Magyar Jogász, 1877 (2. évfolyam, 150-300. szám)
1877-09-26 / 221. szám
Budapest, szept. 25. A képviselőház tegnapi ülésére vissza kell térnünk. Furcsa ülés volt az valóságos háború. A vármegyeisták, illetőleg a szolgabirák mellett küzdők szálltak szembe a turistákkal. Kitéljen a bagatell-ügyekben ? Ez volt a harcz oka. Szilágyi Dezső s a t. ház néhány nem talmi turistája a járásbirák mellett szólt s a győzelem az övék lett. Ez mind szép dolog, s ha csak enyit akartunk volna mondani, akár el se kezdtük volna. Más symptomákat akarunk mi constatálni. Az egyik az, hogy soha még törvényjavaslattal be nem bizonyitottuk magyar voltunkat, inkább mint ezzel. Úgy értjük ezt, hogy mi nem csak a káposztát szeretjük fölmelegítve, de a törvényjavaslatokat is. Háromszor volt már szőnyegen a kisebb polgári perekről szóló javaslat, s íme, még mindig nem elég, oda kerül negyedszer is. A jogügyi bizottság mint szakács, köteles ismét elkészílni, hogy valahára élvezhető legyen. Ezzel együtt rámutathatunk igazságügyminisztériumunk önállóságára is. A minisztériumban tehát nem sokat törődnek e javaslattal, s az igazságügyminiszternek — úgy látszik — mindegy, akárhová szögellünk ki vele. Nem köti tárczáját azon javaslathoz, amelyet benyújt, hanem hagyja magát kapacitáltatni. Ebből a „kis“ ügyből következtethetünk a többire, s eszünkbe jut mutatis mutandis Thiers mondása: „a király uralkodik de nem kormányoz.“ Egy másik czifra dolog,amiről röviden tegnap is emlékeztünk, hogy 408 magyarországi igazolt képviselő közül az igazságszolgáltatás egyik legfontosabb kérdésének tárgyalásánál 261 ember hiányzik. Tehát a nép által saját jóvoltuk érdekében választott népképviselők így élnek vissza a nép bizalmával! Kiváncsiak vagyunk, hogy hiányoztak volna-e anyian, ha a javaslathoz a miniszter tárczáját köti vala. A mai ülésen igen kevés történt. A mentelmi bizottság előadója beadta jelentését, mely szerint Molnár István (pap) kiadatik, mivel törvényellenes esketést végzett, Lukács Béla pedig, mivel az Ellenőr kiadója sajtópert indított ellene. Wahrmann Mór beterjeszti a bankbizottság nagy jelentését, mely az osztályok mellőzésével fog tárgyaltatni. Határozatba ment, hogy a Curiának a képviselőválasztások ügyében való bíráskodásáról szóló törvényjavaslat csütörtökön fog tárgyaltatni. A képviselőház igazságyi bizottsága ma, országos ülés után összeülvén, a hozzá visszautasított bagatell törvényjavaslatot a ház által megállapított elvek alapján leendő átdolgozás végett három tagú albizottságnak adta ki s a bizottság előadójává Horánszky Nándort választotta meg. Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. (Folyt.) II. FEJEZET. Végrehajtás készpénzbeli követelés behajtására, van helye azon esetben, ha a végrehajtás az adós ellen feleségét, gyermekeit vagy szüleit illető tartás miatt intéztetik. Ez esetben a marasztaltnak 300 frtot meghaladó tényleges szolgálati illetményei (424. §.) tényleges szolgálaton kívül pedig annak egész nyugdíja és személyes pótdíja korlátlanul lefoglalhatók. A katonai házassági biztosíték kamatai az adós feleségének vagy gyermekeinek tartása miatt szintén korlátlanul, teljes összegeikben vonhatók végrehajtás alá. Az adós szüleinek tartása miatt azonban a végrehajtásnak a házassági biztosíték kamatait illetőleg csak a 350 frtot meghaladó részre van helye. 60. §. Az 55. és 56. §§-ban érintett személyeknek oly illetményei és járandósági, melyek őket hivatalos kiküldetésük folytán vagy hivatalos állásuknál fogva tettt utazásuk következtében a fennálló szabályok szerint illetik, habár ezen illetmények és járandóságok nem a közpénztér által fizetendők is, végrehajtás alá nem vonhatók. 61. §: Magán alkalmazásban levő hivatalnokok és szolgák évi fizetéseinek és járandóságainak vagy nyugdíjainak csak fele része és ez is csak úgy vonható végrehajtás alá, hogy a végrehajtást szenvedőnek legalább évi 300 frt maradjon-Ugyanezek özvegyeinek és gyermekeinek nyugdíjaira vagy az atya illetőleg férj szolgálataiért adományozott illetményeire végrehajtás nem vezethető. Napidíjak átalában nem, munkabérek pedig ha nap vagy létszám szerint fizettetnek, végrehajtás alá nem vétethetnek. Jelen szakasz korlátozó intézkedései a végrehajtást szenvedőnek feleségét, fel- vagy lemenő rokonait illető tartás miatt foganatosítandó végrehajtások eseteiben nem alkalmazandók. 