Magyar Ifjúság, 1970. január-április (14. évfolyam, 1-16. szám)

1970-01-09 / 1. szám

A HÉT VICCE Éjfél. Orvtámadás egy ut­casarkon. . — Pénzt, vagy életet! A megtámadott kétségbe­esetten könyörög: — Uram, ha pénz nélkül megyek haza, megöl a fele­ségem. — Elhiszem — válaszol a rabló —, de én sem mehe­tek haza pénz nélkül, mert rám is ugyanaz a sors vár... Betyár­szöktető Szalkszentmártonban, ahol Petőfi Sándor 112 verset írt, s ahol a nyáron felállították életnagyságú szobrát, most helyreállítják a volt Petro­­vics kocsma és mészárszék épületét. Hozzákezdtek a ti­zenhárom szobás ház tető­­szerkezetének javításához. Közben megtalálták az egy­kori Petrovics-bérlemény be­­tyárszöktetőjét. A költő szü­leinek szobájából vastag csa­póajtó nyílik a tágas pincé­be, ahonnan boltíves föld alat­ti folyosó vezet a ház udvarán át a több száz méterre lévő nagy tóhoz. Hajdan itt oldot­tak kereket a kocsmába mu­latozó betyárok, ha neszét vették a zsandároknak. A be­tyár szöktetőt végig feltárják. Jelmezesek Bemutatunk néhány far­sangra való, házilag készített jelmezkreációt: a feketemezes futbalbírót síppal, Popéit far­merban, pipával, Ámort nyíl­vesszőkkel, Piroskát piros csizmával, a hippy lányt meg­mosakodva és ezt a szellemes szellemjelmezt. Felvételünk a Kossuth Nyomda néhány far­sangra készülő fiatalját ábrá­zolja. VNDOK Texasban egy gazdag far­mer tetten érte és agyonlőtte feleségét. A bíróság a texasit felmentette. A tárgyalás után a bíróság elnöke a vádlott után sietett és így szólt: — Most már csak magán­emberként érdekel, miért nem a férfit ölte meg? — Azért, mert akkor heten­ként meg kellett volna öl­nöm egy-egy férfit... Felhajtás Egyórás filmet készítenek John Lennon-ról és japán fe­leségéről, Yoko Ono-ról. A tö­kéletes hírverés érdekében még ezt a hatalmas ballont is beállították. A felhajtás már tökéletes... NÉPSZÁMLÁLÁS Expo taxi Csinos manökenek mutatták be az osakai világkiállítás leendő mini taxijait. A 250 mi­ni taxit ifjú hölgyek vezetik majd. A Bükk gyomrában A Borsodi Szénbányák bri­gádjai a Bükk hegység gyom­rában megkezdték az ország első természetes víztárolójá­nak kialakítását. A Felső- Szinva forrásánál egy har­minc méteres lejtaknát mé­lyítenek. Ennek segítségével összegyűjtik, felduzzasztják a földalatti karsztjáratok vizét. Két különböző kőzet, a dia­­báz és a mészkővonulatok határán olyan depressziós tölcsért lehet kialakítani, amely — nyomáskülönbözet révén — vízzel tölti fel a lejtaknát. A készletet aztán a nyári hónapokban — Mis­kolc vízellátásának legkritiku­sabb időszakában — felhasz­nálják. Matuzsálem Ritka életkorral dicseked­het a Borsod megyei Szendrő község mellett, az erdők közé zárt Kövestanyán élő Iváncsó József. Most tölti be 105. élet­évét. A matuzsálem korú juhász Baskón született, az ottani egyházi anyakönyvi bejegyzés tanúsága szerint 1865-ben. Kövestanyára 1930- ban költözött fiaival együtt, akikkel most is együtt él. A szálfa termetű, jó egészség­nek örvendő idős ember ma is hordja a vizet, a kúttól a tanyáig. Régi foglalkozásának is számos emlékét őrzi. Töb­bek között simára csiszoló­dott juhászkampókat, tarisz­nyákat, amelyek közül nem egy majd olyan idős, mint a gazda. Állatkerti mérleg Az állatkert — a „lakó­nyilvántartás” adatai szerint­­s — kereken 4200 állat, sőt ha a rovarokat is számítjuk, több mint tízezer élőlény otthona. A teljes növény- és állatállomány értéke a múlt év végén elérte a nyolcmil­lió forintot. A legnagyobb örömet az itthoni rekordsza­porulat okozta. 