Magyar Ipar, 1913. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)
1913-07-06 / 27. szám
álló területének százalékos aránya meglehetős nagy. (96-4 százalék.) Ennél nagyobb arányszámot (96-4 százalék) csak Luxenburg mutat. Ehhez képest az improduktív terület is kicsiny. Csak 3,8 százalék. Ami más országokkal szemben, ahol az improduktív terület, mint pl. Norvégiában 7, 3 százalékig, Canadában 97 3 százalékig emelkedett, nagyon kedvező eredmény. De már a szántóföld dolgában az érintett 45 százalékos arány távolról sem tekinthető a legjobbnak. Dániában például 69 százalék, Romániában 602, Belgiumban 556, Bulgáriában 538, Németországban 504, Francziaországban 47 6 százalék a szántóA legtöbb búza tehát 1911 ben termett, bár még mindig nem annyi, mint 1906-ban, amikor a búzatermés 53,725 millió m. volt. A rozstermés viszont 1912-ben mutatkozott a legnagyobbnak. Árpára az 1911. év látszik a legjobbnak s ehez hasonló 1895. óta nem fordult elő. Zabból az 1909. év volt a rekord év, még pedig 1895. óta. Tengeri termés dolgában az 1910. év hozta a legtöbbet, szintén az 1895. évtől számíföld. Nevezetes, hogy legelő és rét dolgában, a mi az állattenyésztés szempontjából fölötte fontos, nem a Magyar Birodalom vezet, mert megművelt területünkből csak 229 százalék a rét és legelő, holott Németalföldön 402, Spanyolországban 456, Nagybritániában és Izlandban 434 és Ausztriában is 254 százalék. Házi és gyümölcskertek dolgában is meglehetős hátul kullogunk. Ilyen megmivelt területünk csak 1,4 százalék van. Ezzel szemben Németalföldön 19, Belgiumban 18 a házi és gyümölcskert-terület és Dániában is van annyi, mint nálunk. Tulajdonképpeni gabona. Ezek az adatok az Annuaire international de statistic agricole 1910-ből.. (Roma 1912.) valókötott egész cziklusban. A hüvelyes termés ellenben visszafejlődött, mert az 1895. évi különben sem nagy mennyiséget egyetlen rákövetkező évben sem érte el. Viszont a burgonyatermés 1895. év óta 1912-ben bizonyult a legnagyobbnak. De a termés mindig csak viszonylagosan a belföldi termeléshez való viszonylatban jó. Nagy általánosságban, ahhoz a produktivitáshoz képest, amit más országokban látunk — a kukoricát termő területünk azonban meglehetős nagy: 72 5 százalék. Ennél nagyobbat, 83 9 százalékosat csak Romániában és 94,9 százalékosat Spanyolországban találunk. A learatott szántóföld területek egyébként specziálisan Magyarországon ezer hektárokban így alakultak : 1895. 1909. 1910. 1911. 1912. 10.256 11.413 11.632 11.609 12.1132 Az itt számbavett években Magyarország szántóföldi terméseredményei a következők voltak: 2 Átszámítva a földmivelésügyi miniszternek a világ 1912. évi gabona és egyéb főbb terményeinek terméséről kiadott jelentéséből. (203—204. old.) leszámítva — mindig rossz, csekély és a rendelkezésre álló területet ki nem használó. Ezt a szomorú igazságot a legkönnyebben megállapíthatjuk, ha az egyes országok főbb gabonaneműinek és burgonyájának, az 1901—1905. és az 1906—1910. évek átlagában mutatkozó hektáronkénti termés eredményeit egybeállítjuk azokból az adatokból, amelyeket az Annuaire international de statisque agricole-ban találunk. Őszi búza . 1895 43.237 1909 29.799 1910 45.178 1911 46.425 1912 Tavaszi búza 1.203 1.049 1.006 1.171— Együtt . 44.440 30.848 46.184 47.596 47.172 Őszi rozs . 11.145 11.185 12.408 11.903— Tavaszi rozs 256 208 212 233— Együtt . 11.401 11.393 12.620 12.136— Kétszeres 1.106 562 673 653 13.752 Tönköly . . 19— — — — Őszi árpa . 1.127 782 683 792— Tavaszi árpa 10.737 14.864 10.993 15.231— Együtt . 11.864 15.646 11.676 16.023 15.271 Zab . . . 10.508 13.392 10.262 13.013 11.142 Köles . . . 311 230 157 124— Tatárka . . 43 39 35 29— Hüvelyesek . 314 287 271 228— (borsó, bab, lencse) Tengeri..................... 37.039 41.114 47.686 34 908 46.186 Burgonya . 32.389 49.949 48.164 44.387 54.164