Magyar Ipar, 1916. július-december (37. évfolyam, 27-53. szám)

1916-07-02 / 27. szám

498 kereseinek feltételeiről és módjáról. Ezek a ren­delkezések kimondják, hogy úgy az adófizetésre kötelezett, mint a pénzügyi hatóság (pénzügyigaz­gatóság, székesfővárosi adófelügyelő) az érvényben tartott III. osztályú kereseti adónak helyesbítését kérheti abban az esetben, ha hitelt érdemlő ada­tokkal igazolja, hogy a fél adóköteles foglalkozá­sának terjedelme (az eredeti szövegben: keresete) az 1916. évi adó megállapítása idején elért terje­delemmel (az eredeti szövegben: keresettel) szem­ben lényegesen csökkent, illetve emelkedett, vagy hogy az adó más ugyanazon vagy hasonló fog­lalkozást űzők adójával a foglalkozások terjedel­mének figyelembevételével arányban nem áll. Ez a módosítás mindenesetre alkalmas arra, hogy némiképpen megnyugtassa a közvéleményt a törvényjavaslat intenciója felől. De egyáltalán nem elégséges ahhoz, hogy megnyugtatást keltsen annak következményei tekintetében. Arról pedig szó sincs, hogy kizárja a lehetőségét olyan terhes megadóztatásnak, amely még a haszonhajtó fog­lalkozás terjedelmének növekedése esetében is igazságtalan lenne, hogy ugyanaz az adózó a jö­vedelemadó mellett fizesse a 10 százalékos III. osztályú kereseti adót, az egész adóalap után és hozzá még az általános jövedelmi pótadót is min­den egyéb járulékokkal egyetemben. A módosítás után a javaslat sérelme talán kevésbé kirívó, de nem szűnt meg. Hiszen a haszonhajtó foglalko­zásoknak, különösen ipari és kereskedelmi foglal­kozásoknak egész sora van, amely a háborús esztendőkben teljesen pangott — vagy legalább is nagyon összezsugorodott terjedelmében. Ha a háború után az ilyen ipari foglalkozások — például, hogy csak egyet említsünk az építési iparok — felocsúdnak kényszerű tétlenségükből, akkor természetesen növekednie kell a foglalko­zás terjedelmének és meg lesz a kereseti adó he­lyesbítésének az objektív ismérve, amelynek alap­ján az adó szertelen fölemelése lehetséges lesz, sőt a lelkiismeretes pénzügyi közegeknek köteles­sége is lesz. Az ilyen helyesbítés az ipar és a ke­reskedelem jókora területén bénító és romboló hatással fenyeget. De föl kell hívnunk ezzel kapcsolatban a figyelmet egy olyan körülményre is, amelyet a pénz­ügyminiszter úr a törvényjavaslat benyújtásánál és módosításánál is teljesen figyelmen kívül hagyott. Ez az új ipari és kereskedelmi foglalkozások ke­reseti adója, amelyre a törvényjavaslat természe­tesen nem vonatkozik, mert ezek 1916-ra ke­reseti adóval megróva még nem lehetnek. Ha ezekre nézve a jövedelemadót életbe lép­tetik, a III. oszt. kereseti adó 10 százalékos kul­csát pedig fönntartják és fönntartják az általános jövedelmi pótadót, akkor súlyos helyzet követke­zik be, amely a háború után várható és szüksé­ges föllendülés idején az új vállalkozást szinte lehetetlenné teszi. Rikító példája ez annak az ab­szurdumnak hogy a modern személyes jövedelem­­adót az elavult III. oszt. kereseti adóval és járu­lékaival párosítják. Már ez az egyetlen momen­tum is elég arra, hogy fönntartsuk azt az állás­pontunkat, hogy a jövedelemadó életbeléptetése csakis a III. oszt. kereseti adó és az általános jö­vedelmi pótadó teljes elejtésével, az általános ke­reseti adóról szóló 1909. és 1912. évi törvények­nek a viszonyokhoz mért módosításokkal való életbeléptetésével történjék. Ennek a követelésünknek a helyességét bő­ven kifejtette egyesületünk emlékirata. Az abban sorakoztatott érveket a képviselőházi bizottságban a javaslatok védelmére elmondott argumentumok nem gyöngítették meg. Nagyon kevéssé nyugtat­tak meg bennünket azok a módosítások is, ame­lyeket a pénzügyminiszter úr a többi javaslatokra nézve elfogadott,­­bár ezekben van egynéhány, amely az az Országos Iparegyesület módosító ja­vaslataival azonos. A főbb módosításokat a kö­vetkezőkben ismertetjük. A III. osztályú kereseti adó érvényének fönn­tartásáról szóló javaslat kritikus pontjai következő­leg módosulnak. A pénzügyi hatóság az adó helyesbítését nem kívánhatja a hadinyereségadó és a jövedelemadó kivetése alkalmával a fél által adott vallomás, il­letőleg másként beszerzett adatok alapján, vagy azon a címen, hogy az adóköteles fél keresete nagyobb, mint az az összeg, mely az adó kive­tése alkalmával alapul lett véve, anélkül, hogy a haszonhajtó foglalkozás terjedelme növekedett volna, vagy az eredeti adókivetés alkalmával is aránytalanul meg lett állapítva az adó más ugyan­azon, vagy hasonló foglalkozást űzők adójával szemben. 3. §. Az adó helyesbítése iránt előterjesztett kérelmek fölött, a rendes jogorvoslati eljárás fenn­tartása mellett, az adó kivetésére illetékes adóki­vető bizottság hoz határozatot, amely bizottság a haszonhajtó foglalkozás terjedelme (az eredeti szö­vegben : a kereseti nyeremény­ csökkenésének vagy emelkedésének, vagy az adó aránytalanságának igazolt volta esetén a keresetadóköteles által fize­tendő adó összegét a tényleges kereset kipuhato­­lásának mellőzésével, az illető községben vagy adókivetési kerületben ugyanazon vagy hasonló haszonhajtó foglalkozást űző adókötelesek terhére kivetett III. osztályú kereseti adó összegekéhez vi­szonyítva állapítja meg. Ahhoz, hogy az adó a jelen szakasz alapján

Next