1969-ben há­rom fekete párduc, hét oroszlán, három kanadai pu­ma, három petymeg, egy bengáli tigris és 9 barna medve született. A növény­evők listája többek között 7 szarvassal, azonkívül egy­­egy zsiráffal, zebrával, egy­­púpú tevével, őstulokkal, * hucul­lóval gyarapodott. I­I Burdi­shaw Antonius és Gugyerák cím­mel televíziós film készül Bár­di Györgyről, a közkedvelt sokoldalú művészről. Szenvedély nélkül Debrecenben, a Magyar Do­hányipar Laboratóriumában működik ez az angol típusú automata cigaretta-szívó gép. Meghatározott szíváskörülmé­nyek között vizsgálja a füst­szűrők hatékonyságát, és a kü­lönböző égéstermékeket. MAGYAR IFJÚSÁG ______ anorama | JÉGTÖRŐ Vastag ködpaplan telepedett a határmenti magyar—jugoszláv Duna-szakaszra, ahol 28 kilométer hosszú jégmező fedi a víz tük­rét. A sűrű köd rendkívül megnehezítette a jégtörő hajók mun­káját. AZ ÉPÍTŐTÁBOROZÁS ÚJ ÉVADJA Alighogy véget ér a téli vakáció, a középiskolák diákjainak máris a Balaton-part és Baranya szőlővidékei, Bács, Szolnok és Pest megye gazdag kertjei kínálják magukat. Országszerte meg­kezdődnek az építőtáborozás 1970-es évadjának előkészületei. A KISZ központi bizottságán elkészítették, és január 15-ig vala­mennyi megyébe eljuttatják az akció részletes programját. En­nek alapján valamennyi iskola KISZ-szervezete megismeri idei lehetőségeit és feladatait, megkezdheti a jelentkezők számbavé­telét, majd az összetartozó kis közösségekből a brigádok kiala­kítását. A toborzó KISZ-szervezetek nem kevesebbet mondhatnak el napjaink társadalmi munkára kész fiataljainak, mint hogy tizen­két nyáron át álltak eddig már a táborok, és több mint húsz­millió munkaórát dolgozott jó háromszázezernyi középiskolás és egyetemista elődjük. De nemcsak dolgozott ez a népes sereg. Az építőtáborozás életképes, jó mozgalma hasznos volt a népgazda­ságnak és ezzel egyidőben bőkezű élményekben is. Tizenkét nyá­ron át nem apadtak ki a tábori ötletek; jó mulatság, sok tréfa, nevetés, tánc és dal töltötte ki a szabad időt. A lányok fantázia­­dúsabban szervezkedtek a napi hatórás munka után, szépség­­versenytől a többfordulós rádiós rejtvényversenyekig, a környé­ket felderítő kirándulásokig és a tábori divatbemutatókig min­denben kezdeményezően vettek részt. És a fiúk t ők a sportban jeleskedtek leginkább, rúgták a bőrt szakadásig. Valamivel min­den évben több lett, gazdagodott a tábori élet. Tavaly majd­­■ mindenütt sor került egy újdonságra, az önkormányzati napokra, amikor a két hétből egy-egy napra a táborlakók vették át a parancsnokságot. Ugyanakkor helytálltak a feladatok elvégzésé­ben is. Az 1969-es nyár rekorderedményeket hozott; a diákok 117,3 százalékra teljesítették előirányzatukat. A hagyományokhoz híven a táborozás 1970-es nyara is von­zónak ígérkezik. Az országban 37 helyen nyílik központi ifjúsági építőtábor, ahol harmincezer férőhely várja a jelentkezőket. Nem lesz hiány munkában, sőt minden eddiginél nagyobb a választék. Csillebércen és Zánkán idén lesz igazán nagyarányú az úttörővárosok építése. Balatonszabadin és Törökszentmikló­­son kétezer „férfikezet” vár az útépítés, Nagymaroson és Bala­­tonedericsen 1600 középiskolás fiút fogad a két vasútépítő tábor. Csatornaépítésben három helyen jeleskedhetnek a diákok. Egerfarmoson, Budapest határában és a Hanságban vizes tábor nyílik. A lányok hazánk különböző tájain 28 mezőgazdasági táborban kötözhetik a szőlőt, szedhetik a meggyet és az illatos kajszit. Ezekből a „kihelyezett” suli-bulikból egyszerűen kár kimaradni. „Nem is igazi diák, aki magát nem teszi próbára, s nem vág neki a kéthetes munkáséletnek” — nyilatkozták eddig szinte minden évben a táborozó fiúk és lányok egyaránt. És ennek a kedvnek megfelelően gondoskodtak egyre jobban róluk. A mun­kaadó gazdaságok, a közlekedési tárca és az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a friss és nélkülözhetetlen munkaerőnek kijáró megbecsüléssel törekedtek az ellátás és a tábori felszerelés szün­telen