Magyar Ifjúság, 1982. május-augusztus (26. évfolyam, 19-35. szám)

1982-07-02 / 27. szám

jövünk mi. A gitárokon to­jást lehetne sütni. A hang­erőoszlop meglódul, s jóté­konyan végigsöpör az iz­zadtságtól elcsigázott ar­cokon. Negyven perc az engedélyezett idői, ismétlés nincs, a rendezők szigo­rúak, a program zsúfolt. Délután még egy magyar együttes játszik: a Vízöntő. Egy másik helyszínen este hatkor kell játszani. Mire átérünk, már elcsúsztak az idővel. Így­­hát marad a nézelődés. Hatalmas sátor. Oldalt egy csoportban a „contergan-gyerekek” hu­szonévesekké korosodva a tolószéken, öt-hat fiatal szociológussal. A sátor egyik oldalán egy széles csövön fújják a friss leve­gőt. A színpadon egy né­met zenekar játszik. A basszusgitáros igyekszik el­adni magát. Elég furcsa látvány, a legalább száz­kilós énekes rövid nadrág­ban és akusztikus gitárral, amiből semmit nem halla­ni. De a közönség jól szó­rakozik. Megyünk vacso­rázni. Egy több éve itt ta­nuló egyetemista lány kör­­bevisz a gyönyörű váro­son. A dombon hárommil­lió márkás villák hatalmas kerttel, medencével. A fő­téren levő söröző tulajdo­nosa 2400 márkás haszon­nal zárja a napját, de ezen kívül is van még egy kocs­mája. Este egy újabb helyszínt keresünk fel. Ez a rock­­platz. Valamilyen egyetem első emelete. Akárcsak az „E”-be mennék. A tüleke­dés rettenetes, nem lehet átjutni. Biztos van hátsó bejárat is. Az őrök kérlel­hetetlenek. Marad a főbe­járat és a közelharc. Mire bejutunk, már a második csapat szerepel. A nevük: Strabenjungs. Vagy száll „csápos” teremt hangula­tot a kezdés előtt. A zenekar csapnivaló. Legalábbis a zenéjük. Kér­dezem, miről énekelnek. Nem értem­, de ez senkit nem zavar. Nem tudok olyan helyre állni, hogy út­ban ne lennék. A fejem fölötti korlátról valaki épp a vállamra ugrik. Megpró­bálok a zenekarra koncent­rálni, de asztalt tolnak elém, és ráállnak. Újabb helykeresés, de a pódium­ból csak foszlányokat látok. Egy énekes rohangál föl-le és közben irdatlanul mono­ton zaj áramlik felém. Jó­zan embert nem is látok. Nem csoda. Az új hullám­nak valami egészen félre­eső mellékvágányán jár ez a csapat. Nem bírom cér­nával. Leülök a lépcső al­jára, hogy legalább az em­bereket figyelhessem. Nincs sok köszönet. Állandóan cigit leijmolnak. Nem ép­pen belvárosi öltözékem itt kilóg a sorból. Topi és bűz. Mi lenne, ha dohá­nyoznék ? Június 6. Nagyon várt koncert a városi tornacsar­nokban. Egy skót együttes kezd dudával, lanttal és gi­tárral fölfegyverkezve. Be­ülök a tömegbe. Félper­cenként odasúgnak, hány­kor kezdtek? Félrehúzódok egy sarokba, végre gond­talanul zenét hallgatok. Is­mét az olaszok. Törik az angolt, s ezt kézzel-lábbal ellensúlyozzák. Kedvesek, mindenki szereti őket. A csarnok akusztikája nem a legjobb. Az elektromos ze­ne nem ide való. Amikor rázendítünk, három-né­gyen feladják, de ez senkit nem zavar. A főrendező szava már nem számít. Három ráadás és gratulá­ciók. Érdemes dolgozni. Június 8. Pesti Színház: Kőműves Kelemen. Huszti Zoltán adulafák Betoppan a nagypapa: magas, kopaszodó férfi, kockás ingben. JBabu édesapja, Bence körül sü­­rög-forog. Felajánlja, hogy szíve­sen vigyáz rá, ha kedvünk tá­mad elmenni ebédelni. Bábu már öltözik. — Kitart a jó