Magyar Ifjúság, 1963. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1963-11-30 / 48. szám
A tudomány a bűnüldözés szolgálatában Tizenegy találatos totovesztes A titokzatos eset, melynek részleteit 36 óra alatt fedezte fel a rendőrség, a főváros egyik peremkerületének barakktelepén történt 1961-ben. Színhelyét ma már nem találjuk meg, azóta modern lakónegyed épült a helyén. Most csak azért idézzük fel a villanyvilágítás nélküli, egészségtelen szükséglakások képét, hogy feleleveníthessük az utóbbi évek egyik igen bravúros nyomozásának emlékét. Gondatlanság vagy gyújtogatás ? Az őszvégi péntek reggelen, fél hétkor, amikor a szitáló esőben már sűrű rajokban siettek az első műszakra a még az első világháborúban épített „ideiglenes" lakótelep dolgozói, a tűzoltóautó szirénázva fordult be a sáros, kövezetlen utcába Pillanatok alatt összeszerelték locsoló csöveiket és néhány percen belül elfojtották a tüzet, mely egy ruhagyári öreg portás lakásában keletkezett. A közvetlen anyagi kár viszonylag kisméretű volt, mert csak az ágyat és közvetlen környékét pusztították el a lángok. A még parázsló fekvőhelyen azonban megégett arccal, holtan feküdt a lakó, az öreg portás. A rendőri bizottság azonnal kiszállt a helyszínre, hogy felderítse, milyen események előzték meg az idős férfi halálát. A tűzoltók megállapították, hogy kiérkezésük előtt mintegy fél órával, tehát hat óra tájban keletkezett a tűz. A színhely megtekintése után feltehető volt, hogy a feldőlt petróleum lámpa kiömlő tartalma lobbant lángra. Talán éppen cigarettázott az öreg, amikor leverte a lámpát és a szétfolyó petróleum meggyulladt. Az összetört üvegű, kormos, összeégett petróleum lámpa ott hevert az ágy előtt... A bűnügyi technikusok mintát vettek a szoba fapadlójának különböző részeiből és rövid idő múlva kimutatták, hogy a petróleum-nyomok a lámpától több méternyire is megtalálhatók Felmerült tehát annak lehetősége is, hogy nem a felboruló lámpától, hanem gyújtogatástól keletkezett a tűz. A helyszínt az előírásos módon megvizsgálták, fényképfelvételeket készítettek, majd a holttestet elszállították az Igazságügyi Orvostani Intézetbe. Egy cső főtt kukorica A helyszín rögzítésénél azt is feljegyezték, hogy a szekrényen, melyben a portás értékeit tartotta, semmiféle feszegetés nyoma nem volt látható. A ruhagyárban elmondották, hogy az öreg portás rendesen látta el a szolgálatát és évek óta nem hiányzott. Legutolsó munkanapja szerda volt. A nyomozók pontosan összeállították, mi történt vele ezen a napon és még olyan apró részletet is leírtak, hogy fél órával a munkaidejének letelte előtt egy teherautón szállítmány érkezett a gyárba, ő nyitotta ki a kaput. A teherautón két szállítómunkás főtt kukoricát evett. Abban az időben ritka csemege volt az. Az öreg portás is megkívánta és a szállítómunkások szívesen adtak neki egy csővel. Az öreg mindjárt el is fogyasztotta. Aznap meglehetősen sokat köhögött. Mondták is neki, nem ártana, ha leszokna a dohányzásról ... Csütörtökön minden előzetes értesítés nélkül nem jött be a munkahelyére. Arra gondoltak, hogy megbetegedhetett, bizonyára a nátha tartja otthon. A pirosbundás vendég A tanúkihallgatások során második szomszédja, egy textilgyári takarítónő, akit egyébként az egyik nyomozó az Ecseri úti piacról is ismert, elmondta, hogy közvetlen szomszédja, egy szállítómunkás, előző napon, csütörtökön este, látta az öreget. A bőbeszédű szomszéd rendkívül pontosan emlékezett vissza mindarra, ami előző nap este történt. Vallomásából idézünk: „... Kedden Kecskemétre fuvaroztunk. A teherautón tudtam csak meg, hogy a portás