Magyar Ifjúság, 1970. január-április (14. évfolyam, 1-16. szám)
1970-04-17 / 15. szám
VONÓ IGNÁCTÓL MARIN POTERIG Rakéta, Vonó Ignác, Sakk-matt — a Madách Színház idei bemutatóinak mintegy fele a fiatal Kerényi Imre nevéhez kapcsolódik. Bevonult a számon tartott rendezők közé, szakmabeliek és a közönség egyaránt odafigyel munkájára. — Amit a kritika rendszerint kiemel rendezői munkájában, az a biztos és pontos ritmusérzék. Honnan ez a szinte zenei használata a ritmusnak és játékütemnek? — A zenéből. Nagyon sok közöm van a zenéhez, konzervatóriumba is jártam, vadászkürtös voltam. Ha nem is abszolút műértőként, de érzelmileg feltétlenül kötődöm a zenéhez. Ha egy darabot kezdek rendezni, mindig zenét hallgatok, olyat, amely valamilyen módon kapcsolódik, aláhúzza vagy ellenpontozza a darabot. Ez inspirál, ad ötletet. Sokszor instruálok „zenéből", például egy jelenetet rondószerűen építünk fel. Ebből a szempontból a Rakétát érzem a legsikerültebbnek, ahol a prózai színház és az élő zene legjobb egysége valósult meg. Végig szólt a zene, vágás nélkül, erre építettük, sűrítettük a jeleneteket. Megkerestük a szinkronpontokat is, rendszerint a magas hangokra női szereplő szólalt meg. Így a zene láthatatlan karmesterként vezette a színészeket. Ez egyrészt nehezebb munkát jelentett a színészeknek, állandó szinkronban lenni a zenével, ritmust tartani, másrészt meg is könnyítette a nézők reakciójának felkeltését. A zene segítségével, mely tulajdonképpen az emberiség egyik ősi „feltétlen reflexe”, egy csapásra sikerült kontaktust teremteni a néző és a színpad között. — Mindössze néhány éve tagja a színháznak, 1967-ben végzett. Mi adja azt a színpadi biztonságérzetet, amelynek segítségével elkerüli a kezdők szinte elkerülhetetlen botladozásait, elfogódottságát, görcsösségét? — Másodéves korom óta állandó kapcsolatban vagyok a színpaddal. Asszisztens voltam az Egyetemi Színpadon, a Madáchban, a Nemzetiben, az Operában. "A görög tragédiáktól kezdve A végzet hatalmáig sokfajta előadással ismerkedtem meg. Mire végeztem, háromnégy önálló rendezésem is volt, vizsgaelőadások. — Hogyan kezd hozzá egy darab rendezéséhez? — Próbálom megkeresni a darab stílusát, számomra ez jelenti a darab értelmezését. Az írói anyag inspirációjaként egy külön világnak kell megszületnie a színpadon, egy, abban a szereposztásban, rendezésben létező egyedi, meg nem ismételhető világnak. — Ez erősen megközelíti a filmrendező munkáját... — Tulajdonképpen ugyanaz, a világot teremtő tevékenység mindkettő. Ismerni kell azonban a határokat. Ha a rendező törekvései túl erőteljesek, megöli a darabot. Pedig feltétlenül a darabot kell szolgálnia, az írói szándéknak kell testet öltenie a rendező elképzelte világban. — Nincsenek gátlásai, nem fél, amikor a „nagyokat” kell instruálnia: Tolnayt, Pécsit, Kiss Manyit, Gábor Miklóst? — Engem elég hamar elfogadtak a Madách Színházban. Talán azért is, mert a színészi improvizációt igen nagyra tartom. Rendezői akaratommal igyekszem nem megfojtani a színészi létezést. Például a Léni néni esetében a darab túlnyomó részben színészi improvizáció. Én csak teret adtam és határokat szabtam ennek az improvizációnak. Persze indirekt módon, a sajátos színpadi világ megteremtésével végül is az történik, amit a rendező