Magyar Ipar, 1926 (47. évfolyam, 1-10. szám)
1926-02-01 / 1. szám
1926. február 1 MAGYAR IPAR az ipartestületek budgetje, akkor annak legalább még 20°/o-a hozzájönne a központi szerv költsége címén, ha pedig a fent képviselt álláspont a helyes és az összbudget 71/2 milliárdra rúgna, akkor is még további 10/>/o-ot kellene számbavenni a központi szerv költsége címén. . (Folytatjuk.) Az Országos Iparegyesület előadásai. Az Országos Iparegyesület az 1925 - 1926. évi idényben is megszervezte előadás sorozatát, amelyen a legkülönbözőbb tárgyakról a legkitűnőbb szakférfiak nyújtanak módot a magyar iparosközönségnek, hogy az őket érdeklő témákról tájékozást szerezzenek. Első felolvasóülésünkön amelyen dr. Fekete Ignác elnökölt, a népjóléti minisztérium h. államtitkárát, PAPP Gézát üdvözölhettük a felolvasó asztal mellett, aki A munkanélküliség és a munkanélküliségi biztosításról tartott november 26-án előadást. Előadásának tőbb tartalmát a következőkben közöljük: A gazdasági rendnek, amely a tőkéstermelésen alapszik, egyik súlyos belső ellenmondása az a tény, hogy vannak mégpedig állandóan, kisebb-nagyobb számban olyanok, akik dolgozni tudnak és akarnak, de Munkaalkalom hiányában nem dolgozhatnak. Pedig ez a jelenség mindeddig el nem hárítható kísérője a kapitalisztikus gazdaságnak. Bizonyos vigaszt és reményt meríthetünk azonban abból a tényből, hogy a munkahiánynak, mint gazdasági jelenségek okait a tudományos kutatás az utóbbi években intenzív© vizsgálja és máris vannak bizonyos eredményei. Egyik fontos eredménye az a megállapítás, hogy a munkahiány bizonyos kapcsolatban van az árszínvonallal. Emelkedő árak, élénkülő termelés és a munkahiány csökkenését, hanyatló árak a termelés lanyhulását és a munkhiány növekedését jelzik. A másik megállapítás az, hogy az áraknak ez az emelkedése és hanyatlása bizonyos törvényszerűséggel ismétlődik, amelyben az amerikai kutatások szerint, az értékpapírok vezetnek, az árak következnek és a kamatláb fejezi be a folyamatot, hogy a csúcspontról gyakran váratlan gyorsasággal az ellenkező irányzat vegye ismét kezdetét. E törvényszerűségnek fontos és részletes megállapítása bizonyára elengedhetetlen feltétele annak, hogy a munkahiánynak, mint gazdasági csapásnak megelőzése lehetővé tétessék. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a közvetlen okok időnként és országonként nagy eltéréseket mutatnak. Angliában az 1921—22. évben volt ijesztő munkanélküliségét közvetlenül jórészt a kiviteli kereskedelemi hanyatlása idézte elő, holott más országokban a kivitel megcsappanása a munkanélküliség kérdésében csak alárendeltebb szerepet játszott. Ha sikerül is majdan a munkahiány problémáját közelebbről megoldani és ha netán elérhető lesz is, hogy a termelés és a kereskedelem a jelenleginél sokkal biztosabb alapon ejtsék meg számításaikat, kétségtelen, hogy a társadalomi munkahiány leküzdésében még sokáig nem fogja nélkülözhetni azokat az eszközöket, amelyeket már az előző évtizedekben a munkahiány szerencsétlen következményeinek lehető enyhítése érdekében alkalmaztak. Ezek: a közszállátási és egyéb munkálatoknak szerencsés elosztása akként, hogy a kedvezőtlen viszonyok között vergődő idők számára is tartassanak fenn megrendelések, továbbá a megfelelő díjazásban részesülő inségmunkák, végül a kölcsönösen karöltve járó működéssel megszervezett munkaközvetítés és a munkahiány esetére szóló biztosítás. Az előadó kiemelte, hogy kellő megszervezéssel ez a biztosítási ág is éppúgy leküzdheti a felmerülhető hátrányokat, mint ahogy ezt egyéb biztosítási ágak a Maguk területén megteszik. A munkahiány esetére szóló biztosításnak a teljesen kiépített pártatlan munkaközvetítéssel való szoros kapcsolata módot ad arra, hogy a segélyhez csak azok jussanak, akik tényleg vétlen munkanélküliek. Az Angliában és Ausztriában szerzett tapasztalatok fotkán pártatlan vezető egyéniségek megállapítása alapján állítható, hogy a kezdeti nehézségek leküzdése után a visszaélések száma elenyésző Ily körülmények között egyáltalán téves az a gyakran hallható ellenvetés, hogy ily intézmény a munkakerülők számát szaporítja. Bizonyára nem felelhet, meg a tényeknek ez a feltevés, mert különben nem lehetnénk annak tanúi, hogy Anglia példáját követve, most már Olaszország, Ausztria és Lengyelország a munkahiány esetére szóló kötelező biztosítást alkalmazzák. Németországországban ugyanily tárgyú javaslat már a törvényhozás előtt fekszik és az államok egész sora gyakoroljaa szóban lévő biztosítás támogatását a szakszervezetek megfelelő segélyezésével. Az előadó részletesebben kifejtette a szervezés irányadó szempontjait és előadását azzal fejezte be, hogy annak idején a betegségi és a balesetbiztosítás megszervezése ellen is állást foglaltak az aggodalmaskodók, ma pedig éppen a fennforgó súlyos viszonyok között már el sem képzelhetjük, hogy ezek nélkül az intézmények nélkül mily fokozott, bajokkal büszködlnék társadalmiank. Bizonyára el fog jönni az az alkalmas időpont, amely a lehetőségek és célszerűségek bölcs mérlegelésével a kiépített pártatlan munkaközvetítést és a munkamány esetére szóló kötelező biztosítást is az ország élő intézményei közé iktatja. December 10-én tartottuk ugyancsak dr. Fekete Ignác elnöklete mellett második felolvasó ülésünket, amelyen LÉDECZY Sándor kir.ímuszí.tan adott elő „A rádió rendelet és ennek alkalmazása" címmel. "■ Rámutatott,tusokra az okokra, amelyek a rádió-rendelet kiadását szükségessé tették és behatóan foglalkozott, azokkal az intézkedésekkel, amelyek a rendeletben az ipari és «■» .