlt meg Galilei baja Schedner jezsuita atyával és ez a vita később sok keserűséget szült és része volt a körülötte támadt viharban is. Galilei vette észre először, hogy a Saturnusnak egészen különös alakja van, de— távcsöve gyenge feloldóképessége miatt — a gyűrűt nem ismerte fel; ez csak Huygens hollandus fizikusnak sikerült. Ki fedezte fel tehát a Saturnus gyűrűjét? Az ingaóra körül is hasonló helyzet alakult ki. Galilei irataiból és más feljegyzésekből tudjuk, hogy ingaórát szerkesztett, de a világ úgy tudja, Huygens találta fel. Laikus írók azt írták, hogy Galilei az órát ingával akarta hajtani, holott Világosan kiderül az irodalmi hagyatékokból, hogy Galilei a súly — vagy rugó — hajtású órát az ingával csupán szabályozni akarta. Az ingaórára vonatkozó terveket egyébként már Leonardo da Vinci is levázolta. A gőzgépet fel kellett találni Különösen hangzik, amikor azt mondjuk, hogy egyik vagy másik gépet, eljárást fel kellett találni. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy szükség volt rá. A tudományos felfedezéseket is — általában — a szükséglet hívja életre. A differenciál- és integrálszámítás felfedezésére például azért volt szükség, mert a fejlődő fizika, mechanika és csillagászat matematikai problémáinak megoldására a már meglevő matematikai ismeretek elégtelenek voltak. Newton és Leibniz nevét emlegetik ezzel kapcsolatban, de rajtuk kívül több más matematikus nevét is megemlíti a tudománytörténet. A gőzgépet is fel kellett találni. A XVIII. században az elvizesedő, befulladó bányákból a vizet már semmiképpen sem tudták kiemelni, tehát valami természeti erőt kellett szolgálatba állítani. Az ipari forradalom Angliájának a sok fonógép, szövőgép, szerszámgép meghajtására erőgépre volt szüksége, azért kellett a folytonos forgást biztosító gőzgépet feltalálni. Newcomen és Watt neve nemhiába vonult be a technika történetébe, bár előttük már sokan foglalkoztak a gőz tanulmányozáséval, sőt az antik világban Héron már a reaktív gőzturbina ősét is megszerkesztette. A gőzgépet Newcomen és Watt nélkül is feltalálták volna — mert égető szükség volt erőgépre, —, de koruknak ők adták át. A mi korunkban hasonlóan a növekvő energiaéhség miatt dolgoznak állandóan az atomreaktorok kidolgozásán. Ha a feltaláló zsenije a kortól függetleníti magát, találmánya meddővé válik. Leonardo da Vinci posztónyírógépe és fonógépenem kerülhetett napfényre, mert a XV. század alacsony termelékenységű iparában nem volt rá szükség. A hátultöltő ágyút is sokan feltalálták, de a nehézipar fejletlensége miatt megfelelő kivitelben, elkészíteni nem tudták, ezért csak a XIX. század második felében terjedt el Miért kellett a dinamógépet feltalálni? Minket, magyarokat ez különösen érdekel. Azért, mert felfedezték a galvánozást, a galvanoplasztikát és galvanosztégiát, Davy felfedezte az ívfényt, a Világnak jó lámpákra volt szüksége, galvanizálni, ívlámpát árammal táplálni csak erős áramforrással lettet, ezért foglalkoztak sokan villamosgépek szerkesztésével. Az olaszok Pacinotti, az angolok Wheatstone, a németek Siemens nevét emlegetik, mi magyarok, Jedlik Ányost tartjuk a dinamó feltalálójának. Bizonyos — okmányokkal igazodható —, hogy Jedlik Ányos mindenkinél korábban feltalálta sajátos szerkezetű egysarki dinamóját, de mivel gyenge áramot adott — és személyi okokból is — nem hozta nyilvánosságra, javítani akarta, míg végül Siemens megelőzte. Siemens nemcsak megszerkesztette, hanem azonnal gyakorlatilag is alkalmazta és gyártotta kettős armatúrájú dinamóját, s ezzel jogosan tekintjük olyan embernek, aki a társadalomnak átadta százada egyik legfontosabb találmányát. Különös iróniája a sorsnak, hogy száz évvel a Jedlik-féle „unipolárinduktor” megjelenése után az atomipar megnetohidrodinamikus szivattyúit, óriási elektromágneseit több százezer amper erősségű árammal egysarki — Jedlik-rendszerű — dinamók látják