elképzelt, de úgy, hogy az a színészek spontán játékából fakadjon. — Rendezései közt sok a zenés darab. Folytatja ezeknek a sorát? — Már most készülök egy nyári bemutatóra a Városmajorban. Thomas Brandon Charlie nénje című komédiáját adjuk minden este, egész júliusban. A világ egyik legtöbbet játszott darabja ez a százéves burleszk-bohózat. Nálunk csak a Csortos Gyula-féle előadás ismeretes. Már délután öt felé élni kezd majd a színpad környéke, beat-zene szól, lacikonyha lesz, igazi népszínházi hangulatot akarunk teremteni, melyet aztán az esti darab tetőz be. A legkisebb szerepeket is csupa neves, nagy színész játssza. Az Irodalmi Színpadon a „Makinpot ur”-at rendezte vendégként. Hogyan érezte otthon magát Peter Weiss világában, mely igencsak különbözik eddigi rendezései játékosságától, vérbő színházától? — Ez is „abszolút színház”, hiszen egy urbánus népi komédiáról van szó, ahol egy fülsiketítő dixieland-együttes, a Benkó-zenekar zenéjére táncolnak, énekelnek, csetlenek-botlanak a szereplők a színpadon. Csupa félreértés, kimagyarázkodás, happy end. Sokat játsszuk, szombatonként éjjeli előadás is van. Nagy kedvvel csináltam, remélem a közönség is megszereti. Székely Gabriella Mostani (Legutóbbi) Hetek helyezés száma 1 (« Hol vannak a régi csókok — KONCZ ZSUZSA8 2 (2) Történet M-ról — ILLÉS 13 3 (3) Gyöngyhajú lány — OMEGA 13 4 a) Sárika — ILLÉS 13 5 (-) Menekülés — ILLÉS 1 6 (8) Katicabogár — KOVÁCS KATI 13 7 a) Koncert a Marson — HUNGÁRIA 13 8 (5) Valaki hiányzik a táncból ARADSZKY LÁSZLÓ8 9 (6) Mária volt — METRÓ 13 10 (-) Töhötöm — TOLCSVAY1 11 (14) Nem vagyok én apáca ZALATNAY SAROLTA 10 12 (6) Ma végre jó a kedvem KONCZ ZSUZSA 13 13 (12) Tízezer lépés — OMEGA 13 14 (10) Ha fiú lehetnék ZALATNAY SAROLTA 11 15 (15) Mese a barátomról — TOLCSVAY 10 íme, egyszerre két „elsőhetesünk” is van. Gratulálunk! Úgy látszik azonban a beérkezett szavazatokból, hogy továbbiak is „szoronganak” még olvasóink „tarsolyában”.) Szavazatodat kedd (április 21.) délig várjuk elmünkre: Magyar Ifjúság szerkesztősége, Slágerlista, Bp. vm., Somogyi Béla u. 6. Természetesen: heti „14”-es jelzésű slágerlista-szelvényünkkel együtt! SLÁGERSZELVÉNY -14 170/15m MAGYAR IFJÚSÁG Arc név nélkül. Egy fiatalember. Valaki, akit köröz a rendőrség. Egy ellenálló 1944 telén, Budapesten. Egy lebukott, aki megszökött a nyilasoktól, s akit ezért egy időre ki kell kapcsolni a mozgalomból, nehogy nyomra vezessen. Egy ember, aki nem tudja tétlenül nézni Szálasiék rémuralmát. Egy gondolkodó lény, aki nem hajlandó átaludni azt az időt, míg a felszabadulás magától elérkezik hozzá. Egy hős, aki életveszélyben is elveszett illegális kapcsolatát keresi, hogy harcoljon. Egy mártír, aki életét áldozza, azért, amiben hisz. Róla szól Zolnay Pál filmje. A filmben tulajdonképpen alig történik valami. Zolnay tartózkodik attól, hogy akár a külsőségek látványos körítésével, akár részletező lélektani aprómunkával díszítse fel stílusát. Nem bonyolít és nem rejtélyeskedik. Lényegében nagyon egyszerű, amit mondani akart: a hősiesség, néha csak annyi, hogy valaki nem tud mást tenni, mint amit tesz. Köllő Miklós és Zolnay Pál forgatókönyve alkalmasnak bizonyult e gondolat közlésére. Minden magyarázkodás távol áll az alkotók szándékától, s szűkszavúság, a