Magyar Ifjúság, 1969. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1969-06-13 / 24. szám

ÜDÜLŐ Olvasom a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat feltűnő hirdetését: „Eladó egy nyolcszobás üdülő a Balatonon”. További pénzforrást jelentene a vállalatnak az üzemi öltöző, az orvosi rendelő, valamint az étkezde eladása. TITOK Mi a titka a krimik népszerűségének? — tudakolja a rádióban egy vita. Többek között az, hogy egyesek szeretik magukat a nyomozó helyébe gondolni. No és azok, akik a bűnözők kalandjaival kacérkodnak? Ők is vannak néhányan! ALKOHOL Az alkohol elleni harc világkonferenciáján hallottuk, hogy ennek a küzdelemnek hazánkban több mint százéves a hagyománya. Ez elképzelhető, de ami az eredményeket illeti . . . MACKÓ Nem tűrik meg maguk között a Kárpátokban talált fehér mackót barna állattársai, ugyanis a fehér szépség egyedül él — nyilatkoztak az erdészek. A fehér mackó nyilván többször felszólalt a barnamedvék táborában tapasztalható visszásságok ellen. KÖNYVHÉT Bizonyos könyvek a könyvhét első napján már elfogytak — bosszankodnak az olvasók. A könyvterjesztők az alacsony példányszámrendelést méltán védelmezik: honnan tudhatták, hogy ezek a művek a könyvhét előtt elmarasztaló kritikát kapnak a sajtótól? FIATALOK! új útvonalakat kínál az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda MONGÓLIA Moszkva —Ulan Bátor —Irkmszk —Moszkva 10 nap Utazás: repülőgéppel szeptember hónapban Irányár: 7500.— FI FRANCIAORSZÁG Párizs—Cote d’Azur— Four— Plage 15. nap Utazás: repülőgéppel szeptember hónapban irányár: 6500 — Ft OLASZORSZÁG Milánó (Padua) — Genova (Pisa)—Firenze (Bolognai —Róma (Siena—Ostia) 13 nap Utazás: szeptember hónapban repülőgéppel Irányár 6400.— Ft JELENTKEZÉS: Bp V., Szabadság tér 16 Telefon: 317 — 777. valamint a megyei Express Kirendeltségeknél. Pamuttextilművek Frottiergyára Budapest, XIII., Fáy u. 81—83 FELVESZ 4 — 6 órás munkára 14. életévet betöltött fiatalokat, valamint nyugijasokat is az alábbi munkakörökbe: • motortisztító, • hüvelyválogató, • olajozó, • takarító, • segédmunkás, • árutisztító. Jelentkezés a gyár Üzemgazdasági osztályán! Tudósítások : A dorozsmai cigányiskola A művelődésügyi miniszter a hatvanas évek elején engedélyezte külön cigányosztályok és térítés nélküli napközis csoportok szervezését az általános iskolákban, valamint térítésmentes óvodai csoportok, illetve előkészítő tanfolyamok létrehozását iskolás korú cigánygyerekek számára. 1962-ben 70, 1963-ban 94 cigányosztály működött az ország általános iskoláiban (ennél frissebb adat nincs!), hogy milyen eredménnyel kitűnik az alábbi számokból: Békés megyében a beiskolázott cigánygyerekek 4,5, Győr-Sopronban 2, Szabolcsban pedig kb. 1,6 százaléka jut el a nyolcadik osztályig. Csak az összehasonlítás kedvéért: Szabolcsban több, mint 8 ezer tanköteles cigánygyerek él, s akkor még nem szóltunk a túlkorosakról, akik csak az általános iskola egy vagy két osztályát végezték el. De egyelőre maradjunk Kiskundorozsmán, ahol a község vezetői már 1958-ban elkezdeték a cigányiskola szervezését, és az iskola ma is működik. Huszonhat gyerek tanul az első osztályban, illetve az előkészítő tagozaton és 42 a II— VII. osztályban. Amikor megérkeztem, ebédeltek az elsősök Cséke Tiborné napköziotthon vezető pedagógus felügyelete mellett, a többiek kirándultak Szegedre. Az idős tanítónő éppen Lődi Ferencnek, a dorozsmai cigányságról írott riportját olvasta, amely a Tiszatáj májusi számában jelent meg és rendkívül okos. Jószándékú írásnak minősítette Véleményét osztom én is, bár érzésem szerint a dorozsmaiak, de Lődi Ferenc sem az én véleményemre kiváncsiak, hanem a konkrét tettekben megnyilvánuló segítőszándékra, annak pedig nem sok jelét tapasztalják az elmúlt években Röviden, inkább csak címszavakban elmondanék néhány jellemző tényt az itt élő cigányságról, mintegy jelezve a cigányiskola szociális hátterét. A dorozsmai cigánytelepen közel 300 lélek él, 36 putriban. A családok számát Lődi 67-re becsüli, hozzátéve, hogy ez lehet több is, kevesebb is, az ilyesmit nem lehet precízen megállapítani a cigánytelepeken. Az ivóvizet több száz méterről hordják, tisztálkodási lehetőség nincs,ezért gyakori a fertőző megbetegedés (tbc, trachoma