Magyar Ipar, 1899. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1899-07-02 / 27. szám

nőkre és szubvencziókra, szaktan­­folyamok tartására, kisipari intéz­mények alapítására stb. 450.000 írt fordíttatott, mely összeg azon­ban az egyéb ipari czélokra, pl. ipariskolákra fordított kiadásokat nem foglalja magában. A maga egészében tehát az akczió kezdete 1892 óta az iparfejlesztésre egy millió forintnál több fordíttatott 1899 évre 200.000 írt áll a ke­reskedelmi minisztérium rendelke­zésére és még jelentékenyebbek a tartományok és kamarák hozzá­járulásai, a­mennyiben számos alapítvány létesült, így a bécsi ka­mara 200.000 koronás, a reichen­­­bergi kamara 60.000 koronás jubileumi alapítványt tett iparosok­nak adandó kamattalan kölcsönök czéljaira, továbbá számos iparfej­lesztési intézmény alakult, így a prágai technológiai iparmúzeum, a reichenbergi iparfejlesztési intézet, a lembergi technológiai iparmú­zeum, melyeknek évi költségvetése egyenként mintegy 20.000 írttal van előirányozva. Az iparpártoló köröknek ez a részvétele nemcsak anyagilag fontos, hanem bizonyí­téka az osztrák kereskedelmi mi­nisztérium által követett ipar­­politika helyes és foganatos voltá­nak, a­mely már a külföldön is elismerésre és utánzásra talált. Az iparfejlesztési tevékenység három csoportra oszlik : a kisipar technikai fejlesztése kipróbált munkasegédeszközök és módsze­rek útján, a kisipar gazdasági szervezése kereseti és gazdasági szövetkezetek létesítése által, vé­gül befolyás gyakorlása a tanonc­­­képzésre. A vezetés feladata az osztrák kereskedelmi minisztériu­mot illeti, melynek kebelében már több év óta külön iparfejlesztési osztály áll fenn. Előadó ismerteti ezután ez osztály szervezetét és tárgyalja az iparfejlesztési mozga­lom egyes ágait. A technikai ismereteknek az iparos körökben való szélesebb terjesztésére szolgálnak az állandó kiállítások, melyek a kis motorok, szerszámgépek és szerszámok szer­kezetét és használati módját is­mertetik meg az iparosokkal. A bécsin kívül ilyen kiállítások van­nak jelenleg Brünn, Reichenberg és Prága, kisebbek Klagenfurt és Steyr városokban. Az állandók mellett számos időleges kiállítás rendeztetett, eddig 17 városban. Igen fontos része az akcziónak a technikai munkaerőnek átengedése ipari szövetkezetek számára. 1892 óta a kereskedelmi minisztérium mintegy 200.000 frt értékű moto­­rokat, gépeket és szerszámokat bocsátott 142 ipari szövetkezetnek rendelkezésére. A gépeknek ily módon való át­engedése a szövetkezetben részes iparost önállóságra juttatja és gaz­daságilag gyarapítja. Mint ipar­­fejlesztési eszköz nagy jelentősé­gűek a mestertanfolyamok, melyek a tanítási tervek és eszközök tö­kéletessége által tűnnek ki. Eddig czipész-, asztalos-, szabó- és laka­­tos-mintaműhelyek rendeztettek be mintegy 35.000 frt költséggel és ezekben 45 tanfolyamot tartot­tak 600 iparos látogatása mellett. A tanfolyamok minden látogatója ösztöndíjat kap, melyeknek összege évenként mintegy 18.000 írtra rúg. Bécsen kívül eddig 35 hasonló szaktanfolyam tartatott több mint 1000 résztvevővel. 1898-ban kezdték szervezni az inasmunkakiállításokat annak a dokumentálására, hogy a mesterek az új nemzedék kiképzésére legkomolyabban törekszenek. A múlt évben 18 ilyen kiállítás ren­deztetett a legkielégítőbb ered­ménnyel. A szövetkezeti ügy 1897 óta, a­mely évben a kereskedelmi minisz­térium kamatozó kölcsönöket en­gedélyezett az ipari nyersanyag­­raktár-, műhely- és termelőszövet­kezetek számára, szintén fejlődés­nek indult. Ezideig 20 szövetke­zet kapott összesen 40 000 frtnyi kölcsönt. Más téren is folynak az alap­vető munkák, nevezetesen a kis­ipari hitelügy kérdése, mely az ipari középosztály életképessége szempontjából különös fontosság­gal bír, beható tanulmányozás tárgyát képezi. Megjelöli végül előadó azt a czélt, a­melynek elérésére a felso­rolt iparfejlesztési intézményeknek és az állam iparfejlesztő tevékeny­ségének egyesült erővel hatniok kell: az ipari középosztály tech­nikai képzettségét és gazdasági szervezetét arra a pontra emelni, hogy a jelen és a jövő küzdelmei között helyt állhasson.­ ­ 611 - A Keresk. és Warnt lói. Kamarai jelentések. A kamarai jelentéseknek az a reformja, amely az eddiginél jóval szűkebbre szorította a jelentések terjedelmét, máris kedvező hatá­súnak mutatkozik annyiban, hogy a múlt évről szóló jelentések, ha nem is éppen lázas gyorsaság­gal, de jóval hamarább készülnek el, mint az előző években, amikor egyik-másik kamara éveken át nem is adott beszámolót. Legújabban a debreczeni és marosvásárhelyi kamarák jelenté­seit kaptuk meg. Ezek közül ez­úttal a debreczenit a követke­zőkben ismertetjük: Debreczen. A debreczeni kamara jelentése az 1897. és 1898. gazdasági évek eredményeit foglalja egybe. A je­lentés az 1897. évi szűk gabona­­termésnek és az 1898. évi kedve­zőbb termés eredményeit megrontó körülményeknek hatásaképen az ipar és kereskedelem kedvezőtlen helyzetéről számol be. Az ipart illetőleg még külön kiemeli a jelentés azt is, hogy az ipari tevékenység a tárgyalt években is még mindig az ezredéves kiállítás érezhető hatása alatt szenvedett. Kézműiparunk — úgymond — a külföldről, különösen Ausztriából beözönlő gyári készítmények által előidézett verseny folytán pang és hanyatlik. A vidékszerte szervezett és működő ipartestületek nem tud­nak az ipari tevékenységbe új életet önteni; a kedvezőtlen gazdasági vi­szonyok, a vállalkozási kedv hanyat­lása, az időközben lejárt keres­kedelmi és vámszövetség megújí­tása körül felmerült nehézségek stb. stb. mindmegannyi ténye­zők, melyek hátrányosan befolyá­solták az ipar fejlődését és aka­dályozták fellendülését. A jelentés sürgeti az ipartör­vény revízióját, örömmel üdvözli a szövetkezeti törvényt, az újjá­szervezett ipartanácsot, czélszerű reformokat kíván a hatósági szál­lítások dolgában. Megemlékszik a jelentés a mun­kásviszonyokról is, amelyek a ka­mara területén, úgy látszik, egé­szen tűrhetőek. A kamara akc­iói

Next