62. §: A közpénztárakból vagy szegény és alapítványi pénzalapból fizetendő kegydíjakra, jótékonysági és alamizsna pénzekre, melyek özvegyeknek, árváknak és más szűköldöknek az állam, vagy közhatósági felügyelet alatt levő társulatok, intézetek és alapítványok által nyujtatnak, végrehajtás nem intéztethetik. 63. §. Egyrészről a kincstár, a köztörvényhatóságok és az országos alapok, másrészről magánszemélyek között kötött szerződési viszony tartama alatt az ezen szerződés folytán szállítandó tárgyakra, a kincstár, a törvényhatóság vagy az alap által adandó előlegekre vagy részletfizetésekre épen rém, a szerződés teljesítéséhez szükséges eszközökre pedig csak úgy vezethető végrehajtás, hogy ez által az eszközöknek a szerződés betöltésére való fordítása ne gátoltassék. A szerződő magánszemélynek a szerződés teljesítése és a végszámolás megtörténte után jó Vádlott vallomásaiból kitűnt, hogy ő egy ismerősével, kiről nem tud egyebet, mint hogy Vilmosnak hívják s hogy egy téglavetőben dolgozott, a lelkészlakban elkövetendő lopás tervét főzte ki; később pálinka élvezete által fölizgatva, eltértek eredeti tervüktől s abban egyeztek meg, hogy nem fognak irtózni a gyilkosságtól sem, csakhogy az egyházi pénzek birtokába juthassanak. Menzelnek, mint erősebbnek jutott a szerep, hogy a másik által szerzett fejszével a lelkészt eltegye láb alól. A hátsó ajtó mögött leselkedtek a visszatérő lelkészre, kit Menzel azon pillanatban sújtott agyon, midőn az ajtóhoz közeledett. Hová lett kísérője, nem tudja. Többi vallomásai teljesen egybehangzók az öreg Reichené asszony s a szolgáló tanú vallomásaival. A rablás a szomszédok közeledése által hiusittatott meg. Menzel a mezőkön át az országútra futott s reggelre Brüsselbe ért, hol még azon estve, mint holt részeg, a rendőrség által fogházba szállíttatott s csak másnap bocsáttatott szabadon. Azóta bebarangolta egész Németországot; koldulásból s azon ajándékokból élt, miket az orvosoktól nyert, kiknek testét nevezetes organikus hibájának vizsgálása végett bemutatta. — Egyszer már följelentette magát, mint Reiche lelkésznek s nővérének gyilkosa, miért is vizsgálat rendeltetett el ellene; de ezt visszavonta, állitván, hogy lelki betegsége rohamában hamisan vádolta magát e ténynyel. A vizsgálóbíró előtt viselete annyira feltűnő volt, hogy a foglyot, mint lelki betegségben szenvedőt, szabadon bocsátók. Mint említik, Menzel a jelenlegi végtárgyaláskor is visszavonta részletes vallomásait. Menzel a tárgyaláson az őrült jól betanult szerepével lépett a közönség elé s azt művészileg is játszotta, csak akkor esve ki belőle, midőn ha a keresztkérdések zavarba hozták. Az esküdtek kimondták rá a „vétkest“ s a vádlott polgárjogai elvesztése mellett, halálra ítéltetett. i AIOIA: Furfangos rablógyilkos. Boroszló, szept. 18-án. Több mint két éve nagy feltűnést okozott Deberle helység (az oelsi kerületben) lelkészének Reiche hitszónoknak s nővére, Reiche Erzsébet kisasszonynak szörnyű meggyilkoltatása. Az eset még feltűnőbbé lett a miatt, hogy a gyilkos vagy gyilkosok kiderítése semmikép sem akart sikerülni, daczára annak, hogy nagy számú gyanús egyén fogatott be s lett vizsgálat alá vonva. Múlt év július havában, egy Gravensteinban állomásozó csendőr az országúton egy rongyos külsejű egyénnel találkozott. A csendőr ösztönszerűleg is nagy gonosztevőnek nézte az idegent, s rákiáltott: „honnan jősz akasztófa virága?“ Igen őrmester úr az vagyok; látom már ön ismer engem, be is vallok hát mindent: én vagyok az, aki Reiche lelkészt meggyilkolta.