Magyar Ifjúság, 1983. május-augusztus (27. évfolyam, 18-34. szám)
1983-07-15 / 28. szám
MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL_______________________________ Nemzeti érdekeinkkel összhangban Nagy érdeklődés, megkülönböztetett figyelem előzte meg a magyar párt- és kormányküldöttség moszkvai hivatalos látogatását. A szovjet sajtó, a rádió, a televízió magyarországi tudósításokkal, kommentárokkal festett sokoldalú és hiteles képet a magyar társadalomról, hazánk gazdasági életéről. „A két ország kapcsolatai dinamikusan és töretlenül fejlődnek” — hangsúlyozzák Moszkvában, s ez a megállapítás tökéletesen összecseng az MSZMP Központi Bizottságának április 16-i ülésén megfogalmazottakkal. „A magyar—szovjet barátság népünk békéjének, hazánk függetlenségének és biztonságának, szocialista építőmunkánk sikerének fő nemzetközi támasza, erősítése elsőrendű nemzeti érdekünk, s ezért a jövőben is megkülönböztetett figyelmet fordítunk kapcsolataink fejlesztésére” — állapítja meg a határozat. Nem újkeletű ez a megállapítás. A két párt között hagyományosan jó politikai és ideológiai együttműködésnek mindkét fél mindig nagy jelentőséget tulajdonított. Az elmúlt évtizedekben az élet csaknem valamenynyi területén szoros szálak szövődtek, s ezt a kétoldalú kapcsolatokban, a nemzetközi politika fórumain egyaránt gyümölcsözően lehetett hasznosítani. A jelenlegi nemzetközi helyzet, a két világrendszer közötti ideológiai harc 1981 nyarán a III. Magyar- Szovjet Ifjúsági Barátságfesztivál szovjet küldötteinek egy csoportja a budapesti Ganz gyárba látogatott az együttműködés további bővítését sürgeti. A Szovjetunió és valamennyi szocialista ország , köztük hazánk, összehangoltan is növekvő erőfeszítéseket kell hogy tegyen önmaga és a világ biztonságának érdekében. Szembe kell szállnunk az Európa és a világ békéjét fenyegető kommunistaellenes kampánnyal, be kell bizonyítanunk a gondolkodó emberiségnek a szocialista országok közösségének békés szándékát. Meg kell értetnünk tárgyalópartnereinkkel Genfben, Madridban, az ENSZ különböző fórumain egyaránt, hogy a kialakult erőegyensúly megbontása minden eddiginél nagyobb veszélybe sodorja a világ békéjét. Az európai fegyverzet korlátozását, a közép-hatótávolságú rakéták telepítésének moratóriumát szorgalmazó szovjet javaslatok nemcsak kontinensünk, nemcsak a Szovjetunió, hanem közvetlenül a magyar nép érdekeit, biztonságunkat is szolgálják. Egyeztetett külpolitikánknak ma ez az egyik alapköve. A magyar és szovjet kapcsolatok alapja az MSZMP és az SZKP teljes nézetazonossága korunk legfontosabb kérdéseiben. Ez az egyetértés teszi lehetővé, hogy évről évre mélyítsük gazdasági kapcsolatainkat, a műszaki-tudományos együttműködést is. Gazdaságfejlesztési feladataink megoldásában éppen a világpiac bizonytalan állapota, politikai instabilitása miatt egyre fontosabb szerephez jutnak a szocialista országok, s köztük elsősorban is a Szovjetunió. Tavalyi árucsere-forgalmunk értéke mintegy nyolcmilliárd rubel volt, s az idén további növekedéssel számolunk. Áruforgalmunk szerkezete megfelel gazdasági adottságainknak, s így a kölcsönös előnyök révén a Szovjetunió ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere lehetünk. Kivitelünk zöme ■ feldolgozóipari termék, behozatalunké pedig energia, alapanyag és nagytömegű gép. A teljes áruforgalom 34 százaléka szakosítási és kooperációs kapcsolatok keretében bonyolódik. A Szovjetunióval együttműködve valósítjuk meg legnagyobb központi fejlesztési programjainkat az alumínium-, a petrolkémiai, a gyógyszeriparban, az intermedier növényvédőszergyártásban és a mikroelektronikai alkatrészgyártás terén. Csupán érzékeltetésként: a számítástechnikai eszközök gyártásszakosításában öt év alatt 320 millió rubel, a járműiparban évente 900 millió a kölcsönös szállítások értéke. Egy sor a hazai térKádár János, az MSZMP KB első titkára és Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára 1982. decemberi moszkvai találkozója méhszerkezet korszerűsítése révén felfutott iparágban a szovjet piac biztonsága jelenti a már gazdaságosnak számító szériagyártás hátterét. " A Szovjetunió, részt vesz néhány jelentős iparvállalatunk építésében, illetve rekonstrukciójában: ott vannak szakértőik a Paksi Atomerőmű építésénél, a Dunai Vasmű fejlesztésénél, energetikai, vaskohászati, vegyipari, petrolkémiai beruházásainkon. Magyar szakértők közreműködésével épült fel a szibériai Uszty-Ilimszkben a hatalmas papír- és cellulózkombinát, munkásaink részt vettek a Szövetséggázvezeték építésében, s most csirkegyárakat építünk, textilüzemek felújítását tervezzük, végezzük, élelmiszeripari üzemek, szolgáltató házak rekonstrukciójában veszünk részt. A két ország kapcsolatában a politikai és gazdasági szálak mellett feltétlenül kialakulnak a kulturális együttműködés lehetőségei is. E „harmadik szférában” a könyv, a film, a színházművészet találja meg a közeledés legnépszerűbb módjait. Magyarországon és a Szovjetunióban egyaránt kölcsönösen ismerjük a másik nép klasszikusait és korunk jelesebb alkotóit. Millió és millió példányban jutottak el az olvasókhoz itt, a Szovjetunióban Ady Endre, József Attila, Petőfi Sándor versei, Gárdonyi Géza, Jókai Mór és a mai magyar prózaírók művei, s otthon is jól ismerik Tolsztojt, Puskint, Bábelt, Solohovot, Jevtusenkót... Évről évre kölcsönösen bemutatjuk filmmművészetünk legfrissebb alkotásait, gyakori a színházak közötti vendégjáték. A moszkvai, leningrádi, a kievi közönség a magyar, a hazai kiállításlátogatók a szovjet festők, szobrászok, iparművészek bemutatkozó tárlatainak gyakori vendégei. Közösen dolgoznak a két ország szakemberei az általános iskolai oktatás reformján, de a pedagógiatudomány más területén is kitűnőek a két ország kapcsolatai. A magyar—szovjet politikai, gazdasági kapcsolatok egyik sajátos területének a két ifjúsági szövetség a gazdája: évtizedes hagyományai vannak az építőtábori brigádok cseréjének, elsősorban a munkásfiatalok teljesítik a közös építkezésekre vonatkozó kormányközi megállapodásokat. Ifjú művészek, fiatal alkotók egész serege vállalja kulturális értékeink kölcsönös megismertetésének feladatát. Minden esztendőben több száz magyar fiatal szerez diplomát a Szovjetunióban, s ebben nagy szerepe van a Moszkvában működő KISZ-bizottság és a Lenini Komszomol hagyományosan jó kapcsolatának is. Somfai Péter 22