Magyar Ifjúság, 1974. január-április (18. évfolyam, 1-17. szám)
1974-01-04 / 1. szám
■ ■ JT : * rm HELLKOPTERESNÖVÉNYVEDŐK Őcsényben képezik a repülőgépes növényvédő állomás jövendő pilótáit. A mezőgazdasági növényvédelemben úgy tűnik, rövidesen mindennapossá válik a repülőgépek használata, s ezért nemcsak új gépekre, hanem a jól képzett pilótákra is egyre nagyobb szükség van. Ezekben a napokban Őcsényben tíz fiatal ismerkedik a mezőgazdasági növényvédelem tudnivalóival és sajátítja el a speciális gépek kezelését. Tavaszra már mint szakképzett légi növényvédők ülnek a Szovjetunióból érkezett modern K—26-os helikopterek botkormánya mögé. Gyakorlórepülés az őcsényi légtérben Csordás István helikopteréből ilyennek látszik a másik két K-26-os Függeszkedés: egy az elsajátításra váró repüléstechnikai tudnivalók közül KÖZGAZDASáGI Ábécé Fumion A tisztességtelen haszon A fiúk körében meglehetősen elterjedt játék a gombfoci. Ennek megfelelően kialakult a gombpiac is, a „játékosok” kereslete és kínálata. Ezen a piacon előnyös helyzetet élvez az, akinek jóatyja maszek gombkészítő, mert jelentősebbek a készletei. Ennek megfelelően kihasználhatja a piacon mutatkozó keresletet, és „munka nélkül” nagy jövedelemre tehet szert. A nagyobb piacon, a népgazdaságban is léteznek olyan módszerek, amelyekkel vállalatok, szövetkezetek munka nélküli jövedelemhez jutnak. Az idén júliusban megjelent minisztertanácsi határozat szerint ez tisztességtelen haszonszerzésnek minősül. A tisztességtelen haszon jogi megfogalmazásával régóta kísérleteznek, s a közelmúltig érvényes, 1967-ben kiadott kormányrendelet szerint a tisztességtelen haszon megállapításánál elsősorban azt kellett vizsgálni: fondorlattal, csalárdsággal, a piacon uralkodó helyzettel visszaélve, áruszűkét előidézve érték-e el a magas nyereséget. Mint látható, ez az előírás viszonylag bizonytalan. A gazdasági élet fejlődése megkövetelte a tisztességtelen haszon pontosabb jogi megfogalmazását, ezért látott napvilágot az új kormányhatározat. Ennek hatálya kiterjed a termelés és az elosztás minden területére, sőt vonatkozik a magánkisiparosokra és magánkiskereskedőkre is. A határozat szerint a társadalmi érdeket és a szocialista gazdálkodás elveit közvetlenül sértő módszerrel elért haszon tisztességtelennek minősül. Az inkorrekt árképzés vagy a termék értékéhez képest aránytalanul magas, túl nagy hasznot tartalmazó ár a kifogásolható nyereség elérésének eszköze. Az új előírás szerint tehát a tisztességtelen haszon megállapítható a nyereség mértékétől függetlenül is, ha az árképzés módszere kifogásolható. Ennek eseteit a Minisztertanács határozata széles körben felsorolja. Ugyancsak részletezi a határozat az aránytalanul magas ár megállapításán nyert indokolatlan haszon változatait. A tisztességtelen jövedelem elérése, illetve az erre irányuló törekvés vizsgálható és megállapítható egyes termékek esetében is. A korábbi jogszabályok nem adtak eléggé pontos eligazítást a megengedett, sőt, kívánatos árképzési módszerekről. Az új szabály ezt pótolja, és felsorolja azokat az eseteket, amikor a nyereség indokoltnak tekinthető. Ennek lényeges eleme, hogy a műszaki fejlesztéssel, az üzem- és munkaszervezés javításával, a vevő különleges igényeinek kielégítésével, a nemzetközi kereskedelemben szokásos üzleti módszerek alkalmazásával elért nyereség nem minősíthető tisztességtelennek. Különös figyelmet érdemel, hogy a kifogásolható nyereség felfedése esetében mindenekelőtt a károsultak, tehát a megrendelők, illetve a fogyasztók kártalanításáról kell gondoskodni. Ettől függetlenül természetesen gazdasági bírság kiszabására is sor kerülhet. A határozat szerint a vétkes személyek egyéni felelősségét is meg kell vizsgálni, ennek során az eset körülményeitől függően gondoskodni kell a fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás megindításáról. I. P.