bácsinak milyen nagy szerencséje volt, tizenegy találatos szelvényével 74 ezer forintot nyert a totón. Gondoltam, most érkezett el az ideje, hogy megvegyem tőle sötétbarna ruháját, melyet egy amerikai ajándékcsomagból vásárolt. Egyforma az alakunk, a ruha éppen jó lett volna nekem és biztos voltam abban, hogy az öreg most házómra is ideadja, nem számít nála az a néhány száz forint. Amikor visszaérkeztünk Kecskemétről, elhatároztam, hogy meglesem, a portás bácsi fél hét óra tájban dülöngélt haza. Meet is egy kicsit be volt rúgva. Egy fiatal, vörös irhabundás nő társaságában jött. Köszöntem neki. Jó estét Pista bácsi. Ő csak némán bámult rám, nem felelt, kizárta lakása ajtaját és vendégével együtt belépett anélkül, hogy válaszoit volna. Jól emlékszem a nő arcára. Bal szemöldöke felett egy lencsényi anyajegy volt látható. Ezer ember közül is azonnal ki tudnám választani...” Eltűnt a barna öltöny A nyomozók sok szomszédot hallgattak ki és kiderítették, hogy az öreg minden héten egy toto-szelvénnyel játszott. Most is így tette. A szelvényt meg is találták a tárcájában, de azon nemhogy tizenegy, de még öt találat sem akadt. És azt is megállapították, hogy az annyira óhajtott barna öltöny eltűnt a lakásból... Péntek délután még folyt a tanúk meghallgatása, amikor megérkezett az igazságügyi orvosszakértői vélemény. A halott gyilkosság áldozata lett... Éles tárggyal ölték meg... A gyomrában altató maradékot és főtt kukorica maradványt találtak. A főtt kukoricát halála előtt csak néhány órával ehette... A halál szerda délutántól csütörtök reggelig tartó időben következhetett be.... Az esemény mozaikokból még nem alakult ki az összefüggő teljes kép. Annyi bizonyos volt, hogy a szomszéd előző nap este nem találkozhatott az öreggel és természetesen nem lelhetett a társaságában a piros bundás nő sem! Az is biztos, hogy a gyilkosság elkövetésének időpontjában, néhány órával a kukorica megóvása után, a szállítómunkás Kecskeméten tartózkodott. De akkor miért beszélt ilyen részletesen a portással való találkozásról? Vérnyomok a baltán A sok-sok vallomásból az is kiderült, hogy a kora reggeli tűz keletkezésekor idegen embert nem láttak a környéken. Ez is bizonyítani látszott a feltevést, hogy a gyújtogatást csak olyan személy követhette el, aki a helyi viszonyokat ismeri. A környező házakban végzett kutatás meglepő eredményt hozott. Az Ecseri útról ismerős takarítónő sufnijában egy elégett, nyél nélküli baltát találtak. Azt állította, hogy szerdán az utcán találta. Eltette, valamire majd csak jó lesz... A vegyészek vizsgálat alá vették a baltát és megállapították, hogy vérnyomok találhatók rajta. Az igazságügyi orvosi leírás meghatározta, hogy a halott fejsebei pontosan megfeleltek a balta méreteinek. Ezekből feltehető, de még közelről sem bizonyított, hogy a gyilkosságot ezzel a baltával, követték el. Már délelőtt folyamán valamennyi rendőrőrs megkapta az eltűnt barna amerikai öltöny leírását, melyet, mint a többi készen érkező amerikai ruhát, ferdevágású vállvarrásáról fel lehet ismerni. Másnap reggelre megkerült a barna ruha. Sok helyén megfordult a viselé’" előző este Végül is megtalálták, egy rákosoglotai olajevári segédmunkás hordta. Egy nőtől vette az „Ecserin”. Kóros hazudozó A szembesítés után már nem volt értelme a tagadásnak, mert az árus, a takarítónő bevallotta, ő ölte meg az öreg portást. A totón nyert pénzt szerette volna megkaparintani. Szerdán este átlátogatott az öreghez. Az idős férfi erősen köhögött és ő felajánlotta, hogy befűt és teát főz neki. Az öregnek nem volt baltája, a sajátját hozta át és bent a szobában