Magyar Ipar, 1899. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1899-07-02 / 27. szám
nőkre és szubvencziókra, szaktanfolyamok tartására, kisipari intézmények alapítására stb. 450.000 írt fordíttatott, mely összeg azonban az egyéb ipari czélokra, pl. ipariskolákra fordított kiadásokat nem foglalja magában. A maga egészében tehát az akczió kezdete 1892 óta az iparfejlesztésre egy millió forintnál több fordíttatott 1899 évre 200.000 írt áll a kereskedelmi minisztérium rendelkezésére és még jelentékenyebbek a tartományok és kamarák hozzájárulásai, amennyiben számos alapítvány létesült, így a bécsi kamara 200.000 koronás, a reichenbergi kamara 60.000 koronás jubileumi alapítványt tett iparosoknak adandó kamattalan kölcsönök czéljaira, továbbá számos iparfejlesztési intézmény alakult, így a prágai technológiai iparmúzeum, a reichenbergi iparfejlesztési intézet, a lembergi technológiai iparmúzeum, melyeknek évi költségvetése egyenként mintegy 20.000 írttal van előirányozva. Az iparpártoló köröknek ez a részvétele nemcsak anyagilag fontos, hanem bizonyítéka az osztrák kereskedelmi minisztérium által követett iparpolitika helyes és foganatos voltának, amely már a külföldön is elismerésre és utánzásra talált. Az iparfejlesztési tevékenység három csoportra oszlik : a kisipar technikai fejlesztése kipróbált munkasegédeszközök és módszerek útján, a kisipar gazdasági szervezése kereseti és gazdasági szövetkezetek létesítése által, végül befolyás gyakorlása a tanoncképzésre. A vezetés feladata az osztrák kereskedelmi minisztériumot illeti, melynek kebelében már több év óta külön iparfejlesztési osztály áll fenn. Előadó ismerteti ezután ez osztály szervezetét és tárgyalja az iparfejlesztési mozgalom egyes ágait. A technikai ismereteknek az iparos körökben való szélesebb terjesztésére szolgálnak az állandó kiállítások, melyek a kis motorok, szerszámgépek és szerszámok szerkezetét és használati módját ismertetik meg az iparosokkal. A bécsin kívül ilyen kiállítások vannak jelenleg Brünn, Reichenberg és Prága, kisebbek Klagenfurt és Steyr városokban. Az állandók mellett számos időleges kiállítás rendeztetett, eddig 17 városban. Igen fontos része az akcziónak a technikai munkaerőnek átengedése ipari szövetkezetek számára. 1892 óta a kereskedelmi minisztérium mintegy 200.000 frt értékű motorokat, gépeket és szerszámokat bocsátott 142 ipari szövetkezetnek rendelkezésére. A gépeknek ily módon való átengedése a szövetkezetben részes iparost önállóságra juttatja és gazdaságilag gyarapítja. Mint iparfejlesztési eszköz nagy jelentőségűek a mestertanfolyamok, melyek a tanítási tervek és eszközök tökéletessége által tűnnek ki. Eddig czipész-, asztalos-, szabó- és lakatos-mintaműhelyek rendeztettek be mintegy 35.000 frt költséggel és ezekben 45 tanfolyamot tartottak 600 iparos látogatása mellett. A tanfolyamok minden látogatója ösztöndíjat kap, melyeknek összege évenként mintegy 18.000 írtra rúg. Bécsen kívül eddig 35 hasonló szaktanfolyam tartatott több mint 1000 résztvevővel. 1898-ban kezdték szervezni az inasmunkakiállításokat annak a dokumentálására, hogy a mesterek az új nemzedék kiképzésére legkomolyabban törekszenek. A múlt évben 18 ilyen kiállítás rendeztetett a legkielégítőbb eredménnyel. A szövetkezeti ügy 1897 óta, amely évben a kereskedelmi minisztérium kamatozó kölcsönöket engedélyezett az ipari nyersanyagraktár-, műhely- és termelőszövetkezetek számára, szintén fejlődésnek indult. Ezideig 20 szövetkezet kapott összesen 40 000 frtnyi kölcsönt. Más téren is folynak az alapvető munkák, nevezetesen a kisipari hitelügy kérdése, mely az ipari középosztály életképessége szempontjából különös fontossággal bír, beható tanulmányozás tárgyát képezi. Megjelöli végül előadó azt a czélt, amelynek elérésére a felsorolt iparfejlesztési intézményeknek és az állam iparfejlesztő tevékenységének egyesült erővel hatniok kell: az ipari középosztály technikai képzettségét és gazdasági szervezetét arra a pontra emelni, hogy a jelen és a jövő küzdelmei között helyt állhasson. 611 - A Keresk. és Warnt lói. Kamarai jelentések. A kamarai jelentéseknek az a reformja, amely az eddiginél jóval szűkebbre szorította a jelentések terjedelmét, máris kedvező hatásúnak mutatkozik annyiban, hogy a múlt évről szóló jelentések, ha nem is éppen lázas gyorsasággal, de jóval hamarább készülnek el, mint az előző években, amikor egyik-másik kamara éveken át nem is adott beszámolót. Legújabban a debreczeni és marosvásárhelyi kamarák jelentéseit kaptuk meg. Ezek közül ezúttal a debreczenit a következőkben ismertetjük: Debreczen. A debreczeni kamara jelentése az 1897. és 1898. gazdasági évek eredményeit foglalja egybe. A jelentés az 1897. évi szűk gabonatermésnek és az 1898. évi kedvezőbb termés eredményeit megrontó körülményeknek hatásaképen az ipar és kereskedelem kedvezőtlen helyzetéről számol be. Az ipart illetőleg még külön kiemeli a jelentés azt is, hogy az ipari tevékenység a tárgyalt években is még mindig az ezredéves kiállítás érezhető hatása alatt szenvedett. Kézműiparunk — úgymond — a külföldről, különösen Ausztriából beözönlő gyári készítmények által előidézett verseny folytán pang és hanyatlik. A vidékszerte szervezett és működő ipartestületek nem tudnak az ipari tevékenységbe új életet önteni; a kedvezőtlen gazdasági viszonyok, a vállalkozási kedv hanyatlása, az időközben lejárt kereskedelmi és vámszövetség megújítása körül felmerült nehézségek stb. stb. mindmegannyi tényezők, melyek hátrányosan befolyásolták az ipar fejlődését és akadályozták fellendülését. A jelentés sürgeti az ipartörvény revízióját, örömmel üdvözli a szövetkezeti törvényt, az újjászervezett ipartanácsot, czélszerű reformokat kíván a hatósági szállítások dolgában. Megemlékszik a jelentés a munkásviszonyokról is, amelyek a kamara területén, úgy látszik, egészen tűrhetőek. A kamara akciói