Magyar Ifjúság, 1983. május-augusztus (27. évfolyam, 18-34. szám)

1983-05-20 / 20. szám

A MAGYAR IFJÚSÁG OLVASÓSZOLGÁLATA: BUDAPEST Vili., SOMOGYI BÉLA UTCA 6. 1983 fórum AZ ORVOS VÁLASZOL • SZANDOKÄN II. Hitetlen ke­dése nem lep meg, gyakran, te­szik fel a kérdést írásban és élőszóban: vadon a Magyar If­júságban megjelenő válaszaim eredeti kérdésre felelnek vagy magam találom ki őket? Kérdésre ugyan nem illik kér­déssel válaszolni, die engedje meg, hogy ez esetben mégis így tegyek: el tudja képzelni, hogy több ezer levél birtokában a fan­táziámra kellene építeni? A 20. számunkban megjelent Szandokán jeligéjű lefvélírónak a gondja is sok tucatszor me­rült már fel. A levélíróm kétel­kedik, de számomra semmiféle újat nem jelent az, hogy egy 16 éves lánynak a nemi kapcsolat­ból nincs öröme. Az Terme a ■meglepő, ha lenne, mert mint minden másnak, úgy a női or­gazmusnak is vannak feltételei és ezék ilyen fiatal korban csak a legritkább esetben alakulnak ki. Az emberszabású nemi élet­nek az életkorhoz, a testi és a lelki fejlettséghez kapcsolódó feltételei vannak. Abból ke­vés baj származik, ha ezek gya­korlásának soráiban ^ valaki kissé lemarad. Annál több keserves­séget jelenthet az idő előtti sze­xuális viselkedési mód. A pszi- ■ch »szexuális fejlődésről mind többet lehet hallani. Ma már fő­iskolai és egyetemi tankönyvek anyaga, csakhogy e könyvek szerzői is elhallgatnak akkor, amikor arra kellene magyaráza­tot adniuk: mi a helyes tenni­való, mi lenne a megfelelő tevé­kenység, amire a nevelésnek irányulnia kellene. A felvilágo­sításnál való tartózkodásnak az esetek jelentős részében nem, a tudatlanság az oka, hanem az attól való — nem egészen indo­kolatlan — félelem, ha nyíltan kimondják a tennivalókat, ak­kor megszólal a kórus, ami rendszerint így kezdődik:_ „Én ugyan nem vagyok prűd, de ...” És ezután végtelen áradatban ömlik a leckéztetés. „Bezzeg, a mi időnkben másképpen volt. » Nekünk ugyan senki sem, tartott felvilágosítást, mégis rájöttünk, hogy miről van szó...” Bölcsnek tűnő szavak, de mögöttük sokszor rejtőzik nemi nyomor! A megértés'reik viszonylag ma­gasabb szintje az, amikor csu­pán azt mondják, hogy „igen, igaz, amit az újság a szexuális életről mond, 'csak az arányok­kal van baj.. Pedig e kritikusok is bizonyá­ra másképpen vélekednének, ha rádöbbennének arra, hogy a rengeteg válóper mögött éppúgy, mint az érthetetlen indOkú ön- gyilkosságok hátterében milyen gyakran rejtőzik a helytelen szexuális kapcsolatokból keletke­ző és orvosilag fel sem ismert, természetesen nem is kezelt neurózis. Itt van az egyéni disz­harmóniának egyik legfontosabb forrása, innen származik a bei 1- leszkedőképesség hiánya és a nemkívánatos folytatás: mene­külés az alkoholizmusba, az ér­telmetlen kalandokba, az eszte­len szórakozásba, az öngyilkos­ságba. ■A szexuális élet iránti érdek­lődés nem váratlanul; és vélet­lenszerűen tör az emberre. Je­lentkezik az már a kora gyer­mekkorban és természetes kísé­rő jelensége a felnőttié válásnak. Sajnos, az eligazítás, az érzel­mek értékelése, a tennivalók felvázolása hiányzik a nevelé­sünkben. A múlt héten, amikor ismét a lényeget sokszor elhallgató házasság előtti tanácsadásról ír­tam, szólnom kellett arról, hogy sok házasság azért megy tönkre, mert a fiatalok azt hiszik, hogy a hivatalossá nyilvánított pár- kapcsolat ténye mindjárt ké­pességet is jelent. Bár úgy len­ne! A házasságba szűzen kerülő nő is része lehet a nemi harmó­niának, de csak akkor, ha a fér­je tudja a tennivalóit. A való­ság azonban az — amit a köz­vélemény aligha hisz el —, hogy rendszerint két tapasztalatlan ember jelent egy ifjú házaspárt! A férfiak ismeretei többnyire hiányosak, helytelenek, persze ezzel nem dicsekednek. A nemi élet első természetes lépése az önikielégítiés, olyan te­vékenység, amelynek káros vol­tával még napjainkban is okta­lanul ijesztgetik a fiatalokat. Aki nem érzi szükségességét, ne tegye, nem kell erre senkit sem ■rábeszélni, de ne legyen emiatt lelkiismeret-furdalása, se