Magyar Ipar, 1882 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1882-01-15 / 1. szám
III. kötet. Budapest, 1882. január 15.HU/ A . T. AM I .......MOM ]x. szám. Megjelen minden hőban kétszer, a hő első és második felében. Az egyesület hivatalos közléseit egyszersmind az egyesület ,,Industrie-Zeitung für Ungarn“ czimü német közlönye hozza. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal az országos magyar iparegyesület helyiségében: Budapest, Ferencziek bazárja I. emelet. Szerkesztő : TARTALOM . Általános részi Az új alapítási korszak. — Szemle. — Budapesti országos kiállítás. — Szervezeti alapelvek egy Budapesten iparosok számára létesítendő takarék- és hitelszövetkezet részére.— A tiszolczi papírgyár. — Ipari mozgalmak.— Kiállítások, versenyek.— Gyakorlati iparűzés. — Különféle közlemények. — Nyugtázás. — Hirdetések. MAGYAR IPAR (ezelőtt »ANYAGI ÉRDEKEINK«) AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPAREGYESÜLET MUDRONY SOMA. Az országos magyar iparegyesület tagjai e lapot ingyen kapják. Nem tagokra nézve az előfizetés egész évre 3 frt., félévre 1 frt. Bökr. Főmunkatárs: GELLÉRI MÓR. Az új alapítási korszak. 1873 óta nagyon rossz hírbe jött az „alapítás“ fogalma, értetvén alatta az érdem, fáradság és munka nélkül való meggazdagodás — mások rovására, a jóhiszemű, de a levegőben levő meggazdagodási vágytól szintén megszédített közönségnek irgalmatlan kifosztása, — egyszóval a brutális leplezetlen szédelgés. Ha új alapítási korszakról szólunk, az alapítást nem ebben az értelemben vesszük, hanem valódi nemzetgazdasági értelmében, értvén alatta a helyes számítás alapján kiinduló kezdeményezést új vállalatok létrehozására, melyek egyrészt parlagon heverő természeti kincsek kiaknázását, másrészt holtan heverő munkaerők jutalmazó foglalkoztatását és e kettőnek eredményekép új nemzeti vagyonforrások nyitását veszik czélba. Ha elfogulatlan szemmel tekintjük közgazdaságunk újabb fejleményeit, nem maradhat előttünk kétséges, hogy annyi sanyarú év pangó tétlensége után ismét megindulóban van hazánkban a teremtő vállalkozás. Megnyugvással mondhatja különösen e lap, hogy azon előrelátás, melyet körülbelül két év óta ismételten jeleztünk, miszerint a nemzetgazdasági emelkedésnek és terjeszkedésnek korszaka küszöbön áll, nem volt csalkép, hanem a világ közgazdasági mozgalmait intéző természeti törvényeknek helyes felismerése. És hogy ez bekövetkezett, daczára azon nagy pénzügyi nyomásnak, mely alatt egész közgazdaságunk úgyszólván megdermed, daczára a folytonos adóemelésnek és részben nagyon is irrationális adóbeszedési módoknak — ezen tény kétszeres értékűvé teszi a jelzett előrelátás realitását. De bármint legyen ez, annyi tagadhatatlan, hogy egy új alapítási korszak vette nálunk kezdetét, és ezen alkalommal nem csupán kereskedelmi és forgalmi vállalatok, hanem valóságos ipari termelő vállalatok játszák a főszerepet. Nem akarunk egyes példákat felhozni, mert hivatásunk nem az, hogy egyik-másik vállalatnak reklámot csináljunk, de aki a napilapok közgazdasági rovatát olvasni szokta, tisztában lehet az iránt, hogy e téren sok mindenféle van készülőben. Egyébiránt sok vállalat és tervezet nem is igen lép a közönség elé mindaddig, míg befejezett tényeket nem produkálhat, és ezenkívül nemcsak társas vagy részvényes vállalatokról beszélünk, hanem magánvállalatokról is, melyekről csak akkor nyer tudomást a közönség, mikor termelvényeikkel a piacon megjelennek. Ha ezen új alapítási korszak megindulásának okait kutatjuk, egy pillanatig sem habozunk kimondani, hogy a fő ok az általános világgazdasági conjuncturában rejlik. Amint vannak idők, midőn úgyszólván minden ok nélkül (legalább minden látható és kézzelfogható ok nélkül) egyszerre csak beáll a termelés és vállalkozás terén az ellankadás és esetleg rázkódásokkal járó visszaesés, úgy a dolgok természetes fejlődésének menetében ismét jönnek és kell, hogy jöjjenek oly napok, midőn szintén minden látható ok nélkül a termelés egyik másik ága, duzzadni majd hajtani kezd, és lépésről lépésre több-több termelési ág élénkebb mozgását vonja maga után. Ezen idők bizonyos periódusokban követik egymást — szabatos törvényszerűséggel, — olyanformán, mint ahogy a természetben követi