Magyar Ipar, 1942 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1942-01-01 / 1. szám

LXIIII. KÖTET BUDAPEST, 1942. JANUÁR 1.­1. SZÁM MAGYAR IPAR _____________„IPARÜGYEK“ — AZ ORSZÁGOS IPARJU^IIJLET LAPJA_____________ „IPARÜGYEK“— AZ ORSZÁGOS IPAR^^IJLET LAPJA MEGJELENIK MINDEN HÓ ELSEJÉN. ELŐFIZETÉSI DÍJ ÉVI 24 PENGŐ. AZ IPAREGYESÜLET TAGJAINAK TAGSÁGI DIJAKÉRT JÁR FELELŐS SZERKESZTŐ» vij 'Szerkesztőség és kiadóhivatal : ÍVO­RSZÁGOS IPAREGYESÜLET­­ А'ОМ'ЛЛЧ DALNOKI KOVATS JENŐ RUUAruiSl) VI.) Gh­Ut1 A1L11Ж JJbau-Ulua 4. TELEFON: 12—56—47 ÉS 12-12-75. TREFORT ÁGOSTON IRTA: JOÓ TIBOR­ ­ Nagyapja a császári ármádia orvosa volt, belga föld­ről jött vallon csapatokkal az országba, atyja már Zemp­lén vármegye seborvosa volt, ő maga pedig azok közé a nagy magyarok közé tartozik, akik a modern Magyaror­szágot megteremtették. Ez az új magyar birodalom rövid, csalóka virágzás után ka­tasztrofálisan véget ért — mindenesetre nem alapítói hibájából —, de még meg­maradt alapfalai is elég megbízhatóknak bizonyul­nak arra, hogy újraépíté­sét azokon folytassuk. Tre­­fort is egyike az alapve­tőknek, az ő neve is össze van forrva majd minden ágazatával a modern ma­gyar életnek. 1817-ben született, te­hát már a második gene­rációhoz tartozott ama nagy időkben, ahhoz, ame­lyik Széchenyi és Kossuth szellemét már szintetizálta magában és megmaradt 49 után is, hogy az öreg Deák vezérlete alatt a 67-es Magyarországot felépítse Egyik tagja a nagy né­gyeknek: barátai Eötvös József báró, Szalay László és Csengery Antal. Éppen olyan nagyműveltségű és rendszeres tudós elme, mint társai, de talán a leginkább politikus köz­tük. Mindenesetre a legte­vékenyebb — s talán sze­rencsésebb is — az alko­tások terén. Alig harminc­éves korában már állam­titkára az első magyar felelős minisztérium ipari és kereskedelmi tárcájának, de ekkor már tíz éve egyre nagyobb súlyú alakja, vezető publicistája a reform­kor közéletének. A szabadságharc forradalmi fordulatai­val ő sem volt elégedett s a külföld rokonszenvének meg­nyerésétől remélte a szerencsés kimenetelt, ezért 1848 őszén barátaival, elsősorban Eötvössel, kihez később ro­koni kapocs is fűzte, — sógorok voltak, míg Szalay fia Trefort lányát vette feleségül, — külföldi küldetést vállalt. 1850-ben tért vissza, átkü­zdötte az abszolutizmust Békés vármegye közéletének egyik vezéralakjaként, alispánja, majd követe­ volt a megyének, a 67-es parlament kiegyezési tárgyalásaiban fontos szerepet játszik, de még fontosabbat az alföldi vasút létesítésében, mely egészen az ő fáradozá­saihoz fűződik. Egyáltalában, egészen 1872-ig, noha a Tu­dományos Akadémia és az ország tudományos életében sem kis helyet foglal, — a nyolcvanas években elnöke is az Aka­démiának, — tevékeny­ségi köre inkább az ipar és kereskedelem mezején van. Nagy érdemei van­nak a védegylet körül, az Iparegylet feltámasztása körül pedig oroszlánrésze. A nagy négyesben ő a nemzetgazdasági kérdések szakértője és valóban erre készült fel leginkább Ezért lett kereskedelmi államtitkár is negyven­­nyolcban. De a hetvenes években több mint két éven át viselte a földmí­­velésügyi, kereskedelmi és ipari miniszter tárcáját is, noha akkor már két éve vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter volt. Mert ezt a hivatalt töltötte ő be sógorának, Eötvösnek a halála után — Pauler Ti­vadar másféléves minisz­terségét leszámítva — ti­zenhat éven keresztül, 1888 augusztus 22-én be­következett haláláig. Ez a tizenhat év teremtette meg a modern magyar közoktatást Eötvös, sajnos, oly rövid miniszterségé­nek alapjain. Trefort azonban ezalatt sem fordította el érdeklődését és pártfogását a közgazdasági életről, az iparról és kereskedelemről, noha ő maga nem élvezte elő­nyeit, gyümölcseit a maga mindig zilált „magángazdasági“ életében, melynek „reformjára“ közéleti tevékenysége miatt sohasem ért rá. Nemcsak a hivatalos művészpárto­lás, a Képzőművészeti Társulat, Zeneakadémia s más in­tézmények fűződnek nevéhez a szorosan vett közoktatás intézményein kívül, hanem az Iparművészeti Társulat és TREFORT ÁGOSTON Barabás Miklós rajza.

Next