stb.) és a tetvesedés. A felnőtt lakosság egy-két kivételtől eltekintve analfabéta, ha pénzhez jutnak, leisszák magukat a sárgaföldig ilyenkor gátlástalanul randalíroznak, bicskát, kést rántanak. Az elhullott állati tetemet kiássák, megfőzik és megeszik, függetlenül attól hogy milyen természetű kór pusztította el Nem ritka a vérfertőzés, ezért sok a terhelt gyerek a telepen, akik aztán az iskolában megoldhatatlan feladat elé állítják a pedagógusokat A nehézségek már a tanítás első napjaiban elkezdődnek azzal, hogy a gyerekek nem tudnak magyarul Valamiféle zagyva keveréknyelven beszélnek, amely már nem cigánynyelv, de nem is magyar, átmenet a kettő között Egyebek között ez is hozzájárul, hogy egyik-másik gyerek harmadszor járja az első osztályt, jórészük pedig a III—IV osztály után végleg kimarad Jellemző, hogy VIII osztály már harmadik éve nincs, nem képesek elérni, hogy végigvigyék az osztályokat. Az iskola fennállása óta egy gyerek végezte el a nyolc osztályt, a most 18 éves Kolompár 11. Sándor, aki tavaly nyár óta közös háztartásban él egy ötödik osztályos tanulóval, a 14 éves Petrovics Máriával. A telepen élő cigányok nem ütköznek meg az ilyesmin, ők is így csinálták annak idején, gondolják, miért ne tehetnék a fiatalok is A cigányiskola (és más cigányiskolák, különosztályok n. stb.) fenntartása, a gyakran áthatolhatatlan falként tornyosuló nehézségek és a szerény eredmények ellenére is indokolt, sőt szükségszerű. Dorozsmán például kifejezetten a pedagógusok semmilyen dicsérő jelzővel nem érzékeltető munkájának köszönhető, hogy a szülők egyáltalán hajlandók elengedni a gyerekeket az iskolába, ahol az ingyenes tízórai ebéd és uzsonna hasonlóan fontos funkciót tölt be, mint az elsajátítandó tananyag. A megyei tanács azt szorgalmazza, hogy legyen iskolai ruhájuk a gyerekeknek, mint Kiskunhalason, amit reggel fölvesznek és a napi foglalkozás után levetnek. Én a dorozsmaiakkal értek egyet, akik az otthoni körülmények, a környezet megváltoztatása mellett kardoskodnak, azon egyszerű oknál fogva, hogy hiába öltöztetik fel a gyerekeket, ha otthonról mosdatlanul, koszosan jönnek el Amíg a cigánytelep létezik Kiskundorozsmán, addig megbicsaklik a legszebb szándék, a legnagyobb lendület is az iskola falain belül. Márpedig Dorozmán eddig egyetlen „beépülés” történt: Kolompár Valér, az iskola takarítónője épített egy házat a gyepmester szomszédságában A többiek maradtak ott, ahol eddig is voltak, a putrikban. A cigánytelep átka Kiskundorozsmát szándékosan hagytam utoljára, mint olyan helyet, ahol legszembetűnőbbek az úgynevezett cigánykérdés ellentmondásai Egyfelől látjuk a helyi vezetők, pedagógusok tiszteletet ébresztő fáradozásait, másfelől látnunk kell az igyekezet rendkívül szerény eredményét, amit a községi tanács végrehajtó bizottsága úgy regisztrált: a cigánylakosság kommunális és szociális helyzetét tekintve semmi előrehaladás nem történt az utóbbi öt évben. Nem hiszek az atavisztikus örökség mindenhatóságában, de hinnem kell a körülmények meghatározó szerepében, pozitív és negatív értelemben egyaránt. A cigányság fölemelkedése érdekében sokmindent tehetünk és tesznek is a különböző állami és társadalmi szervek, de bármilyen intézkedés, bármilyen lelkes segíteniakarás csak a sután érheti el a kívánt hatást, ha már felszámoltuk a cigánytelepeket. A tavaly ősszel létrehozott Tárcaközi Koordinációs Bizottság — amely a cigány lakosság érdekében hozandó intézkedések szorgalmazására és egyeztetésére hivatott — ez év áprilisában készült összefoglaló tájékoztatójában megállapítja, hogy valamit javult a tisztaság, csökkent a csecsemőhalandóság és jobb az élveszületések száma a cigánytelepeken, de — és én erre tenném a hangsúlyt — változatlanul bizalmatlanok az egészségügyi dolgozókkal szemben, nem mennek el a kötelező szűrővizsgálatokra, védőoltásokra, ezért még mindig sok a fertőző betegség és továbbra is kudarcot vallanak a családtervezési törekvések A magas népszaporulat logikus következménye, hogy az állami gondozásban nevelkedő gyerekek 25—30 százaléka cigány, s ez az arány egyik-másik nevelőotthonban meghaladja az 50 százalékot is Komoly gondot okoz, hogy az utóbbi években aktivizálódtak az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető bűnözők a cigánytelepeken. A rendőrség több olyan bűnöző csoportot számolt fel, amelyek nemcsak egy adott városra, hanem egy országrészre, sőt, a szomszédos országokra is kiterjesztette tevékenységét. 