vágott aprófát. Lefektette az öreg portást, teát főzött neki és abba altató tablettákat kevert. Néhány perc múlva már aludt az idős férfi. Ekkor egy befőttes üveg alól elővette a szekrény kulcsát — tudta, hogy ott van —, kinyitotta a szekrényt és a pénz után kezdett kutatni. Eredménytelenül. Ekkor kiakasztotta a barna ruhát és annak a zsebében kotorászott, amikor a férfi hörögni kezdett és értelmetlen szavakat kiabált. Az asszony , megrémült, felkapta a baltát és többször az ágyban fekvő férfi fejére sújtott. A szekrényt bezárta, a kulcsot visszatette a rejtekhelyre. A véres baltát újságpapírba csomagolta, karjára vette a ruhát és miután nem látott senlyt sem az utcán, hazaosont. A baltát bedobta a tűzbe. A nyele elégett. A kormos vasrészt leöntötte vízzel, majd eldugta a sufniban. A barna ruhát csütörtökön adta el az Ecseri úti piacon. Később azon gondolkozott, miként tüntetheti el a gyilkosság nyomait. Ekkor határozta el, hogy felgyújtja a lakást. Pénteken hajnalban követte el a tettét s utána pár azt hitte, hogy végleg elterelődik a gyanú felőle. Különösen akkor lett biztos dolgában, mikor a tűznél összeverődő tömegben a szomszéd szállítómunkás arról beszélt, hogy ő előző este, tehát a gyilkosság másnapján látta az öreget... A gyújtogató gyilkost kötéláltali halálra ítélték. ■k Egy kérdésre azonban csak később kapott választ a rendőrség, miért tette félrevezető vallomását a szomszéd. Elmeorvosi vizsgálat derítette fel, hogy kóros hazudozó ... Dr. VERES PÁL E. PINCHON nyomán ca. HORVÁTH TIBOR - SEBÖK IMP Előzmények: 1911 őszén Mexikóban kitör a polgári forradalom. A Francisco Madero vezette felkelők célja, hogy véget vessenek a feudális rendnek, Porfirio Díaz elnök terroruralmának. A felszabadító harc egyik hőse Pancho Villa. Az egykori zsellérgyerek kamaszfejjel haramiaéletre kényszerül. Itt nyilvánult meg először vele született katonai zsenije. Húsz éves korára az ország egyik legnagyobb hírű bandavezérévé válik, akitől retteg minden haciendado, és akiről balladákat költenek a peonok nyomorúságos kunyhóiban. A győzelem után Villa nem tartja meg őrnagyi rangját, hazatér szülőföldjére és békés mesterség után néz. Később azonban, amikor Madero, az új elnök ellen fellázad egyik tábornoka, újra csapatot szervez. A győztes hadjárat után Victoriano Huerta, a főparancsnok, aki féltékeny rá katonai sikerei miatt, váratlanul elrendeli a letartóztatását. A VÁDLOT FEGYVERTELEN HADIFOGLYOKATVÉGEZTETETT KI... S® Marhasag! a lazadas néhány FŐKOLOMPOSAT PERSZE HOGY PUSKACSŐ ELÉ ÁLLÍTOTAM, DE... 7/2 ÓRA HARMINC. A VÁROSI TÁNÍROHIVATALT VILLISTA HATÓNAK ROHANJAK MEG. HUERTA EGYIK TISZTJE, RAUL MADERO, AZ ELNÖKE/A VEZETŐKET. NÉR.V ÓRA NEGYVENÖT. P" Kövessen. Pancho Villa » Villát golyó altali HALÁIRA ÍTÉLTEK. KIVÉGZÉS HAJNALI ÖTKOR. TILTSD LE TÁVIRATILAG. Raul*.« KÉREM. ÉN EZT NEM MEREM TOVÁBBÍTANI! ÉS NEM TOVÁBBÍTANI. __ AZT MEREDI . “ Valgamo Dios,_gyerunk! UNOM MAR EZT A HÜLYE KOMÉDIA m REGGELIZNI SZERETNÉK! A válasz:»Elnök nincs Mex Cityben, sürgönyt továbbítAM. VAN AVIDES ÁLLAMTITKÁR. « Huszonhét év a technika rohanó tempója mellett nagy idő. Gondoljunk csak arra, hogy huszonhét évvel ezelőtt a repülőgépek lassabban haladtak a hangnál, a hajók még csak a vizen és nem afölött haladtak, a közhasználatú személygépkocsik teljesítménye a maiakénak felét sem érte el és a vasúti világrekord kevesebb volt a híres, új japán Osaka-expressz menetrendi sebességénél. Nehéz megmondani, mi lesz harminchét év múlva, a XXI. század hajnalán a közlekedéssel. Egy bizonyos: bármily gyors is a fejlődés még világszerte mindenütt használatban lesz