a fiú­nak, se a leánynak, mert ez nem Okoz sem impotenciát, sem meddőséget. A középkoriban még az egyház sem telkinitette bűnnek, és megbélyegzésére csak a vallásháborúk idején került sor. Tart ez napjainkig. Ideje lenne már ezzel az ósdi nézettel leszámolni. A baj rendszerint a folytatás miatt keletkezik, amikor a fia­tal ember számára az örömszer­zésnek már ez a módja nem okoz kielégülést és természete­sen vágyik az ellenkező nemű partner után. És itt következ­nek a nehézségek. Mert semmi­féle jelzést nem kapnak arra, hogy a tényleges szexuális 'kap­csolat előtt volna még más tudnivalók megszerzésére is le­hetőség. Testileg és szellemileg meg kellene ismerniük egymást. Az egymásnak való kedveske­dés, gyengédség, udvariasság, a szerelem, nemhogy felesleges ér­zés, de elengedhetetlen része a fiatalkorúak szexuális kapcsola­tának. A sknogatások, a csókok örömöt keltenek, olyan testi kapcsolatot alakíthatnak, amely a női szüzesség formai elveszté­sével sem jár együtt. A nemi élet erőgyakorlatát meg lehet és meg is kell tanulni. Előnyös lenne,, ha . ehhez megfelelő ol­vasmányok állnának rendelke­zésre. Ha majd a 16 éves lányok is végigjárják a szerelem iskoláját és nem az agyiban kezdik a ta­pasztalatok gyűjtését, kevesebb lesz a frigid nő, az elrontott há­zasság, a sajnálatosan sdk válás, a fiatal korban impotenssé vált férfi és a hasonló hitetlen levél. • SZOMORÚ LÁNY. Feltételez­hető, hogy azdk a kellemetlen­kedő, időnként megjelenő piros pontok allergiás eredetűek, azaz túlérzékenységtől származnak. A gyógyítás lehetőségét belgyógyá­szati szakrendelésen tudhatja ■meg. • BOLDOG CSALÁDÉRT. Tra­gédiával fenyegető iházaséleté- nefc megmentésére kérjen taná­csot a megyei Család- és Nővé­delmi Tanácsadótól. Sajnos, nincs más olyan állami szerv, amely ilyen gondok megoldásá­val foglalkozik. Levelét, kérésé­nek megfelelően, nem közlöm, csupán a tanulságát: tizenhat éves korban, fülig szerelmesen gyermeket szülni, több mint meggondolatlanság. Az ilyen el­hamarkodott cselekedetek úgy­szólván minden esetben szomo­rú folytatással, járnak. A leg­szerencsétlenebb a gyermek, aki teljesen Vétlen két meggondo­latlan fiatal tettében. De a szü­lők és pedagógusok is felelősek azért, hogy egy lány 16 éves, korában ne tudja azt, ‘hogy az ember nem ösztönlény, hogy előbb kell gondolkodni és nem utólag bánkódni. 9 NYÁR ÓTA. A magam részé­ről semmiféle kivetnivalót nem találok abban, amit cseleksze­nek. Amíg csak kettőjük ügye és mások nem tudnak róla, nem lesz semmi baj. Ügyeljenek ar­ra, hogy ez továbbra is így ma­radjon. Dr. Veres Pál Technikusminősítő CSICSMANN MARGIT vajnai és ERDEI ILONA nyíregyházi olvasóink lényegében azonos kérdést tettek fel. Az egyikük arra kiváncsi, hogy a technikusminősítő vizsgához szüksé­ges szakdolgozat megírására hány nap tanulmányi szabadság illeti meg, mert azt olvasta, hogy a dip­lomamunka megírásához egységesen 20 munkanap tanulmányi szabadság jár. A külön tanulmányi szabadság­ról is érdeklődik. A másikuk arra kér választ, hogy ha a technikusmi- nősítőre való felkészülést bentlaká­sos iskolán végzi, jár-e erre az idő­re munkabér? Sajnos, egyik olvasónknak sem tu­dunk kedvező választ adni. A külön­böző tanulmányi időkedvezmények az állami rendszerű alsó-, közép- és felsőfokú oktatás esti vagy levelező tagozatán továbbtanulóknak járnak. A technikusmlnösítő vizsga egyikbe sem tartozik, tehát kötelezően sem­miféle tanulmányi időkedvezmény nem jár. Annak természetesen sem­mi akadálya, hogy akár tanulmányi szerződés alapján, akár anélkül a vállalat biztosítson különböző ked­vezményeiket. Amit egyik olvasónk ismer, a 20 napi tanulmányi szabad­ság a felsőfokú tanintézetek hallga­tódnak Jár a diplomamunka elkészí­téséhez. A teűhnikusimmősltő tanfo­lyamra járóiknak kötelezően, közpon­ti rendelkezés alapján sem rendes tanulmányi szabadság, sem a szak- dolgozat elkészítéséhez külön tanul­mányi szabadság nem jár. A bentla­32 kásos tanfolyam idejére nem jár kö­telezően a munkabér. Ismételjük, ha