el. Jedlik felfedezése tehát száz év múlva vált korszerűvé. Kinek köszönhetjük az izzólámpát? Szinte gondolkodás nélkül rámondhatjuk: az amerikai Edisonnak. Ez igaz is, de alig van még egy találmány, melynek olyan sok feltalálója lenne, mint az izzólámpának. A légritka térben villamosárammal izzított fém vagy szénfonal sok embert megigézett, de az utcára, lakásba, irodába, gyárba Edison vitte a villamoslámpát. Sokan sürögtek-forogtak az izzólámpa körül, de a megoldásig, gyakorlati alkalmazásig, kevesen jutottak. A valóság az volt, hogy senki sem hitte, hogy izzólámpák ezreit lehet egy áramforrásból táplálni. A kor legnagyobb fizikusai lehetetlenségnek minősítették az áramelosztást. A megfelelő áramelosztórendszert, a szükséges foglalatokat, kapcsolókat, biztosítékokat Edison készítette el, az izzólámpát tehát átadta a világnak. Jegyzőkönyvek tucatjai mutatják a hatezer kísérlet emlékét, amelyek során éjjelnappali munkával Edison eljutott a jó izzólámpáig. Itt vagyunk azután a mindig időszerű kérdésnél? Elég-e az ötlet? Bizony nem elég. Kitartás, szívós, meg nem hátráló munka kell ahhoz, hogy az ötletből találmány legyen. A szabadalmi törvények a gondolatot is védik, így történhet meg, hogy aki évekig dolgozik a találmányon, nem értékesítheti munkája gyümölcsét, mert az megjelenésekor a régebbi feltaláló elsőbbségére hivatkozik. Ez keserítette meg Diesel Rudolf — a róla elnevezett motor feltalálójának — életét, ami végül halálát is okozta. Korunkban az automatika, a termelés bonyolódása, a statisztikai adatok tengere elkerülhetetlenül szükségessé teszi a számoló és logikai gépek alkalmazását. Számológépeket már a XVI. században készítettek, de csak ma érett meg a helyzet széles körű alkalmazásukra. A gőzgép az ember válláról a testi munkát vette le, a számológépek pedig a fárasztó, terméketlen agymunkától mentesítik az embert. Az elektronikus számológépekre szükség van, azért jelentek meg. A szaporodó emberiség új kontinenseket már nem tud felfedezni, a Föld minden talpalatnyi helye foglalt, tehát az atomvilág belseje, a csillagvilág, a mélytengerek felé kell terjeszkedni. Ezért veti fel korunk a biológusokat, fizikusokat, technikusokat, Einsteint, Curienét, Piccard-t, Gagarint és még sok más nagy felfedezőt, tudóst és feltalálót. A kérdés megfejtőre vár Megállana-e a világ, ha egyik-másik fizikus, feltaláló nem született volna meg. Dehogy állna. Az amerikai Michelson nevezetes kísérlete mélységes ,töprengésre késztette a fizikusokat. Arról volt szó, hogy kiderült, a fénysugár egyforma gyorsan halad, akár a Föld mozgásával egyező, akár ellenkező irányt bem mérjük. A különös jelenséget semmiképpen sem tudták megérteni, míg azután Einstein megmagyarázta, hogy a fény sebessége már olyan problémákat vet fel, amelyek a klasszikus fizika törvényeivel nem értelmezhetők. Új fizikát kelt kidolgozni, s hamarosan megszületett a relativitástan. Nem kétséges, Einstein nélkül is eljutott volna az emberiség az új világszemlélethez, csak esetleg pár év késéssel. A régi idők kutatója, feltalálója egyedül dolgozott, mégis a kor szavának engedelmeskedett. Sokszorosan így van ez ma. Az atomreaktor, műanyagok, rakétatechnika, kibernetika előrehaladása szemünk előtt zajlik. Ma már alig-alig tudunk feltalálót, felfedezőt nevén nevezni, hiszen száz és száz kutatóintézet sok tízezer tudományos dolgozója éjjel-nappali munkája rejlik a felröpített rakétában, az atom-tengeralattjáróban, a televízióban. Amikor tehát tiszteljük a feltalálót, felfedezőt, nem hallgathatjuk el, hogy a feltaláló csupán kifejezi a kor szükségletét, előbb veszi azt észre másoknál s találmányával új korszakot nyit, de az új kor kialakulna nélküle is, hiszen a feladatokat mások is meglátják és megoldják. HORVÁTH ÁRPÁD KI FEDEZTE FEL A MEDIKAT? Mexikó Citytől nyugatra a Toluca-völgyben végzett régészeti ásatásokat dr. Garcia Payon, a neves