A magyar irodalom története 4. (Budapest, 1978)

A NEMZETI-POLGÁROSULT IRODALOM DIFFERENCIÁLÓDÁSÁNAK MÁSODIK SZAKASZA: AZ UTOLSÓ SZÁZADNEGYED - AZ ELBESZÉLŐ PRÓZA KORSZERŰSÍTÉSE - 79. Justh Zsigmond

Mikszáth még vállalkozik arra, hogy A püspök atyafiságát a Magyar Regényírók sorozatába felvegye (1905), s szép előszóval tisztelegjen Iványi emlékének, aztán — mint annyi pályatársáé — Iványi neve és műve ötven esztendőre feledésbe merül. Kiadások Tarka Lapok. 1881. — Tárcák. 1888. — A püspök atyafisága. 1889. (4. kiad.: Bev. Mik­száth Kálmán. 1905., 7. kiad.: Bev. Czibor János 1952.) — Apró regények. 1891.­Irodalom Péterfy Jenő: I. ö.: A püspök atyafisága. BpS, 1891. LXVI. 318—319. — Lázár Béla: I. ö.­­ről. A tegnap, a ma és a holnap. I. 1896. — [Fenyő Miksa] Pállya Márton: Magyar regények­ről. I. ö.: A püspök atyafisága. Figy 1905. 665—678. — Rónay György: I. ö.: A püspök atyafisága. A regény és az élet. 1947. — Rejtő István: I. ö. 1955. 79. JUSTH ZSIGMOND (1863—1894) Alig tucatnyi novellát, naplót, útirajzokat és egy töredékben maradt regényciku­st írt. Terveit, a magyar fin de siécle-en oly gyakori „kora halál” miatt nem valósíthatta meg. Így is egyike a legérdekesebb kezdeményezők­nek, műve pedig töredékességében is figyelemre méltó. A necpáli Justh család, amelyből 1863-ban születik, a fertály-mágnás famíliák közé számítódik. A vagyon már megcsappant, de a „nexus” még a régi, s a fiatal Justh is törzsökös arisztokrata — Csáky, Szapáry, Teleki, Zichy, Széchenyi-ivadékok­­kal barátkozik. Ezekben az arisztokrata körökben, mindenekelőtt hagyomány­ból, hiszen fiaikat politikai pályákon szeretnék látni, még a hatvanas, het­venes években is megvan a törekvés az európai viszonyok teljesebb ismeretére. Justh is Pest után Zürich, Kiel egyetemein tanul; még húsz éves sincs, ami­kor 1882 őszén Párisba kerül, s az ifjú Tisza István társaságában megkezdi hamar feltűnést keltő karrierjét. A családi birtokon testvérével, Gyulával osztozik: ez Makón, ő pedig szülőhelyén, a békési Szabad-Szent-Tornyán, más néven Kopogón kapja ki birtokát. A kastély s a birtok nem nagy, ahhoz azonban bőven elég, hogy függetlenséget biztosítson neki. Párizsi utazásait évente megismétli. Majd amidőn a korai, túlfeszített élettempó következtében tüdőbeteg lesz, alig huszonkét éves korában, gyógykezeltetni magát a mediterrán vidékre is elkalandozik. Itália, Dél-Franciaország, Korzika, Algír és Egyiptom várja télen. A nyarat odahaza tölti, mindinkább belemerülve a tájba s kedvenc parasztjaival való foglalatosságaiba. E két végpont között a magyar főváros, Pest csak átmenet. Ha megszáll a Múzeum mögötti palotájában, Párizst szeretné maga köré varázsolni. Irodalmi szalonja, bármennyi barát és ismerős

Next