Magyar Ipar, 1916. július-december (37. évfolyam, 27-53. szám)
1916-07-02 / 27. szám
498 kereseinek feltételeiről és módjáról. Ezek a rendelkezések kimondják, hogy úgy az adófizetésre kötelezett, mint a pénzügyi hatóság (pénzügyigazgatóság, székesfővárosi adófelügyelő) az érvényben tartott III. osztályú kereseti adónak helyesbítését kérheti abban az esetben, ha hitelt érdemlő adatokkal igazolja, hogy a fél adóköteles foglalkozásának terjedelme (az eredeti szövegben: keresete) az 1916. évi adó megállapítása idején elért terjedelemmel (az eredeti szövegben: keresettel) szemben lényegesen csökkent, illetve emelkedett, vagy hogy az adó más ugyanazon vagy hasonló foglalkozást űzők adójával a foglalkozások terjedelmének figyelembevételével arányban nem áll. Ez a módosítás mindenesetre alkalmas arra, hogy némiképpen megnyugtassa a közvéleményt a törvényjavaslat intenciója felől. De egyáltalán nem elégséges ahhoz, hogy megnyugtatást keltsen annak következményei tekintetében. Arról pedig szó sincs, hogy kizárja a lehetőségét olyan terhes megadóztatásnak, amely még a haszonhajtó foglalkozás terjedelmének növekedése esetében is igazságtalan lenne, hogy ugyanaz az adózó a jövedelemadó mellett fizesse a 10 százalékos III. osztályú kereseti adót, az egész adóalap után és hozzá még az általános jövedelmi pótadót is minden egyéb járulékokkal egyetemben. A módosítás után a javaslat sérelme talán kevésbé kirívó, de nem szűnt meg. Hiszen a haszonhajtó foglalkozásoknak, különösen ipari és kereskedelmi foglalkozásoknak egész sora van, amely a háborús esztendőkben teljesen pangott — vagy legalább is nagyon összezsugorodott terjedelmében. Ha a háború után az ilyen ipari foglalkozások — például, hogy csak egyet említsünk az építési iparok — felocsúdnak kényszerű tétlenségükből, akkor természetesen növekednie kell a foglalkozás terjedelmének és meg lesz a kereseti adó helyesbítésének az objektív ismérve, amelynek alapján az adó szertelen fölemelése lehetséges lesz, sőt a lelkiismeretes pénzügyi közegeknek kötelessége is lesz. Az ilyen helyesbítés az ipar és a kereskedelem jókora területén bénító és romboló hatással fenyeget. De föl kell hívnunk ezzel kapcsolatban a figyelmet egy olyan körülményre is, amelyet a pénzügyminiszter úr a törvényjavaslat benyújtásánál és módosításánál is teljesen figyelmen kívül hagyott. Ez az új ipari és kereskedelmi foglalkozások kereseti adója, amelyre a törvényjavaslat természetesen nem vonatkozik, mert ezek 1916-ra kereseti adóval megróva még nem lehetnek. Ha ezekre nézve a jövedelemadót életbe léptetik, a III. oszt. kereseti adó 10 százalékos kulcsát pedig fönntartják és fönntartják az általános jövedelmi pótadót, akkor súlyos helyzet következik be, amely a háború után várható és szükséges föllendülés idején az új vállalkozást szinte lehetetlenné teszi. Rikító példája ez annak az abszurdumnak hogy a modern személyes jövedelemadót az elavult III. oszt. kereseti adóval és járulékaival párosítják. Már ez az egyetlen momentum is elég arra, hogy fönntartsuk azt az álláspontunkat, hogy a jövedelemadó életbeléptetése csakis a III. oszt. kereseti adó és az általános jövedelmi pótadó teljes elejtésével, az általános kereseti adóról szóló 1909. és 1912. évi törvényeknek a viszonyokhoz mért módosításokkal való életbeléptetésével történjék. Ennek a követelésünknek a helyességét bőven kifejtette egyesületünk emlékirata. Az abban sorakoztatott érveket a képviselőházi bizottságban a javaslatok védelmére elmondott argumentumok nem gyöngítették meg. Nagyon kevéssé nyugtattak meg bennünket azok a módosítások is, amelyeket a pénzügyminiszter úr a többi javaslatokra nézve elfogadott,bár ezekben van egynéhány, amely az az Országos Iparegyesület módosító javaslataival azonos. A főbb módosításokat a következőkben ismertetjük. A III. osztályú kereseti adó érvényének fönntartásáról szóló javaslat kritikus pontjai következőleg módosulnak. A pénzügyi hatóság az adó helyesbítését nem kívánhatja a hadinyereségadó és a jövedelemadó kivetése alkalmával a fél által adott vallomás, illetőleg másként beszerzett adatok alapján, vagy azon a címen, hogy az adóköteles fél keresete nagyobb, mint az az összeg, mely az adó kivetése alkalmával alapul lett véve, anélkül, hogy a haszonhajtó foglalkozás terjedelme növekedett volna, vagy az eredeti adókivetés alkalmával is aránytalanul meg lett állapítva az adó más ugyanazon, vagy hasonló foglalkozást űzők adójával szemben. 3. §. Az adó helyesbítése iránt előterjesztett kérelmek fölött, a rendes jogorvoslati eljárás fenntartása mellett, az adó kivetésére illetékes adókivető bizottság hoz határozatot, amely bizottság a haszonhajtó foglalkozás terjedelme (az eredeti szövegben : a kereseti nyeremény csökkenésének vagy emelkedésének, vagy az adó aránytalanságának igazolt volta esetén a keresetadóköteles által fizetendő adó összegét a tényleges kereset kipuhatolásának mellőzésével, az illető községben vagy adókivetési kerületben ugyanazon vagy hasonló haszonhajtó foglalkozást űző adókötelesek terhére kivetett III. osztályú kereseti adó összegekéhez viszonyítva állapítja meg. Ahhoz, hogy az adó a jelen szakasz alapján