Magyar Ipar, 1921 (42. évfolyam, 1-22. szám)
1921-01-15 / 1. szám
félgyártmányaikat külföldről szerzik be, s amelyeknek értékét nem az anyag, hanem a beléfektetett munka adja meg, a külföldi iparral szemben a fényűzési adó teljesen háttérbe fogja szorítani ott, ahol ezeknek az iparcikkeknek természetes piacuk volna a megszállott területeken. Az elszakadt területekre helyettünk majd Ausztria és Csehország fog exportálni, ahol nem sújtja a kiviteli cikkeket még luxusadó is. Hozzájárul a határozati javaslathoz azzal, hogy kérjük a minisztert, hogy a kiviteli cikkekre nézve a luxusadót szüntesse be azonnal, mihelyt a határok megnyílnak. Losonczi Gusztáv úgy az adótörvényben, mint a végrehajtási utasításban annak a kereskedelem- és iparellenes tendenciának a megnyilvánulását látja, amely már közel két év óta gazdasági életünkre nehezedik. Azt reméli, hogy az új pénzügyminiszter az ipar és a kereskedelem bajai iránt több érzékkel lesz. Az általános forgalmi adót szükségesnek tartja és szívesen látja mert csak így lehet az államháztartásban rendet teremteni. Ismerteti a kávésipar tapasztalatait, hozzájárul a határozati javaslathoz azzal a hozzáadással, hogy kérjük fel a pénzügyminisztert, hogy az ankétet sürgősen hívja össze. Elnök reflektál a felszólalásokra. A fényűzési adó fenntartását az általános forgalmi adó mellett lehetetlennek tartja. Teljesen hozzájárul Bodonyi állásfoglalásához a külkereskedelem tárgyában, valamint Losonczi nézetéhez az ankét összehívásának sürgőssége tárgyában. Indítványozza, hogy az iroda utasítassék, hogy a határozati javaslatot két irányban egészítse ki. Az értekezlet így is határozott. II. Az iparosok tapasztalatai. A fényűzési forgalmi adó életbelépése óta az egyes iparágakban tett tapasztalatokra vonatkozó kérdésünkre beérkezett válaszok közül még a következőket közöljük: A cukrászipar. Most, hogy a fényűzési adó életbelépte óta több hét tapasztalata áll mögöttünk, nagyjából megrajzolódnak az adónak iparunkra való kihatásai és mindazon technikai nehézségek és visszásságok, amelyek az adó lebonyolítása körül előállottak. Az adónak a cukrásziparra való kihatását illetőleg egészen természetes, hogy a decemberi hónap ebből a szempontból tiszta képet nem adhat, mert hisz ebbe a hónapba esnek bele úgy a Mikulás, mint a karácsonyi ünnepek, amelyek köztudomás szerint a cukrásziparosokra nézve a legnagyobb forgalmat jelentik és amikor a vásárló közönség még áldozatok mellett is megszokott szükségletét lefedezi. Hogy a fényűzési adó a többi hónapok rendes üzletmenete mellett a forgalomra csökkenő hatással lesz, ez következik egyrészt a nehéz megélhetési viszonyok folytán meggyengült vásárlóképességből, másrészt pedig abból a körülményből, hogy a vonatkozó végrehajtási utasítás a cukrászokat a fényűzési vállalatok közé sorolván, a cukrászdák számtalan olyan cikk után is adót beszedni kötelesek, amely cikkek más üzletekben, mint fűszer-, csemege- , üzletekben stb. adómentesen szerezhetők be, így természetes, hogy a vásárló közönség az utóbbi helyeken fogja ezen cikkeket vásárolni. Ezen szembeötlő anomália, amely alkalmas arra, hogy a cukrászipart létében támadja meg, mindenesetre megszüntetendő volna. Ami az adó beszedését és az ezzel kapcsolatos ügykezelést illeti, úgy szükségesnek tartjuk kiemelni, hogy ez a rendszer a mai formában cukrászdáknál nehezen lesz fenntartható. A cukrászdák üzletmenete ugyanis a többi fényűzési vállalatok és üzletek üzletmenetétől lényegesen eltér. A nagyobb forgalmú cukrászdák főforgalma a nap egy-két órájára torlódik össze, amikor is a sok kis tételnek egyenkénti kezelése és elszámolása az előírt módon szinte lehetetlen. A cukrásziparosok joggal számíthatnak arra, hogy a fennálló és a cukrászipart érzékenyen érintő anomália az illetékes hatóságok részéről mihamarább meg fog szüntettetni és hogy az adó beszedésére s lebonyollítására vonatkozólag pedig olyan könnyítések és módok fognak találtatni, amelyek az üzleti forgalmat nem fogják ennyire zavarni. Radocza Tibor a Gerbaud R.T. igazgatója. A női szabóság. Az árak megjelölése tekintetében sok nehézséget okoz az, hogy a vevő, amint tudomására adjuk, hogy egy megvenni szándékolt áru után fényűzési adó is jár, a vételtől, különösen, ha a fényűzési adó nagyobb összeget tesz ki, visszaretten és sok esetben inkább eláll a vételtől, hogy a fényűzési adót ne kelljen megfizetnie. Mivel adót senki sem fizet szívesen, célszerű lenne egy oly megoldást keresni, melynek következtében a vevővel már az adóval megnagyobbított ár volna közlendő. Természetes azonban, hogy ily esetben nem a bruttó, azaz az adóval nagyobbított összegből kellene a 10%-os fényűzési adót számítani, hanem a nettó, vagyis adómentes áruérték után. Esetleg, ha ez a módosítás nem volna keresztülvihető, úgy mindenesetre célszerűnek tartanám legaláb azt megvalósítani, hogy legalább a kirakatba kitett áruk az adóval megnagyobbított árakkal jelöltessenek meg. Raktári könyvek vezetése tekintetében a végrehajtási utasítás előírja, hogy azon cégek, melyek selyem, bársony és egyéb , anyagok feldolgozásával foglalkoznak, kötelesek külön-külön raktárkönyvet vezetni ezekről, valamint az elkészült árukról is. Azonban a végrehajtási utasítás 95. §-a előírja azt, hogy