kijelentő mód annál inkább illik hozzá. Hangulatuk van a képsoroknak, anélkül, hogy impresszionista tónusok jönnének létre, és elvennék a közlés szikár keménységét. Ebbe a stílusba jól illik a korabeli híradófelvételek néhány bevágott képsora. Egy nyilasgyűlés szónokának és hallgatóinak eredeti arckifejezése például többet mond, mintha rekonstruálták, újrarendezték volna. Szűkszavúságukban is beszédes jelenetek vannak a filmben: egy éppen csak jelzett szerelem a cselekvéstől visszahúzó erő, egy verekedés — munkások provokátornak hiszik a fiatalembert — a határhelyzetben fellépő bekerítettségről, tehetetlenségről beszél. Kitűnő választás volt Zala Márk főiskolásra bízni ezt a szerepet. Beszédes arca van, és Zolnay valójában a szereplők arcán játszatja el a történéseket. Jobbára mozdulatlan arcokon. A magatartás pontos belső kidolgozása kell ehhez, s ez nem hiányzik sem a főszereplőnél, sem a kitűnő Szirtes Ádámnál, Drahota Andreánál, Kozák Andrásnál. Ragályi Elemér operatőr képeinek ködfüstös szürkéi egy egész kor atmoszféráját képesek felkelteni. Heltai Tamás FILM A HELYTÁLLÁSRÓL KÉRDÉS AZ OMEGÁHOZ A RITMUS KÉRDEZ, AZ OMEGA VÁLASZOL: 1. Milyen volt a 69-es év? A múlt év eredményes volt. Nagyon örülünk, hogy a „Régi csibészek” az év száma lett éppen a Magyar Ifjúságban, és ezúton is köszönjük mindazoknak, akik erre az előkelő helyre juttatták. Hatvankilencben két nagylemezünk volt forgalomban, és reméljük, hogy az idén mind a kettő aranylemez lesz. Az elsőt már csak egy „hajszál” választja el a hazai példátlan beat-sikertől. 2. Mi a véleményetek erről a sikerről? Nekünk is meglepetés volt, hogy az eladott lemezek listáján az első helyre kerültünk, örülünk, hogy nekünk sikerült először győzelemre juttatni a beatet ezen a listán, ahol eddig a hagyományos tánczene képviselői voltak az élen. 3. További zenei elképzelések? Célunk: jó zenét komponálni és játszani. Úgy érezzük, hogy mostani számaink egységesebbek, erőteljesebbek. Bármit is mondanak rólunk, az biztos, hogy az egyszerűséget és a közérthetőséget a továbbiakban is megtartjuk. 4. Új lemez? A tv-ben bemutatott „Ballada a fegyverkovács fiáról” és egy új szám most jelent meg egy kislemezen. 5. Külföldi utak? Az év első felére van meghívásunk Nizzába és Hollandiába. Ma még nem tudjuk pontosan, hogyan realizálódik az út. 6. Mi a véleményetek az Illés-együttes angliai turnéjáról? Úgy érezzük, most rajtuk volt a sor, hogy tovább építsék, amit mi kezdtünk el. A magyar beat-zenét képviselni a beat hazájában túlhaladja egy együttes érdekeit, örülünk, hogy sikerük volt, és fenntartották az érdeklődést a magyar beat-zene iránt. ZALA MÁRK FŐISKOLAI HALLGATÓ, AZ „ARCFŐSZEREPLŐJE, A FILM EGYIK JELENETÉBEN ÚJDONSÁGOK MENEKÜLÉS NEM HISZEM Illés-zenekar BALLADA A FEGYVERKOVÁCS FIÁRÓL SNUKI Omega együttes SÁRIKA Bródy János LEHETeTT VOLNA Szörényi Levente Illés-zenekar FEKETE BÁRÁNY KONTRASZT A LÉLEKBEN Atlantis együttes BOSZORKÁNY ÚGY ÉRZEM, BOLDOG VAGYOK Payer András Bergendy-együttes EGYSZERŰ DAL TÖHÖTÖM Tolcsvay testvérek NYÁRI ZÁPOR SZERETEM AZ EMBEREKET Dobos Attila, Mary Zsuzsa Pannónia együttes ha Érteném, mit MOND A SZÉL OH JAJ, MEDDIG TART EZ Neoton együttes nyári hazugság HOVA SIET MONSIEUR? Koós János VÉGET ÉRT EGY FEJEZET ILYEN VOLTAM Juventus együttes