archeológus. Három emelet mélységben XI. századi indián sírokat tárt fel és a leletek között előkerült két agyag szobrocska, melyekről méltán elmondhatjuk, hogy az utóbbi évek legérdekesebb régészeti lelete. A furcsa arckifejezésű szoborfejekről megállapították, hogy i. u. II—m. században készültek Itália területén, az ókori római birodalomban. A tolucai lelet nagy jelentőségű, mert ez az első ellenőrzött, hiteles régészeti lelőhely, ahol Kolumbusz előtti, eredeti római tárgyak kerültek elő. A szobrocskák napfényre kerülése újból felvetette a kérdést: ki fedezte fel Amerikát, ki volt a „fehér isten”, aki Kolumbusz előtt jóval meglátogatta a majákat és az aztékokat. A tolucai szobrocskák rejtélyére Heine Gelder német professzor adta meg a választ. Egy római hajó a brit szigetek felé hajózott, de a szél és a tengeri áramlatok Mexikóba sodorták. A hajó rakományából került a két kis szobor a helyi lakosok birtokába, akik bizonyosan mágikus erőt tulajdonítottak neki és évszázadokon keresztül megőrizték. Végül az egyik törzsi előkelő tetemével együtt eltemették a XI. században. Ezt találta meg Garcia Payon. Az elmélet nem érne semmit, ha ez lenne az egyetlen tárgyi bizonyíték. Még 1880-ban a német Seler antropológus görög-római eredetű Venus-torzót fedezett fel a mexikói Golf-parton, ami azt igazolja, hogy nemcsak egy római hajó járt Amerika partjainál. Egy további lelet Venezuelából származik, ahol a tengerparton egy vaskos fémládában több száz római pénzt találtak. A szakemberek szerint ez egy spanyol hódító magángyűjteménye is lehetett volna, ha nem egy eredeti, csaknem kétezer éves római pénzes ládikóban lelték volna meg. Ez kizárja annak feltevését, hogy Amerika felfedezése után kerültek az Augustus császárkori ezüst dénárok a tengerpartra. Eddig a régészet eredményei. Most vallassuk az ókori történetírókat. Mit tudnak ők az elérhetetlen messzeségű kontinensről? Az bizonyos, hogy a görögök és a rómaiak már ismerték Amerikát. Platon, az i. e. 427—347 között élő görög tudós ezeket jegyezte fel: „Messze nyugatra a brit szigetektől más szigetek is vannak. Ezeken túl, a tenger szélén egy nagy kontinens fekszik.” I. e. 150-ben Pausanias római történetíró már biztosabb adatokkal szolgál: „Az óceántól nyugatra van egy szigetcsoport, melynek lakói vörös bőrűek és a hajuk olyan, mint a ló sörénye.” A legérdekesebb és legpontosabb beszámolót Metellus Celer római konzul hagyta az utókorra, ő ugyanis i. e. 62-ben prokonzul volt Galliában, amikor a szomszédos suevi germán törzsszövetség királya több vörös bőrű, fekete hajú embert vitt neki ajándékképpen. Celer megkérdezte a furcsa kinézetű rabszolgáktól, hogy hová valók, de senki sem értette meg a válaszukat. A suevi király adta meg a feleletet: „A szél fújta keresztül őket a tengeren és Germánia partján kötöttek ki.” Tehát az írott és tárgyi bizonyítékok azt igazolják, hogy a görög és római hajósok szándékosan, vagy véletlenül megismerték az Új Világ partjait, sőt egy esetben amerikai indiánok is elkerültek Európába. De csupán a görögök és a rómaiak látták meg évezredek során Amerika földjét? A régészeti leletek adják meg ismét a választ, hogy más ókori hajósnép is járt Amerikában. A brazíliai Gaeva közelében egy 700 méteres sziklafalon föníciai feliratot talált Da Silva Ramos régész. A két és félezer éves okmány ezt tartalmazta: „TYRE, Fönícia, Badezir, Jethbaal elsősőszülöttje.. Badezir föníciai királyról a történészek azt tudják, hogy i. e. 855—850 között uralkodott és Jethbal fia volt, aki i. e. 887— 856-ig ült a trónon. Ramos évekig kutatta az Amazonasz dzsungeljeit és 2800 különböző föníciai és karthagói sziklafeliratot fedezett fel és fordított le angolra. A Yukatán félszigeten és Mexikó más részein a maja és azték romokon százával fordulnak elő olyan szobrok, melyek szakállas föníciai férfiakat ábrázolnak. A szakemberek közül sokan azt állítják, hogy