Magyar Ipar, 1920 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1920-03-28 / 6. szám
XLI. kötet. Budapest, 1920. március 28. MAGYAR „IPARÜGYEK.“ — AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET HETILAPJA. Megjelenik vasárnap. — Az Iparegyesület tagjainak tagsági dijakért jár. Az előfizetési dij egész évre 24 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő utca 4. Telefon : 26—75 és 162—00. — Felelős szerkesztő: dr. Soltész Adolf. Az Országos Iparegyesületből. 1. Végrehajtó bizottság. —. március 23. Jelen voltak Matlekovits Sándor elnöklete alatt: Bartolffy János, Vikár Béla, Sziklai Zsigmond, Lajta Pál, Kaszab Aladár, dr. Fekete Ignác és Hirmann Ferenc végrehajtó bizottsági tagok, az iroda részéről: dr. Soltész Adolf igazgató, dr. Naményi Ernő és Dálnoki-Kováts Jenő titkárok. Távolmaradásukat kimentették: Zsolnay Miklós alelnök, Ország Róbert, Paul Károly és Vida Jenő. Elnök az ülést megnyitja. Dr. Naményi Ernő titkár ismerteti az Osztrák-Magyar Bank bankjegyeinek lebélyegzéséről szóló kormányrendeletet és kifejti, hogy az iparosok érdekében megváltoztatandó volna a rendeletben az az intézkedés, hogy a kényszerkölcsön alkalmával nyert állami elismervények csupán a nagy vagyondézsmára és a földvásárlás céljaira fordítható. Meg kell engedni az iparosoknak, akiknek forgótőkéjük egy részét elvonta a kényszerkölcsön, hogy a kötvényeket az összes közterhek fizetésére felhasználják. Ugyanebből a szempontból kívánatos, hogy rövid átmeneti idő után a kötvények adásvétel tárgyát képezhessék. Továbbá sürgős az iparosokra nézve, hogy a március 8. és 10-ike közötti betétek külön elbírálásba ne részesüljenek, mert a rendelet homályos részeinél fogva a lefizetésekre vonatkozólag kétség merülhet fel és semmivel sem igazolható, hogy ezen időszakban történt fizetések visszaható rendelkezéssel a korábbi fizetésekkel szemben hátrányban részesíttessenek. Végül kívánatos volna, hogy az ipari szövetkezetek a kényszerkölcsön alól mentesíttessenek. Kaszab Aladár szerint súlyos veszélyt jelent az a körülmény, hogy a kényszerkölcsön kötvényei forgalomba nem bocsáthatók és így ez az intézkedés az iparos tőkéjének jelentékeny részét vonja el. Dr. Fekete Ignác ez intézkedés magyarázatául elfogadja a pénzügyminiszternek azt a nyilatkozatát, mely szerint, ha a kötvények szabadon forgalomba lennének hozhatók, azok árfolyama mesterségesen lenyomatnék, ami károsodást jelentene. A kötvények tulajdonosaira nézve tehát a rendelet vonatkozó része oltalmat jelent. Kaszab Aladár addig is, amíg a kötvények forgalomba hozhatók, a bankoknál való lombardírozást látná megoldásnak. Elnök egyetért azzal, hogy bizonyos ideig a kötvények forgalomba hozatalának korlátozása kívánatos, de ez csak rövid átmeneti időre történhetik. Dr. Fekete Ignác a rendeletet megelőző titkolódzást helyteleníti és utal a rendelet néhány intézkedésének homályosságára. Így például a március 8. és 18-ika közötti betétekre vonatkozólag kétség merülhet el az igénybevétel tekintetében. A moratóriumi intézkedés sem egészen világos. A végrehajtó bizottság elhatározza, hogy az előadó és a hozzászólók javaslatainak szellemében sürgős kérvényt intéz a nemzetgyűléshez és felterjesztéssel fordul a pénzügyminiszterhez. Dr. Naményi Ernő titkár bemutatja a kereskedelemügyi miniszter meghívóját a nyomdászipar képesítéshez kötése tárgyában tartandó értekezletre. A meghívó szerint a képesítéshez kötést az Ipartestületek Országos Szövetsége kérte. Dr. Fekete Ignác az 1848. évi sajtótörvényre hivatkozik és hangsúlyozza, hogy a nyomdászipar képesítéshez kötése a sajtószabadság megsértését jelentené. A végrehajtó bizottság megbízza az igazgatót, hogy az Iparegyesület képviseletében egy felkérendő szakember kíséretében az értekezleten jelenjen meg és a sajtószabadság védelme érdekében foglaljon állást a nyomdászipar képesítéshez kötése ellen. Dr. Naményi Ernő titkár bemutatja a Magyar Állami Vasgyárak kimutatását, a Magyar Államvasutak Gépgyára és a Diósgyőri Állami Vas- és Acélgyár részére az 1918—19. üzletévben külföldről beszerzett anyagokról. Tudomásul szolgál. Igazgató jelenti, hogy a kereskedelemügyi miniszteri állásra előreláthatólag dr. Emich Gusztáv államtitkár kap meghívást. Javasolja, hogy a kinevezés megtörténte után az iparegyesület