javítására. Ezt bizonyítja, hogy idén az állami gazdaságok valamennyi táborában már motelekben, kőépületekben helyezik el a középiskolás lányokat. De nem marad el a legjobb brigá­­­dok jutalmazása sem, s megfelelőnek ígérkeznek a pihenés, a szórakozás lehetőségei is. Mindehhez persze sokat tehetnek hoz­­ zá maguk a táborba indulók is; előre kialakított ötleteikkel, öntevékenységükkel hozzájárulhatnak ahhoz, hogy tábori két hetük minél többet adjon eseményekben, élményekben egyaránt. Mert igaz ugyan, hogy a jól végzett munka örömében és a kö­­ ­­s­ö­ zösséggel együtt járó remek hangulatban még sohasem volt hiány a táborokban, de az effajta lóból soha nem lehet elég. Kocsis Éva ÖTLET TANULSÁGGAL A 22-es AKÖV a többi között nagy gépek szállításával,­ nemzetközi mentéssel foglalkozik. A vállalatnál szép számmal dolgoznak fiatalok, csak éppen összefogni nehéz őket. A vonzó program is vajmi keveset kínál annak, aki több napos út után családjához siet, annak, aki késő délutánig a volánnál ült. A KISZ-szervezet ezért — érthetően — nagyon ritkán hallatott magáról. A KISZ-vezetőség megmozdulásait gyér rokonszenv fogadta. Pedig gazdasági vezető mondta követelményként és biztatásul, hogy igenis vannak olyan vállalati feladatok, ame­lyekért a fiatalok tehetnek legtöbbet, tőlük várják az ötleteket, az aktivitást. Az ifjúsági szervezet hagyományos, másutt jól bevált moz­galmai nem keltettek érdeklődést, tulajdonképpen adottságok híján. A „szakma ifjú mesterei”, a KIM, KIT mozgalom a vál­lalatnál dolgozók szakmai végzettsége és egyéb okok miatt leg­feljebb papíron szerepelhetett volna a munkatervben, az FMKT- dolgozatok megírásához hiányoztak a szerzők. Az ifjúsági szer­vezet tekintélye, szerepe természetszerűleg nem nagyon növe­­­­kedett eközben. Ebből a pangásból kerestek — és úgy tetszik találtak — kiutat az újonnan választott vezetőségi tagok. Az ötlet kézen­fekvő, csak éppen meg kellett fogalmazni elvileg és gyakorlati megvalósításához kellett megteremteni a feltételeket. Az FMKT- dolgozatok mintájára, a vállalati műszaki-technológiai, szerve­zési és egyéb feladatok megoldására hirdettek pályázatot. Ki-ki képzettsége és érdeklődése szerint találhat magának „testre szabott” munkát. Igen, a témák eddig is megvoltak, de most így, összegyűjtve látszik, milyen változatos a téma­kínálat, és mennyire igényli a kimunkálást. A pályázaton való részvételt nem kötötték előzetes feltételekhez, amely feltehetőleg meg­nehezíti majd az elbírálást, de esélyt ad minden indulónak. A gazdasági vezetők reagálása? „Végre!” Végre van valami, ami támogatásra érdemes, amelyből­­haszna lesz a vállalatnak is — ez sem mellékes szempont —, s ez leköti a fiatalok plusz energiáját, és egyéb feltételek is megteremthetők. Az elképzelés megvalósítására, az első évre negyvenezer forintot ajánlott fel a gazdasági vezetés. A díjakat és a vele járó „A 22. sz. AKÖV kiváló ifjú dolgozója” címet első ízben 1970. április 4-én adják át. A pályázatot évről évre újra meghirdetik majd. Tegyük hozzá mindjárt, hogy nemcsak a 22. sz. AKÖV-nél, hanem a tröszt valamennyi vállalatánál, ahol elfogadják a kezdemé­nyezést. Az történt ugyanis, hogy a vállalati ötlet híre eljutott a tröszt KISZ-bizottságához is, s mert az AKÖV más munka­helyein hasonló gondokkal küszködnek a KISZ-esek, az elkép­zelés nem maradt a 22-esek ügye. Azt hiszem, világos az eset tanulsága. Mostoha körülmé­nyekre, nem levő adottságokra lehet hivatkozni. Valamivel több fáradtságot jelent a cselekvés, a változtatás. Ami persze akkor hozhat csak gyors eredményt, ha az AKÖV példájához hasonlóan a gazdasági vezetők hamar felismerik az ügy hasznát, és a maguk eszközeivel is kezdettől segítik megvalósulását. 1 Maros Dénes MAGYAR IFJÚSÁG 370/1

Next