1964-ben 4300, 1965-ben 5300 1966-ban 5500 cigány követett el kisebb-nagyobb bűncselekeményt, s bizonyára nem tekinthető véletlennek, hogy túlnyomó többségük cigánytelepeken lakik. Amikor tehát a cigánynegyedek felszámolását sürgetem, távol áll tőlem a felelőtlen követelőzés szándéka, csak az ismert tények aggasztó sokaságára apellálok Ezen tényekhez sorolom azt is, hogy a 2014 1964. és a 2047 1967. Korm sz. határozatokban előírt kedvezményes lakásépítési akció keretében évi 800 lakás építéséhez biztosítottak hitelkeretet, s ezzel szemben felépült: 1965-ben 237, 1966-ban 552, 1967-ben 708 és 1968-ban 780 lakás, vagyis a tervezett kontingens 67 százaléka. Az 1969-re előirányzott 1200 lakás valamelyest csökkentené a lemaradást, de ha figyelembe vesszük, hogy az előzetes becslésekben jelzett 25 ezerrel szemben körülbelül 50 ezer lakást kellene felépíteni a legszükségesebb igények kielégítésére, jogos borúlátással gondolunk a cigánynegyedek felszámolásának távlataira. Arra, hogy a jelenlegi ütem mellett több évtized múlva jujusuk el a cigányputrik végleges megszüntetéséhez, és akkor még figyelmen kívül hagyták a népszaporulat következményeit. A kör bezárul, csak velük együtt A félegyházaiaknál már említettem, hogy a lakásigény kielégítésének fontos kritériuma az állandó munkaviszony. Nos igen, a munka, a dolgozniakarás, mint az elmaradottságból való felemelkedés igényének konkrét bizonyítéka éppolyan sarkalatos pontja a cigánykérdésnek, akár a társadalom segítő szándéka. Más szavakkal: a cigányság problémáit nem oldhatjuk meg cigányok nélkül, csak velük együtt. Az elvárás kölcsönös. De nézzük a számokat, amelyek itt is bizonyító erővel bírnak: a munkaképes korú cigányok száma körülbelül 60 ezer és állandó munkaviszonnyal rendelkezik 27 ezer ember, vagyis 45 százalék. Az utóbbi 6-7 évben mintegy 10 százalékkal nőtt az állandó munkaviszonyban állók abszolút széma, ugyanakkor relatíve csökkenés tapasztalható, mivel a munkaképes korba lépő fiatalok számszerű növekedése jóval meghaladja a 10 százalékot. Sokféle okra visszavezethetnénk ezt a lehangoló és társadalmilag fölöttébb káros jelenséget, (atavisztikus beidegződés, ellenérzések a foglalkoztatók részéről, egyes megyék korlátozott munkalehetőségei stb.), amelyek mind igazak is lehetnek, én azonban csak egy összefüggést ragadok ki ezek közül az iskolázatlanságot. Az a nagyjából általánosnak mondható tény, hogy a cigánygyerekek rendkívül kis hányada jut el az általános iskola végbizonyítványáig, eleve határt szab érvényesülési lehetőségeiknek Nem szerezhetnek szakképzettséget — Győr-Sopron megyében 1,4 százalék, Nógrád megyében 6,7 százalék a szakképzettséggel rendelkező cigányok aránya, a mezőgazdasági jellegű megyékben pedig ennél is roszszabb — így legfeljebb segédmunkások lehetnek az építőiparban és a mezőgazdasági üzemekben Logikusnak tetszik, hogy a magyarországi cigányság helyzetének javítását célul kitűző társadalmi összefogásból az ifjúsági szövetség sem hiányozhat. Javasolnám tehát, hogy erőit elsősorban az iskolai és szakmunkásképzésben hasznosítsa, ahol a legtöbbet teheti a cigányság érdekében A többször aposztrofált dinamikus népszaporulat következtében a 30 éven aluliak aránya a cigányoknál kétszerese az országosnak, így a cigányság ügye egyben ifjúsági probléma is. A KISZ KB példamutatóan oldotta meg a méltán világhírű Rajkó zenekar szociális művelődési és egzisztenciális problémáit — a többi cigányegyüttesek ugyanezen problémák megoldatlansága miatt oszlottak fel, vagy éppen feloszlóban vannak, mint a mátészalkaiak —, jó volna, ha hasonló erőfeszítésekre inspirálná a KISZ-bizottságokat és alapszervezeteket az iskolai oktatás és szakmunkásképzés kevésbé látványos, de a cigány fiatalok szélesebb tömegét érintő területén Annál inkább indokolt elvárás ez, mert a Tárcaközi Koordinációs Bizottságban ifjúsági szövetségünk is helyet kapott 250 000 cigány él Magyarországon! Ez minden, amit utolsó érvként mondhatok. Ivanics István | Cigányok Fotó: Csuz.