a síneken gördülő vasút, a csavarral hajtott, felszínen úszó hajó, a belső égésű motoros gépkocsi — sőt, még a pilótákat is ilyen motoros, légcsavaros gépeken tanítják a repülés ábécéjére. Inkább csak arra vállalkozhatunk hát, hogy következtessünk, milyen lesz akkor a ,,korszerű” közlekedés. Valamennyi, itt bemutatott jármű építésének már ma is megvannak a műszaki és technológiai alapjai, nincs közöttük egyetlen fantasztikus „találmány” sem, de talán mégis újdonságnak számítanak. Megszűnik a sugárveszély A hordszárnyas siklóhajók még mindig nem teljesen „felnőttek” a hajók társadalmában. Világszerte több millió utast szállítanak az ilyen vízijárművek, de még korántsem tökéletesek. Nincs ugyanis ilyen hajókhoz megfelelően nagy teljesítményű hajtómű és a nagyméretű siklóhajók testét kiemelkedés után sem támasztja alá elegendő mértékben alulról a víz. A jövő szárnyashajói jóval kisebbek lesznek és mégis ugyanannyi utast vihetnek, mit a mai sok tízezer tonnás óceánjárók. A magyarázat a jóval nagyobb utazósebességben, a rövidebb utazási időben rejlik. Félnapi hajó úton felesleges például a fodrászszalon, a színházterem s az is, hogy több legyen a személyzet, mint az utas ... A hajtás céljára már eredményesen próbálták ki századunk hajtóművét, az atomenergiát. Az aránylag nagytestű hajóban könnyebb sugárzásbiztosan, elzárt helyet biztosítani a nem kis méretű és súlyú szerkezetnek, mint mozdonyokban, vagy gépkocsikban. A szárnyashajók hajtásánál legcélszerűbb az atomerőműben termelt hőt hőlégsugár-hajtóműben felhasználni. A reaktorból kapott hőtől felmelegedett hűtőfolyadék többszörös hűtőrendszer utolsó fokozatában érintkezikmajd csak a levegővel, így a káros sugárzás nem kerülhet a környezetbe. A hajtóközegként használt levegő a hajó farában kétoldalt elhelyezett nyílásokon át jut az utolsó hűtőfokozattól felfűtött, csőszerű alagútba , ahol felmelegedve kitágul, így a beáramlásnál gyorsabban kénytelen hátul kilépni. A két sebesség közötti különbségből származik a hőlégsugaras tolóerő. Teherszállítás a víz alatt Az egy-kétezer személyes, atomhajtású szárnyashajó alakja tökéletesen áramvonalas lesz, hiszen legtöbbször nem a vízben, hanem a víz felett fog siklani. Orrában műüveggel védett, széles panorámaterasz teszi lehetővé a tenger szépségeinek élvezetét. A hajó hajtóanyaga alig fogy, így nem változik majd az utazás során sem a teher, sem annak elosztása. A parancsnoki híd magasra emelkedik, két oldalán szárnyak nyúlnak oldalra, amelyek növelik a jármű stabilitását és kormányozhatóságát. A kormányokat természetesen az útvonal mentén telepített rádiónavigációs állomások, távolból, automatikusan működtetik. A sok százezer lóerős, ISO—250 kilométer óránkénti sebességet elérő hajók fittyet hánynak a hullámoknak, nem lesz a vízi utasok réme a tengeri betegség. Az atomhajtású szárnyashajók persze csak a gyors utasszállítás kérdését oldják meg. A hajózás fő fontossága azonban — különösen az interkontinentális légiközlekedés állandósulása óta — a tömegáruk továbbításánál mutatkozik meg. A XXI. század a tengeri áruszállítás terén is meghozza a „forradalmat”. Az áruk szállítása nem a víz felett, hanem az alatt történik majd. Már eredményesen kísérleteztek olyan, szivar alakú, ezért igen kis ellenállású műanyag tartályokkal, melyeket víz alatt vontattak célhoz. Zajtalan vasútközlekedés A sínek feladatát már ma is egyre inkább különböző „pályák” veszik át. Legcélszerűbbnek a nyeregvasutak vasbetonból kialakított, oszlopokon nyugvó, nyeregszerű pályája látszik. Bizonyos, hogy a jövő században ezek terjednek majd a mai vasúti