“ A további vizsgálat valódiságát kiderítette ezen önvallomás, s most az országúton véletlenül elfogott 43 éves férfi, Menzel Vilmos, hajdani levélhordó a kettős gyilkosság vádjával terhelve áll az esküdtszék előtt, Menzel erős testalkatú, magas férfi, fejét kevéssé előre hajtja; kiváltó arczcsontokkal ellátott, arczában nincs semmi megnyerő; homloka magas, koponyája simára fésült ritka hajjal van fedve, semmit mondó szemei álmosan tekintgetnek elő pislogó pillái alól. 64 tanút kell kihallgatni, mert a vádlott daczára ismételt vallomásának, melyekben a vádlevél tényálladékaival a legutósó részletekig pontosan egybehangzó beismeréseket tett, most rögtön megtagad mindent, állítván, hogy ő gyakran félrebeszél s csakis ilyen zavaros lelki állapotban ismerhetett be oly dolgokat, melyek soha meg nem történtek. A fölőbb elősorolt személyeknek lakpénzeik csak lakbér fejében, a szolgálat után járó más illetményeik pedig épen nem foglalhatók le. 56. §. Az 55. §-ban említett személyeknek, vagy ezek özvegyeinek nyugdíjai vagy kegydíjai, úgyszintén a nyugalmaztatás folytán járó személyes pótdíjak, valamint a lelkészek aggastyáni fizetései szintén csak harmadrészben foglalhatók le, de csak annyiban, hogy a végrehajtást szenvedőnek évi 350 írtja a foglalás után is szabad rendelkezésére maradjon. Ha az 55. §-ban elsorolt személyek nyugdíj helyett végkielégítést vagy a véderőhöz tartozó személyek katonai rangjuk elvesztésével kegydíjt kapnak , ez a végrehajtási foglalás tekintetében a nyugdíjjal egyenlő tekintet alá esik. 57. §: A rokkantak ellátási díjaira, a sebesültek pótdíjaira, a vitézségi érmek után járó díjakra, az elhunyt katonai személy családjának halálozási évnegyed címen kiutalt illetményekre vagy végkielégítési összegre; a jelen és az 55. §-ban említett személyek özvegyének vagy gyermekeinek férje, illetőleg atyjuk szolgálataiért adományozott illetményekre végrehajtást vezetni nem lehet, 58. §. A katonai házassági biztosíték kamatainak csak egyharmada és csak úgy foglalható le, hogy a kamatokból egy évre legalább 350 frt. a végrehajtás alól ment maradjon. E korlátozás mellett is a végrehajtás csak oly kötelezettségek miatt engedhető meg, melyeket a házassági kötelék tartama alatt mindkét házastárs közösen, vagy a házassági kötelék megszűnte után a nő vállalt magára. A katonai házassági biztosíték tőkéje csak azon korlátozással vonható végrehajtás alá, hogy a tőke a végrehajtás útján behajtandó követelés kielégítésére csak a biztosítéki kötelék feloldása után fordíttathatik. 59. §: Az 55 és 56. §§. rendeletei alól kivételnek A vád a következőkre van alapitva. A deberlei lelkészlak a falu főutczájától, mely felé homlokzatával van fordítva, mintegy 30 lépésnyire fekszik ; a ház mögött kert terül el, melyen át egy ösvény kivezet a szántóföldekre. 1875. máj. 25-kén Reiche lelkész elment Stampenbe, ottani collegáját meglátogatni s esti tiz óráig nem tért haza; a lelkész mostoha anyja s mostoha nővére, Erzsébet, nem várakoztak reá tovább s ez időtájt hálószobájukba vonultak. Alig feküdt le az anyja, midőn a kertből irtózatos kiáltás hallatszott. Az öreg asszony, valami ruhaneműt kapva magára, a folyosóra sietett, mialatt leánya a szolgáló szobáján át futott a hátsó ajtót fölnyitni. E pillanatban fejszével fegyverzett idegen tolakodott be s borzasztó fegyverével a hölgy felé sújtott; de ez meglepő határozottsággal kiálta rá: „Mit akar ön itt?“ E szavakat hallotta még a belépő anya, ki e pillanatban vértől borított leányát már a rablóval küzdeni látta; segélyére sietett de az idegen erős csapása által földre téríttetett. Erre a hőslelkü leány vetette közbe magát, s hogy anyját megmenthesse, saját életét ajánlotta föl a rablónak, kinek karját megragadta, kérdezvén, ha fivérét is megölte-e? „Nem“— felelé a férfi — „nem öltem meg, de most adjatok pénzt!“ „Kövessen hát!“ szólt a leány s kezében gyertyával, fivére szobájába vezette a rablót. A lefolyt szörnyű küzdelem alatt fölébredt a szolgáló is; a ház első ajtaján át az utczára szaladt és segítségül hívta a szomszédokat; midőn ezek az első ajtóhoz közeledtek, még hallhatók a hatalmas csapások tompa zajái; de belépve, a kisaszszonyt a folyosó egyik szögletében már egyedül találták vértől borítva s eszméletlenül. A gyilkost hasztalanul keresték, eltűnt nyomtalanul. A lelkész hullája ott feküdt a hátsó ajtó közelében, koponyáját szétforgácsolta a fejsze csapás. Erzsébet kisasszony sem ébredt föl többé önkívületi állapotából s junius 6-án meghalt, anélkül, hogy kihallgattathatott volna. Az ő koponyáját is szétzúzták a fejszecsapások s az agyvelő genvedése okozta halálát.