Magyar Ipar, 1923 (44. évfolyam, 1-8. szám)

1923-01-15 / 1. szám

1923. január 15 MAGYAR IPAR Dálnoki-Kovács Jenő titkár bejelentése után az igazgatóság 103 új tagot vesz fel. Becsey Antal alelnök indítványára, Pompéry Elemér felszólalása után az igazgatóság elha­tározza, hogy lépéseket tesz annak érdekében, hogy a késedelm­es befizetés következtében lejárt szabadalmak meghosszabbíthatók le­gyenek. II. Az egyesület egy hónapja. Az­ igazgatóság december 22-iki ülése elé terjesztett jelentésből.­­ A múlt hónapban tartott ülésen felmerült és elfogadott indítványokról szólva, elmondja a jelentés, hogy a cipőkészítő iparnak Moskovits Farkas igazgatósági tag által tolmácsolt kíván­ságára érintkezésbe lépett az iroda az érdekeltek­kel és bár a körülmények azóta módosultak, megállapodott abban, hogy január első felében a cipőipari egész érdekeltség bevonásával értekezletet tartanak a cipő és cipőkellékek be­hozatalával kapcsolatos sérelmek orvoslásának megbeszélése céljából. A kézmű- és közép­iparosoknak a munkáskérdések dolgában való egységes tömörülése céljából tervbe vett szer­vezet létesítését egyelőre függőben kell tar­tanunk. Megalakult közben — amint tudva van — a gyáripari munkaadók blokkja és cél­szerűnek mutatkozik ennek az intézménynek a működését figyelemmel kísérni, hogy a kis- és középipar szervezete az ebből levonandó, bizo­nyára értékes tanulságok figyelembevételével alakulhasson meg. Grafikai iparunknak az állami bankjegyek készítése körül való mellőzése ellen fölemeltük tiltakozó szavunkat. Egyesületi irodánknak és az egyes ipari szakmák szerint kiválasztott képviselőinknek tevékenységét nagy mértékben vették igénybe az autonóm vámtarifára vonatkozó tárgyalások, amelyek most már befejeződtek és a vámtör­vényjavaslat előadói tervezetét a kereskedelem­ügyi miniszter már meg is küldötte egyesüle­tünknek. A pénzügyminiszter meghívta egyesületünket a trianoni békeszerződés egyes gazdasági kér­déseivel kapcsolatos belső elszámolásról szóló törvényjavaslat (az ú. n. clearing-törvény) ter­vezetének megbeszélése végett tartott bizalmas értekezletre. Az egyesület állásfoglalását leg­közelebb a pénzügyminiszter úrhoz intézendő fölterjesztésben is kifejezésre juttatja. Az államvasutak tarifáinak újabb fölemelése ellen a többi ipari és kereskedelmi érdekkép­viselettel társulva, erélyesen tiltakoztunk. A munkásbiztosítási­ járulékokra fizetendő előlegről szóló ismert miniszteri rendelettel szemben szintén állást foglaltunk. A debreceni ipartestület kisebb küldöttségét volt alkalmunk a kereskedelemügyi és a népjóléti miniszter urak elé vezetni, akik előterjesztett kívánsá­gainkat meghallgatva, a sérelmes rendelet vég­rehajtásánál, különösen a kisebb fizetőképes­ségű kisiparosokkal szemben, a behajtásnál leendő könnyítéseket helyeztek kilátásba. Több érdekképviselet együttes állásfoglalása csak utólag következett be és az ez ügyben tartott országos kongresszust, valamint érdekképvise­letközi értekezletet követő mérsékelt eredmé­nyek kizárólag abban a keretben mozognak, amelyet a mi kezdeményező lépésünk következ­tében a miniszterek megígértek. A mérnöki rendtartásról beterjesztett törvény­­javaslatnak az iparra sérelmes intézkedéseivel szemben, különösen azokkal a rendelkezések­kel szemben, amelyek a műegyetemi oklevéllel nem rendelkező, de gyakorlatban már régebben működő mérnökök szerzett jogait csorbítják, feliratot intéztünk a nemzetgyűléshez. A fővárosi közüzemi pótlékok szertelen föl­emelése ellen több érdekképviselettel együtt ismételten folytatott megbeszélések után erélye­sen tiltakoztunk és fölkértük a székesfőváros törvényhatósági bizottságában helyet foglaló igazgatósági tagjainkat, hogy a tanácsnak ezzel a javaslatával szemben szólaljanak föl. Foglalkozott a végrehajtó bizottság a keres­kedelemügyi miniszter úrnak az ipari tovább­képző tanfolyamok új szervezetéről, azoknak kerületi beosztásáról szóló leiratával. Ebben a nagyfontosságú kérdésben, az elnök kezdemé­nyezésére olyan értelemben foglalt állást, hogy tekintettel az állam által a pénzügyi helyzet következtében rendkívül korlátolt mértékben juttatható anyagi eszközökre, az egyes ipar­ágakra vár az a feladat, hogy a szükséghez képest tanfolyamok létesítését kezdeményezzék és elősegítsék. Az erre nézve kidolgozandó Programm elkészítésére Gaál Károly, Alföldy László igazgatósági tag urak bevonásával szűkebb bizottság küldetett ki, amelynek már legközelebb lesz módjában konkrét előterjesz­téseket tenni. Az első ilyen tanfolyam meg­nyitása küszöbön áll. Ugyanis a Borbás Lajos igazgatósági tag által még a múlt évben indít­ványozott textilipari tanfolyam egyesületünk vezetőségének kezdeményezésére már január első felében meg fog nyílni. A jelentés ezután az elektromosipari, a gép­­szíjgyáros, a gőzmosógyári, a csokoládé- és a cukorkagyártási szakosztályok működéséről, a bércséplők szakosztálya hat vidéki csoport­jának megalakulásáról emlékszik meg, majd beszámol arról, hogy a Budapesti Szobrász­mesterek Szövetsége az egyesület szakosztá­lyává alakult át és több új szakosztály meg­alakulása folyamatban van. Végül az egyesület pénzügyi helyzetét ismerteti. .............................................................................. mi Az Országos Iparegyesület adóügyi irodája mindennemű adóügyekben hét­főn és csütörtökön délután 5 órától az egyesület tagjainak rendelkezésére áll. 3

Next