Magyar Ipar, 1942 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1942-01-01 / 1. szám
LXIIII. KÖTET BUDAPEST, 1942. JANUÁR 1.1. SZÁM MAGYAR IPAR _____________„IPARÜGYEK“ — AZ ORSZÁGOS IPARJU^IIJLET LAPJA_____________ „IPARÜGYEK“— AZ ORSZÁGOS IPAR^^IJLET LAPJA MEGJELENIK MINDEN HÓ ELSEJÉN. ELŐFIZETÉSI DÍJ ÉVI 24 PENGŐ. AZ IPAREGYESÜLET TAGJAINAK TAGSÁGI DIJAKÉRT JÁR FELELŐS SZERKESZTŐ» vij 'Szerkesztőség és kiadóhivatal : ÍVORSZÁGOS IPAREGYESÜLET А'ОМ'ЛЛЧ DALNOKI KOVATS JENŐ RUUAruiSl) VI.) GhUt1 A1L11Ж JJbau-Ulua 4. TELEFON: 12—56—47 ÉS 12-12-75. TREFORT ÁGOSTON IRTA: JOÓ TIBOR Nagyapja a császári ármádia orvosa volt, belga földről jött vallon csapatokkal az országba, atyja már Zemplén vármegye seborvosa volt, ő maga pedig azok közé a nagy magyarok közé tartozik, akik a modern Magyarországot megteremtették. Ez az új magyar birodalom rövid, csalóka virágzás után katasztrofálisan véget ért — mindenesetre nem alapítói hibájából —, de még megmaradt alapfalai is elég megbízhatóknak bizonyulnak arra, hogy újraépítését azokon folytassuk. Trefort is egyike az alapvetőknek, az ő neve is össze van forrva majd minden ágazatával a modern magyar életnek. 1817-ben született, tehát már a második generációhoz tartozott ama nagy időkben, ahhoz, amelyik Széchenyi és Kossuth szellemét már szintetizálta magában és megmaradt 49 után is, hogy az öreg Deák vezérlete alatt a 67-es Magyarországot felépítse Egyik tagja a nagy négyeknek: barátai Eötvös József báró, Szalay László és Csengery Antal. Éppen olyan nagyműveltségű és rendszeres tudós elme, mint társai, de talán a leginkább politikus köztük. Mindenesetre a legtevékenyebb — s talán szerencsésebb is — az alkotások terén. Alig harmincéves korában már államtitkára az első magyar felelős minisztérium ipari és kereskedelmi tárcájának, de ekkor már tíz éve egyre nagyobb súlyú alakja, vezető publicistája a reformkor közéletének. A szabadságharc forradalmi fordulataival ő sem volt elégedett s a külföld rokonszenvének megnyerésétől remélte a szerencsés kimenetelt, ezért 1848 őszén barátaival, elsősorban Eötvössel, kihez később rokoni kapocs is fűzte, — sógorok voltak, míg Szalay fia Trefort lányát vette feleségül, — külföldi küldetést vállalt. 1850-ben tért vissza, átküzdötte az abszolutizmust Békés vármegye közéletének egyik vezéralakjaként, alispánja, majd követe volt a megyének, a 67-es parlament kiegyezési tárgyalásaiban fontos szerepet játszik, de még fontosabbat az alföldi vasút létesítésében, mely egészen az ő fáradozásaihoz fűződik. Egyáltalában, egészen 1872-ig, noha a Tudományos Akadémia és az ország tudományos életében sem kis helyet foglal, — a nyolcvanas években elnöke is az Akadémiának, — tevékenységi köre inkább az ipar és kereskedelem mezején van. Nagy érdemei vannak a védegylet körül, az Iparegylet feltámasztása körül pedig oroszlánrésze. A nagy négyesben ő a nemzetgazdasági kérdések szakértője és valóban erre készült fel leginkább Ezért lett kereskedelmi államtitkár is negyvennyolcban. De a hetvenes években több mint két éven át viselte a földmívelésügyi, kereskedelmi és ipari miniszter tárcáját is, noha akkor már két éve vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. Mert ezt a hivatalt töltötte ő be sógorának, Eötvösnek a halála után — Pauler Tivadar másféléves miniszterségét leszámítva — tizenhat éven keresztül, 1888 augusztus 22-én bekövetkezett haláláig. Ez a tizenhat év teremtette meg a modern magyar közoktatást Eötvös, sajnos, oly rövid miniszterségének alapjain. Trefort azonban ezalatt sem fordította el érdeklődését és pártfogását a közgazdasági életről, az iparról és kereskedelemről, noha ő maga nem élvezte előnyeit, gyümölcseit a maga mindig zilált „magángazdasági“ életében, melynek „reformjára“ közéleti tevékenysége miatt sohasem ért rá. Nemcsak a hivatalos művészpártolás, a Képzőművészeti Társulat, Zeneakadémia s más intézmények fűződnek nevéhez a szorosan vett közoktatás intézményein kívül, hanem az Iparművészeti Társulat és TREFORT ÁGOSTON Barabás Miklós rajza.