sínpárok helyett. A nyeregvasút jól beválik a városi és a rövidebb távú, néhány száz kilométeres városközi forgalom céljára is. A nyereg kétoldalán oldalra lógó kocsik súlypontja alacsonyan van, így teljesen biztos a vonat járása. A nyeregpályába épített elektromos vezetékből, de akár egy üzemanyag csőhálózatból is a vonat menetközben szedheti fel hajtóanyagát. A műanyaggal borított nyeregpályán az ugyancsak műanyag kerekek minden zaj nélkül futhatnak. A nyeregpálya felső, és oldalsó felületének szorított féktuskók rendkívül hatásosan fékezhetik le az ilyen szerkezetet. Városokban a lakott területek felett vezethető át a pálya, a lakókat nem zavarja a csendes járású, óránként kétszáz kilométeres sebességgel száguldó vasút. Repülőtér kiadó? A jövő évszázad elején 2000—3000 kilométeres távolságokon mindenütt a hangnál két-háromszorta gyorsabb, mégis helyből felszállni tudó, RO—150 utast szállító repülőnéneké lesz a légtér. Fenületük a súrlódás okozta felmelegedésnek jól ellenálló titán, rozsdamentes acél,, vám? még újabb fajta fémek lemezeiből készül majd. Egy-egy gázturbinás su- B"51V.,iteria tolóerei" eléri majd a 30 000 kilopondot. (1963. december 31. után ezt használjuk a korábbi kilogramm jelölés helyett, súlyok megadásánál.) S legalább három ilyen hajtóműve lesz egy-egy gépnek. A kontinensek között, vagy a lakatlanabb vidékek felett, 20—30 kilométeres magasságban száguldanak, hogy céljuknál akár egy labdarúgó-pályára is leereszkedhessenek. Leereszkedéskor hajtóműveikből nem hátra, hanem lefele terelik a gázsugarat, így azok nem hajtó, hanem emelőerőt termelnek. A repülőtereket alighanem mindenütt kiadják autóversenyek céljaira. A szuperszonikus, de helyből is felszállni tudó utasszállítókon pilóta sem lesz, legfeljebb csak a műszerek ellenőrzésére és az utasok megnyugtatására. A ködöt, a repülés egyik fő ellenségét legyőzik majd az automatikus, pilóta nélküli, rádiós-radaros leszállító-berendezések. A még nagyobb távolságokér, mondjuk a Déli, és Északi Sarkvidékek települései között még korszerűbb gépek járnak majd. Hajtóanyaguk ping-ponglabda nagyságú uránium, vagy plutónium-gömb lesz, s hajtóművük hasonlóan működik, mint a hatalmas szárnyashajóké. Az utasok kabinjába nem juthat veszélyes sugárzás, mert az messze elől, a gép orrában helyezkedik el. A kabin és a hátul levő szárnyak alá építet hajtóműgondolák között pedig sugárzásgátló, könnyű műanyagfal áll a részecskék útjába. Műhold sebességgel Az ilyen gépek is helyből startolnak majd, de 10—20 km magasságban meredeken emelkedve, csaknem műhold sebességig gyorsulnak. Azután pedig interkontinentális rakétalövedékként, pályájukat a világűr alsó rétegéig nyújtva ívelnek céljuk felé. Ott a légkör sűrűbb rétegeinek ütközve, siklógépként fékeződnek le és ereszkednek egyre lejjebb, hogy végül alig haladva, lefele tebemre ereszkedjenek a célrepülőtérre. A Föld két egymástól lehető legmesszebb, 20 000 km-re levő két non+ia között, az indulást és leereszkedést is számítva, alrg egy óra alatt teszik meg az utat. Gyorsulásuk és lassulásuk nem lesz, sokkal több, mint a mai utasszállítóknál tapasztalható ilyen erők. SZŰCS JÓZSEF ATOMKÖZLEKEDÉS A JÖVŐ SZÁZAD TJE MI VEIBŐL* VARACSCHTIG Ok« «mbarom hagy« utolsó pillanatra a bevásárlásait Most nyugodtan kiválaszthatja az ÖN TV KÉSZÜLÉKÉT! Szatén női kombiné 96 Ft-tól, Szatén női hálóing 180 Ft-tól. A saten fehérnemű divatos messelet Ajándékozzon divatékszert —Kerámia őti/ÖA ékszeres különlecseS vála Szicílián a fővárosi ajándékboltokban Rákóczi út 52. Lenin körút 44. József körút 80. Budán: Bartók Béla út 62. Mártírok útja 65.