a maja legendákban sűrűn szereplő „fehér isten” egy középkori ír szerzetes-pap lehetett. Több történeti adat igazolja is, hogy az ír hajósok elkerültek Amerikába és egészen Új-Fundland partjáig hajóztak. Egy feljegyzés is fennmaradt, amiben egy Brendan nevű ír szerzetes beszámol hosszú hajóútja tapasztalatairól. Hetekig a sűrű ködben, nagy jéghegyek között haladt a hajójuk. Ütközően macskafejű, bronzszínű szemű, nagy kiálló agyarú tengeri állatokat látott. Beszámolója nyomán azt hitték honfitársai, hogy megőrült a hosszú út alatt, pedig csak oroszlánfókát és rozmárt látott út közben a jámbor szerzetes. Brendan útleírása, a feljegyzett távolságok alapján megállapítható, hogy a „virágillatos ország”, ahol kikötöttek, csak Florida lehetett. De más bizonyíték is van, hogy az írek megelőzték Amerikában a középkor másik nagy hajósnépét, a vikingeket. A Viking Évkönyvben található a következő feljegyzés: „Ütünk során Izlandban és Grönland partjain sok ír hajóst és telepest találtunk, valamint még Új-Írországot is, ahogyan ők nevetik.” Az ír mondákban sokszor előfordul az Új-Írország gyarmat fogalma, ami azt igazolja, hogy az amerikai partokon már a középkor hajnalán letelepedtek az ír hajósok. Feltételezik, hogy az egykori Új-Írország a mai Új-Angliával egyezik. 986-ban viking telepesek hajóztak Grönland felé, amikor hajójukat elsodorta a tengerár. Leif Ericsson, a híres hajós és felfedező indult 35 tengerésszel a nyomukba, hogy meglelje honfitársait. Így jutott el Amerika földjére. Testvére Thoward nem sokkal később az indiánokkal vívott csatában halálosan megsebesült Sírját, melybe teljes fegyverzettel temették el, 1831-ben fedezték fel. Később maradványait egy tűzvész megsemmisítette. Csupán díszes öve és gyűrűi maradtak épségben. Ezekről a régészek megállapították, hogy a X. században készültek és mindegyik viking ötvösműhelyekből került ki. Ezeket tudhatjuk meg a régész ásója nyomán előkerült tárgyak és a történetírók fennmaradt beszámolói alapján. Mindezekből kiderül, hogy nem Kolumbusz Kristóf fedezte fel elsőnek az Új Világot, nem a spanyol hajók vetettek elsőnek horgonyt Amerika partjainál. A görög, római, föníciai, ír és viking hajósok már jóval korábban meglátták Amerika földjét, sőt átjutottak a Csendes-óceánra is. Talán azért lepődött meg Cortez,a véres kezű zsoldosvezér évszázadokkal később, amikor az aztékok újságolták neki: őseik olyan hajókat láttak, melyek úgy csillogtak, mint a kígyóbőr. A hajókon szőke hajú, kék szemű emberek voltak. A tudományosság még nem látja tisztán a kérdést. Nem tudják eldönteni minden kétséget kizáróan, melyik ókori hajós nép fia lépett elsőnek Amerika partjaira. Nem tudják a sok adat közül kihámozni, melyik a hiteles, valódi lelet és melyik a szenzációt keltő hamisítás. Egy azonban bizonyos: Kolumbusz Kristófot 1492 előtt több évszázaddal megelőzték a világtörténelem névtelen felfedezői. TÁLAS GÉZA A FELFEDEZŐK ÚTJAI ÉS A LELŐHELYEK 1. A vikingek ír településeket találnak. 2. Plato írt erről a területről. 3. Új Írország lehetett volna a mai Uj-Anglia. 4. Egy föníciai hajó rajza a sziklákon. 5. Ír halászok települése. 6. Ír gyökérpincék Új-Angliában. 7. A mocsárban talált kő. 8. A kensingtonban talált kő viking üzenettel. 9. Karthágói feliratok a sziklákon. 10. Thorwald, viking vezér sír 11. A mocsárban talált római vaseszközök. 12. Viking kolónia 1010-ből. 13. Azték és maja szobrok vikingeket ábrázolnak. 14. Görög—római Vénusz torzó. 15. Római terakotta fej. 16. Ókori föníciai szobrokra hasonlító leletek. 17. A kínaiak elérhették Mexikót. 18. Római pénzek a vaskazettában. 19. Föníciai felirat a sziklafalon. 20. Karthágóiakra járhattak Brazíliában. 21. A sziklafal felirata föníciai eredetű. A Toluca-völgyben felfedezett római agyagfejek ill. a második század végén készültek GRÖNUND IZLAND Bistral Herjulfaton ANGLIA Kanada MEXICO - VENEZUELA BRAZÍLIA