Magyar Ipar, 1915. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1915-07-04 / 27. szám
van a mezőgazdasági termelés is, az ipar tehát aligha részesedett az őt megillető kulcs arányában. Barta Artur szerint a háború legszomorúbb tanulsága, hogy a kisipar nem volt kellőleg szervezve. Azért az új szakosztály megalakításánál a részletekig kidolgozott szervezetre helyezné a fősúlyt. Cserna Lajos szintén a kisiparosság sérelmeit sorolja föl és az igazgató előterjesztésében foglalt alapelvekhez mindenben csatlakozik. Koppély Géza az iparnak az eddiginél nagyobb támogatását várja a hatóságoktól. A megrendelések kiírásáról kellő időben kell az iparosoknak tudomást szerezniük és az illetékes tényezőknek fölfelé is teljes erélyességgel biztosítaniuk kell az osztrák és magyar ipar paritásos kezelését. Deutsch Antal az elnök szavaihoz hozzáfűzi, hogy nem csupán a magyar iparosok szólóinak nevelésre, hanem a közmunkákat végeztető hatóságok is. A közvetítési rendszerben látja a bajok legfőbb forrását. A közszállításoknál az állam érdeke egybeesik a vállalkozók érdekeivel. Ha ebből a magasabb nézőpontból ítéljük meg a dolgokat, akkor világos, hogy mindenekelőtt a közvetítést kell eltörölni, amely az államnak anyagi, az iparnak pedig anyagi és erkölcsi károkat okoz. Ezzel a jelszóval kell a szakosztály működését újra megindítani. Szabó József alkalmi kisipari szövetkezetek létesítését sürgeti, miután ezek a háborúban kitűnően beváltak. Gyimessy Béla bejelenti, hogy a Vas- és Fémiparosok Országos Szövetsége már akciót indított a közszállítási viszonyok orvoslására. Hármán Ödön és Krazsói János a hatóságokat okolják a bajokért, mert ha az ipart nevelni is kell a szakszerűbb munkára, a hatóságokban is viszont nagyobb gazdasági érzék volna kifejlesztendő. Gelléri Mór igazgató hivatkozik az Országos Iparegyesület emlékirataira, amelyek a közszállítási anomáliák kérdését minden oldalról megvilágították. Természetes, hogy az illetéktelen közvetítés kiküszöbölése, a kisipar szervezése, a hatóságok gazdasági értékének fokozása, stb. szintén a szakosztály feladatai között foglalnak helyet. Most azonban csak az általános irányelvekről van szó, a részletek megállapításába minden érdekeltségnek lesz beleszólása. A megalakulás, Frommer Rudolf elnök megállapítja, hogy a szakosztály újjáalakítását a jelenlevők egyhangúlag kívánják. A maga részéről reméli, hogy a reorganizált szakosztály működése igen üdvös következményekkel fog járni. Az elhangzott panaszokra vonatkozólag megjegyzi, hogy azok eredendő okait — illetéktelen közvetítés, stb. — a magyar ipar érvényesüléséért küzdő szakosztálynak kihatásai automatikusan meg fogják szüntetni, melyek szervezettséggel fogják dokumentálni a magyar ipar termelőképességét az illetékes kormányhatóságok előtt. Ezután az igazgatónak azt az indítványát, hogy a szakosztály elnökévé Ullmann Adolfot, helyettes elnökké a nagy ipar képviseletében Frommer Rudolfot, a kisipar képviseletében alelnökké Radócz Jánost válasszák meg és hogy a szakosztály folyó ügyeit és előadói teendőit egyelőre az Országos Iparegyesület irodája lássa el, a szakosztály egyhangú lelkesedéssel elfogadja és magát megalakultnak mondja ki. Frommer Rudolf az elnökség nevében köszönetet mond a bizalomért és az ülést berekeszti. II. A Magyar Vas- és Fémiparosok Országos Szövetsége. — június 29. A Magyar Vas- és Fémiparosok Országos Szövetsége, mint az Országos Iparegyesület szakosztálya kedden délelőtt tartotta meg idei rendes közgyűlését. A közgyűlésen Hirmann Ferencz elnöklete alatt jelen voltak : Burda Venczel, Gárdonyi Miksa, Gyimessy Béla, Kollmann Armand, Kulcsár Sándor, Latinák Jenő, dr. Pánczél Sándor, Petri Gyula, Reichenberger Károly, Steiner Ignácz, Szabó József, Taub Alfréd és még számosan. Az Országos Iparegyesület részéről jelen voltak dr. Soltész Adolf titkár és dr. Szírt Lajos segédtitkár. Hirmann Ferencz elnök az ülést megnyitva, röviden megemlékezett a szövetségnek az elmúlt esztendőben kifejtett tevékenységéről. Összefoglalóan ismertette a szövetség 1914. évi történetét, fölsorolta a főbb kérdéseket, amelyekkel a szövetség foglalkozott és a jelentősebb ügyeket, amelyekben a szövetség általában a fémipar és az egyes iparosok érdekében eljárt. Majd vázolta a jövő esztendő programmját, amelynek legkiemelkedőbb pontjai a munkáskérdés rendezése, továbbá a monarchiának Németországgal való gazdasági kapcsolata ügyében való állásfoglalása lesznek. Az elnök megnyitója után dr. Szírj Lajos előterjesztette a szövetség évi jelentését, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Elfogadta továbbá az ülés az elnök által előterjesztett zárszámadást, a fölmentést megadta és fölhatalmazta az elnököt, hogy a következő esztendő költségeinek fedezése dolgában a múlt évi költségvetés kereteiben intézkedhessen. Az elnök javaslatára a közgyűlés a választmány kisorson tagjait újból megválasztotta. A programm következő pontja dr. Pánczél Sándor ügyész jelentése volt a kisiparosoknak a hadseregszállításokban való részesítése érdekében megindított akció eddigi eredményeiről. A jelentés szerint a munkálatok elvégzésére kiküldött bizottság eljárt a kereskedelemügyi minisztériumban, a katonai ruha- és fegyvertárakban megtekintették azokat az árukat, amelyeknek szállítására a kisiparosok vállalkozhatnak, lépéseket tett a fogolymunkásoknak a fémkisiparosoknál való alkalmaztatása iránt. A mozgalom további részleteinek megbeszélése végett pedig az összes érdekelt kisiparosokat július 2-ára egybehívta a bizottság. A közgyűlés a jelentést helyeslően tudomásul vette. A napirend befejezése után Gyimessy Béla panaszt emelt az ellen, hogy a budapesti állami munkaközvetítő állítólag Ausztriának közvetít munkásokat. Tudo- mása szerint a munkaközvetítő 455