külön megállapodást kötnek, akkor m egkaphatják. Családi pótlék SZÖNYI MARTA nagyiharsányi ol­vasónk családi pótlék ügyben kér tanácsot. „Kisdiám tavaly áprilisban született, egyedül nevelem, gyest nem kapok. Az apja akkoriban ka­tona volt, most februárban szerelt le. Az ő vállalatától minden hónap­ban 130 forintot kaptam családi pót­léik címén, de úgy tudom, hogy ne­kem 490 forint járt volna. Követel­hetem-e ezt Visszamenőleg?” A levelében közölt adatok szerint olvasónk nem áll munkaviszonyban, nincs szövetkezeti tagsága, ezért nem is kapja a gyermekgondozási segélyt. Ebben az esetben az apa jogán jár­na családi pótlék. Tekintettel arra, hogy egy gyermek után általában nem jár családi pótlék, így az apa jogán csak a 130 forintos jövedelem- pótlékot kaphatta, ezt folyósították is. Mint egyedülálló, jogosult lett volna egy gyermek után családi pót­lékra, ha társadalombiztosítással já­ró munkaviszonyban vagy szövetke­zeti tagságban állt volna. Ez esetben a családi pótlékot saját munkahe­lyén kellett volna igényelnie. Mivel •azonban az előbb említett feltételek egyikével sem rendelkezett, saját jo­gán nem jogosult családi pótlékra. Az eljárás törvényes, nem kaphat sehonnan sem családi pótlékot. Áthelyezés — más munka TÓTH GABRIELLA túrkevei olva- sónk munkabérét csökkentették és kérdése ebből adódik. „A Vállalaton belül átcsoportosítás volt építkezés miatt. Azt mondták:, hogy megka­pom az átlagkeresetemet ez alatt az idő alatt, de azóta is csökken rend­szeresen a béreim. Kérdésem az, le­het-e a dolgozót áthelyezni más munkaterületre alacsonyabb bérért, amikor a dolgozó nem hibás?” Sajnos, a levélből nem derül ki egyértelműen, hogy áthelyezésről van-e szó, vagy arról, hogy ideigle­nesén más munka végzésével bízták meg. A dolgozót áthelyezni ugyanis csak vele való közös megegyezés alapján lehet, és ekkor természete­sen az,új helyen járó munkabér^ is rögzíteni kell írásban. Ha a dolgozó nem adja beleegyezését, nem lehet áthelyezni. Arra joga van a mun­káltatónak, hogy ideiglenesen a mun­kakörébe nem tartozó más munka végzésével bízza meg a dolgozót. En­nek előre látható ■tartalmáról tájé-- koztatni kell a munkavállalót és ez az idő egy évben nem lehet több három hónapnál. Az ilyen más mun­kával való megbízás nem járhat sé­relemmel a dolgozó képzettségére, egészségi állapotára és más jogára, s nem érinti az eredeti átlagkerese­téhez való jogát. Ilyen esetben tehát mindenképpen jár az eredeti munka­köre szerinti átlagkeresete. Ha a vállalat a most ismertetett szabályo­kat nem tartotta be, forduljon pa­naszával a munkaügyi döntőbizott­sághoz. Szabadságmegváltás MAGYAR LÁSZLÓ celldömölki ol­vasónk a szabadságmegváltásról ér­deklődik. „Betegállományban voltam 1981 októberétől egy évig, majd a táppénz lejártával rokkantsági nyug­díjba kerültem. Az 1981-re és az 1982- re járó szabadságomat tavaly novem­berben pénzben fizették ki és ebből levonást is eszközöltek. Az a kérdé­sem, hogy ez az utólag kifizetett szabadságpénz beszáimít-e a nyugdíj­ba vagy sem?” A Munka Törvénykönyve, illetve végrehajtási rendelkezéseinek előírá­sa szerint, ha a dolgozó az esedékes­ség évében nem vette ki a szabad­ságát akadályoztatás” miatt, majd munkaviszonya év közben megszűnt, akkor a vállalatnál eltöltött idővel arányos és ki nem vett szabadságot a munkaviszony megszűnésekor pénzben kell megváltani. Ez történt olvasónk esetében is, amikor a be­tegség, mint akadályoztatás miatt ki nem vett szabadságot a munkavi­szony megszűnésekor pénzben meg­váltották. A munkaviszony nem hosszabbodik meg :a pénzben meg­váltott szabadságidővel, tehát mini idő, nem növeli a nyugdíjhoz szük­séges szolgálati időt. Az ellenezték nem növeli a nyugdíj alapjául szol­gáló kereset összegét. Ennek az az oka, hogy bem nyugdíj járulékot vonnak le az Ilyen összegből, hanem jövedelemadót. Lgy tehát a szabad­ságmegváltásnak sem az ideje, sem az összege nem változtat a nyugdí­jon. A JOGASZ VÁLASZOL

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék