Magyar Ifjúság, 1983. május-augusztus (27. évfolyam, 18-34. szám)

1983-05-20 / 20. szám

A MAGYAR IFJÚSÁG OLVASÓSZOLGÁLATA, BUDAPEST VIll., SOMOGYI BÉLA UTCA 6. 1983 fórum AZ ORVOS VÁLASZOL • SZANDOKÁN II. Hitetlenkedése nem lep meg, gyakran, teszik fel a kérdést írásban és élőszóban: vadon a Magyar Ifjúságban megjelenő válaszaim eredeti kérdésre felelnek vagy magam találom ki őket? Kérdésre ugyan nem illik kérdéssel válaszolni, de engedje meg, hogy ez esetben mégis így tegyek: el tudja képzelni, hogy több ezer levél birtokában a fantáziámra kellene építeni? A 20. számunkban megjelent Szandokán jeligéjű levélírónak a gondja is sok tucatszor merült már fel. A levélíróm kételkedik, de számomra semmiféle újat nem jelent az, hogy egy 16 éves lánynak a nemi kapcsolatból nincs öröme. Az Terme a ■meglepő, ha lenne, mert mint minden másnak, úgy a női orgazmusnak is vannak feltételei és ezek ilyen fiatal korban csak a legritkább esetben alakulnak ki. Az emberszabású nemi életnek az életkorhoz, a testi és a lelki fejlettséghez kapcsolódó feltételei vannak. Abból kevés baj származik, ha ezek gyakorlásának soraiban valaki kissé lemarad. Annál több keservességet jelenthet az idő előtti szexuális viselkedési mód. A pszi■chszexuális fejlődésről mind többet lehet hallani. Ma már főiskolai és egyetemi tankönyvek anyaga, csakhogy e könyvek szerzői is elhallgatnak akkor, amikor arra kellene magyarázatot adniuk, mi a helyes tennivaló, mi lenne a megfelelő tevékenység, amire a nevelésnek irányulnia kellene. A felvilágosításnál való tartózkodásnak az esetek jelentős részében nem, a tudatlanság az oka, hanem az attól való — nem egészen indokolatlan — félelem, ha nyíltan kimondják a tennivalókat, akkor megszólal a kórus, ami rendszerint így kezdődik:_ „Én ugyan nem vagyok prűd, de ...” És ezután végtelen áradatban ömlik a leckéztetés. „Bezzeg, a mi időnkben másképpen volt. » Nekünk ugyan senki sem, tartott felvilágosítást, mégis rájöttünk, hogy miről van szó...” Bölcsnek tűnő szavak, de mögöttük sokszor rejtőzik némi nyomor! A megértés éreik viszonylag magasabb szintje az, amikor csupán azt mondják, hogy „igen, igaz, amit az újság a szexuális életről mond,csak az arányokkal van baj.. Pedig e kritikusok is bizonyára másképpen vélekednének, ha rádöbbennének arra, hogy a rengeteg válóper mögött éppúgy, mint az érthetetlen indokú öngyilkosságok hátterében milyen gyakran rejtőzik a helytelen szexuális kapcsolatokból keletkező és orvosilag fel sem ismert, természetesen nem is kezelt neurózis. Itt van az egyéni diszharmóniának egyik legfontosabb forrása, innen származik a beilleszkedőképesség hiánya és a nemkívánatos folytatás: menekülés az alkoholizmusba, az értelmetlen kalandokba, az esztelen szórakozásba, az öngyilkosságba. ■A szexuális élet iránti érdeklődés nem váratlanul, és véletlenszerűen tör az emberre. Jelentkezik az már a kora gyermekkorban és természetes kísérő jelensége a felnőttté válásnak. Sajnos, az eligazítás, az érzelmek értékelése, a tennivalók felvázolása hiányzik a nevelésünkben. A múlt héten, amikor ismét a lényeget sokszor elhallgató házasság előtti tanácsadásról írtam, szólnom kellett arról, hogy sok házasság azért megy tönkre, mert a fiatalok azt hiszik, hogy a hivatalossá nyilvánított párkapcsolat ténye mindjárt képességet is jelent. Bár úgy lenne! A házasságba szűzen kerülő nő is része lehet a nemi harmóniának, de csak akkor, ha a férje tudja a tennivalóit. A valóság azonban az — amit a közvélemény aligha hisz el —, hogy rendszerint két tapasztalatlan ember jelent egy ifjú házaspárt! A férfiak ismeretei többnyire hiányosak, helytelenek, persze ezzel nem dicsekednek. A nemi élet első természetes lépése az önkielégítés, olyan tevékenység, amelynek káros voltával még napjainkban is oktalanul ijesztgetik a fiatalokat. Aki nem érzi szükségességét, ne tegye, nem kell erre senkit sem ■rábeszélni, de ne legyen emiatt lelkiismeret-furdalása, se a fiúnak, se a leánynak, mert ez nem okoz sem impotenciát, sem meddőséget. A középkoriban még az egyház sem tekinttette bűnnek, és megbélyegzésére csak a vallásháborúk idején került sor. Tart ez napjainkig. Ideje lenne már ezzel az ósdi nézettel leszámolni. A baj rendszerint a folytatás miatt keletkezik, amikor a fiatal ember számára az örömszerzésnek már ez a módja nem okoz kielégülést és természetesen vágyik az ellenkező nemű partner után. És itt következnek a nehézségek. Mert semmiféle jelzést nem kapnak arra, hogy a tényleges szexuáliskapcsolat előtt volna még más tudnivalók megszerzésére is lehetőség. Testileg és szellemileg meg kellene ismerniük egymást. Az egymásnak való kedveskedés, gyengédség, udvariasság, a szerelem, nemhogy felesleges érzés, de elengedhetetlen része a fiatalkorúak szexuális kapcsolatának. A sinogatások, a csókok örömöt keltenek, olyan testi kapcsolatot alakíthatnak, amely a női szüzesség formai elvesztésével sem jár együtt. A nemi élet erőgyakorlatát meg lehet és meg is kell tanulni. Előnyös lenne,, ha ehhez megfelelő olvasmányok állnának rendelkezésre. Ha majd a 16 éves lányok is végigjárják a szerelem iskoláját és nem az agyiban kezdik a tapasztalatok gyűjtését, kevesebb lesz a frigid nő, az elrontott házasság, a sajnálatosan sok válás, a fiatal korban impotenssé vált férfi és a hasonló hitetlen levél. • SZOMORÚ LÁNY. Feltételezhető, hogy azok a kellemetlenkedő, időnként megjelenő piros pontok allergiás eredetűek, azaz túlérzékenységtől származnak. A gyógyítás lehetőségét belgyógyászati szakrendelésen tudhatja ■meg. • BOLDOG CSALÁDÉRT. Tragédiával fenyegetőházaséletének megmentésére kérjen tanácsot a megyei Család- és Nővédelmi Tanácsadótól. Sajnos, nincs más olyan állami szerv, amely ilyen gondok megoldásával foglalkozik. Levelét, kérésének megfelelően, nem közlöm, csupán a tanulságát: tizenhat éves korban, fülig szerelmesen gyermeket szülni, több mint meggondolatlanság. Az ilyen elhamarkodott cselekedetek úgyszólván minden esetben szomorú folytatással, járnak. A legszerencsétlenebb a gyermek, aki teljesen Vétlen két meggondolatlan fiatal tettében. De a szülők és pedagógusok is felelősek azért, hogy egy lány 16 éves, korában ne tudja azt,hogy az ember nem ösztönlény, hogy előbb kell gondolkodni és nem utólag bánkódni. 9 NYÁR ÓTA. A magam részéről semmiféle kivetnivalót nem találok abban, amit cselekszenek. Amíg csak kettőjük ügye és mások nem tudnak róla, nem lesz semmi baj. Ügyeljenek arra, hogy ez továbbra is így maradjon. Dr. Veres Pál A JOGÁSZ VÁLASZOL Technikusminősítő CSICSMANN MARGIT vajnai és ERDEI ILONA nyíregyházi olvasóink lényegében azonos kérdést tettek fel. Az egyikük arra kiváncsi, hogy a technikusminősítő vizsgához szükséges szakdolgozat megírására hány nap tanulmányi szabadság illeti meg, mert azt olvasta, hogy a diplomamunka megírásához egységesen 20 munkanap tanulmányi szabadság jár. A külön tanulmányi szabadságról is érdeklődik. A másikuk arra kér választ, hogy ha a technikusminősítőre való felkészülést bentlakásos iskolán végzi, jár-e erre az időre munkabér? Sajnos, egyik olvasónknak sem tudunk kedvező választ adni. A különböző tanulmányi időkedvezmények az állami rendszerű alsó-, közép- és felsőfokú oktatás esti vagy levelező tagozatán továbbtanulóknak járnak. A technikusminősítő vizsga egyikbe sem tartozik, tehát kötelezően semmiféle tanulmányi időkedvezmény nem jár. Annak természetesen semmi akadálya, hogy akár tanulmányi szerződés alapján, akár anélkül a vállalat biztosítson különböző kedvezményeiket. Amit egyik olvasónk ismer, a 20 napi tanulmányi szabadság a felsőfokú tanintézetek hallgatódnak már a diplomamunka elkészítéséhez. A technikusi minősítő tanfolyamra járóiknak kötelezően, központi rendelkezés alapján sem rendes tanulmányi szabadság, sem a szakdolgozat elkészítéséhez külön tanulmányi szabadság nem jár. A bentlakásos tanfolyam idejére nem jár kötelezően a munkabér. Ismételjük, ha külön megállapodást kötnek, akkor megkaphatják. Családi pótlék SZŐNYI MÁRTA nagyiharsányi olvasónk családi pótlék ügyben kér tanácsot. „Kisdiám tavaly áprilisban született, egyedül nevelem, gyest nem kapok. Az apja akkoriban katona volt, most februárban szerelt le. Az ő vállalatától minden hónapban 130 forintot kaptam családi pótlék címén, de úgy tudom, hogy nekem 490 forint járt volna. Követelhetem-e ezt visszamenőleg?” A levelében közölt adatok szerint olvasónk nem áll munkaviszonyban, nincs szövetkezeti tagsága, ezért nem is kapja a gyermekgondozási segélyt. Ebben az esetben az apa jogán járna családi pótlék. Tekintettel arra, hogy egy gyermek után általában nem jár családi pótlék, így az apa jogán csak a 130 forintos jövedelempótlékot kaphatta, ezt folyósították is. Mint egyedülálló, jogosult lett volna egy gyermek után családi pótlékra, ha társadalombiztosítással járó munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagságban állt volna. Ez esetben a családi pótlékot saját munkahelyén kellett volna igényelnie. Mivel ő azonban az előbb említett feltételek egyikével sem rendelkezett, saját jogán nem jogosult családi pótlékra. Az eljárás törvényes, nem kaphat sehonnan sem családi pótlékot. 32 Áthelyezés — más munka TÓTH GABRIELLA túrkevei olvasónk munkabérét csökkentették és kérdése ebből adódik. „A Vállalaton belül átcsoportosítás volt építkezés miatt. Azt mondták, hogy megkapom az átlagkeresetemet ez alatt az idő alatt, de azóta is csökken rendszeresen a béreim. Kérdésem az, lehet-e a dolgozót áthelyezni más munkaterületre alacsonyabb bérért, amikor a dolgozó nem hibás?” Sajnos, a levélből nem derül ki egyértelműen, hogy áthelyezésről van-e szó, vagy arról, hogy ideiglenesen más munka végzésével bízták meg. A dolgozót áthelyezni ugyanis csak vele való közös megegyezés alapján lehet, és ekkor természetesen az,új helyen járó munkabért is rögzíteni kell írásban. Ha a dolgozó nem adja beleegyezését, nem lehet áthelyezni. Arra joga van a munkáltatónak, hogy ideiglenesen a munkakörébe nem tartozó más munka végzésével bízza meg a dolgozót. Ennek előre látható ■tartalmáról tájékoztatni kell a munkavállalót és ez az idő egy évben nem lehet több három hónapnál. Az ilyen más munkával való megbízás nem járhat sérelemmel a dolgozó képzettségére, egészségi állapotára és más jogára, s nem érinti az eredeti átlagkeresetéhez való jogát. Ilyen esetben tehát mindenképpen jár az eredeti munkaköre szerinti átlagkeresete. Ha a vállalat a most ismertetett szabályokat nem tartotta be, forduljon panaszával a munkaügyi döntőbizottsághoz. Szabadságmegváltás MAGYAR LÁSZLÓ celldömölki olvasónk a szabadságmegváltásról érdeklődik. „Betegállományban voltam 1981 októberétől egy évig, majd a táppénz lejártával rokkantsági nyugdíjba kerültem. Az 1981-re és az 1982- re járó szabadságomat tavaly novemberben pénzben fizették ki és ebből levonást is eszközöltek. Az a kérdésem, hogy ez az utólag kifizetett szabadságpénz beszámít-e a nyugdíjba vagy sem?” A Munka Törvénykönyve, illetve végrehajtási rendelkezéseinek előírása szerint, ha a dolgozó az esedékesség évében nem vette ki a szabadságát akadályoztatása miatt, majd munkaviszonya év közben megszűnt, akkor a vállalatnál eltöltött idővel arányos és ki nem vett szabadságot a munkaviszony megszűnésekor pénzben kell megváltani. Ez történt olvasónk esetében is, amikor a betegség, mint akadályoztatás miatt ki nem vett szabadságot a munkaviszony megszűnésekor pénzben megváltották. A munkaviszony nem hosszabbodik meg ,a pénzben megváltott szabadságidővel, tehát mint idő, nem növeli a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Az ellenérték nem növeli a nyugdíj alapjául szolgáló kereset összegét. Ennek az az oka, hogy nem nyugdíjjárulékot vonnak le az ilyen összegből, hanem jövedelemadót. Így tehát a szabadságmegváltásnak sem az ideje, sem az összege nem változtat a nyugdíjon.