Magyar Ipar, 1915. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1915-07-04 / 27. szám

van a mezőgazdasági termelés is, az ipar tehát aligha részesedett az őt megillető kulcs arányában. Barta Artur szerint a háború legszomorúbb tanulsága, hogy a kisipar nem volt kellőleg szer­vezve. Azért az új szakosztály megalakításánál a részletekig ki­dolgozott szervezetre helyezné a fősúlyt. Cserna Lajos szintén a kis­iparosság sérelmeit sorolja föl és az igazgató előterjesztésében fog­lalt alapelvekhez mindenben csat­­­lakozik. Koppély Géza az iparnak az eddiginél nagyobb támogatását várja a hatóságoktól. A megren­delések kiírásáról kellő időben kell az iparosoknak tudomást sze­rezniük és az illetékes tényezők­nek fölfelé is teljes erélyességgel biztosítaniuk kell az osztrák és magyar ipar paritásos kezelését. Deutsch Antal az elnök szavai­hoz hozzáfűzi, hogy nem csupán a magyar iparosok szólóinak ne­velésre, hanem a közmunkákat végeztető hatóságok is. A közve­títési rendszerben látja a bajok legfőbb forrását. A közszállítások­­nál az állam érdeke egybeesik a vállalkozók érdekeivel. Ha ebből a magasabb nézőpontból ítéljük meg a dolgokat, akkor világos, hogy mindenekelőtt a közvetítést kell eltörölni, a­mely az államnak anyagi, az iparnak pedig anyagi és erkölcsi károkat okoz. Ezzel a jelszóval kell a szakosztály mű­ködését újra megindítani. Szabó József alkalmi kisipari szövetkezetek létesítését sürgeti, miután ezek a háborúban kitű­nően beváltak. Gyimessy Béla bejelenti, hogy a Vas- és Fémiparosok Országos Szövetsége már akc­iót indított a közszállítási viszonyok orvoslá­sára. Hármán Ödön és Krazsói Já­nos a hatóságokat okolják a ba­jokért, mert ha az ipart nevelni is kell a szakszerűbb munkára, a hatóságokban is viszont nagyobb gazdasági érzék volna kifejlesz­tendő. Gelléri Mór igazgató hivatko­zik az Országos Iparegyesület emlékirataira, a­melyek a köz­szállítási anomáliák kérdését min­den oldalról megvilágították. Ter­mészetes, hogy az illetéktelen közvetítés kiküszöbölése, a kisipar szervezése, a hatóságok gazda­sági értékének fokozása, stb. szin­tén a szakosztály feladatai között foglalnak helyet. Most azonban csak az általános irányelvekről van szó, a részletek megállapítá­sába minden érdekeltségnek lesz beleszólása. A megalakulás, Frommer Rudolf elnök meg­állapítja, hogy a szakosztály újjá­alakítását a jelenlevők egyhangú­lag kívánják. A maga részéről reméli, hogy a reorganizált szak­osztály működése igen üdvös kö­vetkezményekkel fog járni. Az el­hangzott panaszokra vonatkozó­lag megjegyzi, hogy azok ere­dendő okait — illetéktelen köz­vetítés, stb. — a magyar ipar ér­vényesüléséért küzdő szakosztály­nak kihatásai automatikusan meg fogják szüntetni, melyek szerve­zettséggel fogják dokumentálni a magyar ipar termelőképességét az illetékes kormányhatóságok előtt. Ezután az igazgatónak azt az indítványát, hogy a szakosztály elnökévé Ullmann Adolfot, he­lyettes elnökké a nagy ipar kép­viseletében Frommer Rudolfot, a kisipar képviseletében alelnökké Radócz Jánost válasszák meg és hogy a szakosztály folyó ügyeit és előadói teendőit egyelőre az Or­szágos Iparegyesület irodája lássa el, a szakosztály egyhangú lelke­sedéssel elfogadja és magát meg­­alakultnak mondja ki. Frommer Rudolf az elnökség nevében köszönetet mond a bi­zalomért és az ülést berekeszti. II. A Magyar Vas- és Fémiparosok Országos Szövetsége. — június 29. A Magyar Vas- és Fémiparo­sok Országos Szövetsége, mint az Országos Iparegyesület szakosz­tálya kedden délelőtt tartotta meg idei rendes közgyűlését. A közgyűlésen Hirmann Fe­­rencz elnöklete alatt jelen vol­tak : Burda Venczel, Gárdonyi Miksa, Gyimessy Béla, Kollmann Armand, Kulcsár Sándor, Latinák Jenő, dr. Pánczél Sándor, Petri Gyula, Reichenberger Károly, Stei­ner Ignácz, Szabó József, Taub Alfréd és még számosan. Az Or­szágos Iparegyesület részéről je­len voltak dr. Soltész Adolf tit­kár és dr. Szírt Lajos segédtitkár. Hirmann Ferencz elnök az ülést megnyitva, röviden megemléke­zett a szövetségnek az elmúlt esztendőben kifejtett tevékenysé­géről. Összefoglalóan ismertette a szövetség 1914. évi történetét, fölsorolta a főbb kérdéseket, a­melyekkel a szövetség foglalko­zott és a jelentősebb ügyeket, a­melyekben a szövetség általában a fémipar és az egyes iparosok érdekében eljárt. Majd vázolta a jövő esztendő programmját, a­melynek legkiemelkedőbb pontjai a munkáskérdés rendezése, to­vábbá a monarchiának Németor­szággal való gazdasági kapcso­lata ügyében való állásfoglalása lesznek. Az elnök megnyitója után dr. Szírj Lajos előterjesztette a szö­vetség évi jelentését, a­melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Elfogadta továbbá az ülés az el­nök által előterjesztett zárszám­adást, a fölmentést megadta és fölhatalmazta az elnököt, hogy a következő esztendő költségeinek fedezése dolgában a múlt évi költségvetés kereteiben intézked­hessen. Az elnök javaslatára a közgyűlés a választmány kisorson tagjait újból megválasztotta. A programm következő pontja dr. Pánczél Sándor ügyész jelen­tése volt a kisiparosoknak a had­­seregszállításokban való részesí­tése érdekében megindított akc­ió eddigi eredményeiről. A jelentés szerint a munkálatok elvégzésére kiküldött bizottság eljárt a keres­kedelemügyi minisztériumban, a katonai ruha- és fegyvertárakban megtekintették azokat az árukat, a­melyeknek szállítására a kis­iparosok vállalkozhatnak, lépése­ket tett a fogolymunkásoknak a fémkisiparosoknál való alkalmaz­tatása iránt. A mozgalom további részleteinek megbeszélése végett pedig az összes érdekelt kisipa­rosokat július 2-ára egybehívta a bizottság. A közgyűlés a jelen­tést helyeslően tudomásul vette. A napirend befejezése után Gyimessy Béla panaszt emelt az ellen, hogy a budapesti állami munkaközvetítő állítólag Ausztriá­nak közvetít munkásokat. Tudo-­­ mása szerint a munkaközvetítő 455

Next