idő? — tudakol­ja Lajos. — Mit mond Bécs? — A héten még igen — vála­szolja az öregúr, s ő sem bizo­nyul rossz jósnak. Csönd száll a szobára. Furcsa, Lajos félrebillentett fejjel ül, mintha valami belső hangot fi­gyelne. Ha megkérdezném, azt mondaná, hogy csak a víz cso­bogását hallgatja a fürdőszobá­ból. — Feltennék egy lemezt — szólal meg sokára —, ha nem osztogattam volna el valameny­­nyit. Felkerekedünk, bemászunk a Volkswagenbe. Jómagam tán szakszerűtlenül, mivel szétrúgtam egy vezetéket az ülés alatt így az autó egyelőre nem indul. Ám Bábu felfedezi a hibát, s már rö­pülünk ... A benzinkútnál veszünk tíz és fél liter üzemanyagot. A Kinizsi söröző előtt Lajos navigál, a kor­mánynál ülő Bábu köszöni szé­pen, és gond nélkül betolat két kocsi közé. — Valamikor sok pénzt keres­tél — támadom. — Ez így van. — Aztán meg szinte semmit. — Igaz. — Rosszkedvű lehettél akkori­ban. — Soha nem voltam rosszked­vű — állítja. Sándor, aki ez idáig egyked­vűen falazott, váratlanul sorolni kezdi az egykori Illés-szerzemé­nyeket: Kis herceg; Elszállt a nyár; Miért hagytuk, hogy így legyen; Lehetett volna; Jelbe­széd; Valaki kell, hogy szeressen; Amikor; Valahol egy lány; Élünk és meghalunk; Mondd el, ha kell; Oh, kisleány... Lajos int — hagyjuk ezt. Mos­tanában jól érzi magát. Lassan elsimulnak körülötte a dolgok. Dolgozik, filmzenét ír. Búcsúzunk. Lajos és Sándor taxival indulnak a televízióba, Bábu a Volkswagennel a gye­rekhez, magam pedig gyalogosan a Belváros felé. Elmulasztottam feltenni egy kérdést, mert olcsó­nak és ostobának gondoltam, s nem akartam hallani a választ, amire úgyis csak az idő adhat feleletet: vajon komponál-e még slágereket Illés Lajos? Igen, nem­­­oly mindegy. Eszembe jutott, mit akart azok­kal a mandulafákkal. Bár zuglói környezetében egy sincs belőlük, mégis érezni az összhatást. Sajnáltam, hogy nem mondtam meg neki. Tardi Gábor 29 SLÁGER­LISTA A MAGYAR RÁDIÓ ÉS A MAGYAR IFJÚSÁG KÖZÖS MŰSORA SZÓ­LISTÁK: 1. Wolf—Fülöp: MÉG NEM TUDOM (Máté Péter) 2. Tolcsvai—Bródy: AZ ELSŐ NYOLCVAN ÉV (Koncz Zsuzsa) 3. Bakos—Bradányi: EL FOGJUK FELEJTENI EGYMÁST (Horváth Attila) 4. Máté—S. Nagy: REPTÉR (Korda György) 5. Bágya—Szénás: VAN ILYEN (Kovács Kati) 4. Novai—Heilig: EGY LÁNY MONDJA EL (Eszményi Viktória) 7. Délhúsa—Schántái: TÍZ CENTIRE A TÉRKÉPEN (Szűcs Judit) 8. Presser—Komor: EGY ÉJSZAKA NÉLKÜLED (Komár László) 9. Somló—Sztevanovity D.: GÖMBÖLYŰ DAL (Katona Klári) 10. Bródy: NE VÁRD A MÁJUST (Sztevanovity Zorán) EG­YÜTTESEK: 1. Menyhárt—Herpai: BOSZORKÁNY ÉJ (V'Moto-Rock) 2. óceán—S. Nagy: ŐSZINTE KŐKEMÉNY VALCER (Óceán) 3. Bokor fivérek: A BŰVÖS KOCKA (Color) 4. Balázs-Horváth: AMIT NEM MONDHATTAM EL (Korál) 5. Szigeti: REQUIEM (Karthago) 6. Pataki-Zselenc: A HŰTLEN (Edda) 7. Drosztmér: MIKOR SZEKSZÁRDRA KÉSZÜLTEM (100 Folk Celsius) 8. Pataki: KALANDJAIM (Interfolk) 9. Dinamit együttes: TE MONDD MEG (Dinamit) 10. Pásztor-Jakab-Hatvani: KÉTSZÁZHÚSZ FELETT (Neoton família) A Magyar Rádióval közösen készített Slágerlistánkra minden héten szerdán 12 óráig lehet szavazni. A címek: Magyar Rádió Könnyűzenei Rovata, Budapest 1800 Magyar Ifjúság szeresztősége, Budapest, Somogyi Béla u. 6. 1983 Kérjük, a borítékra írják rá: SLÁGERLISTA __________

Next