Magyar Jogász, 1880 (5. évfolyam, 148-299. szám)
1880-09-11 / 208. szám
télen pedig a hidegben a folyosók nélkülözésnek lehetnek kitéve. Nem nagy dicsérettel szólhatunk a rabélelmezést illetőleg a vállalkozási rendszerről sem: ez igen sok esetben méregdrága, de mindenek felett rosz, silány és nem kielégítő. Különösen a zsírilletmény igen kevés s e tekintetben mielőbb intézkedni szükséges. Vannak oly fogházak is, melyek még a középkorba erednek és inkább alkalmasak régészeti vizsgálódásra, mint büntetések végrehajtására. Némely fogház a török időkből származik; czellái nagy részben oly alacsonyak, hogy egyenesen aligha, vagy épen nem lehet bennük járni; mindenik szoba valóságos siralomhoz. És mit most kérdem: melyiknek lesz tűrhetőbb sorsa, a kir. járásbíróság fogházában sinlődő foglyoknak, kiknek még ártatlansága sok esetben ki is derül vagy pedig az egyik vagy másik kerületi börtönben vagy talán épen fegyintézetben levő rabnak, illetőleg fegyencznek? A b.tkönyv életbelépvén: a viszás állapotok javitandók s visszamaradásnak helye nem lehet. A haladás sorompója felnyitva: előre! Elsősorban mindenekelőtt a szakembereknek kötelessége mint afogház-tervezetet készíteni; az építendő fogházak jövőre ezen minta szerint volnának építendők, illetőleg átalakítandók. Egyik elvül lenne fölállítandó, hogy a fogházak a bíróság épületében legyenek; vagy ha ez ki nem vihető, akkor a vizsgálóbírák szobái közvetlen a fogházakban vagy azok mellett rendeztessenek be. Vannak egyes kirájbiróságok, ahol a fogházak a város másik részén, gyakran 1 — 2 kilométer távolra esnek s az egyes letartóztatottak a város legnépesebb utczáin keresztül továbbuttatnak a bíróság helyiségeibe. Gyakran ártatlan emberek, akik igy meghurczoltatnak. E rövid sorokban, melyeket a czél iránt való érdeklődésből papírra tettem, csak eszmetöredékeket akartam felvetni. Vajha a nehézségeket az idő rendje mielőbb elhárítaná s a törvénykönyv nagy alkotásai ne maradnának csupán papíron. Szántay Adolf, sbiró. kir. jbirósághoz 17416/880 sz. a. azon indokból, mert az illető vhajtató ellen ez ügyben felmerült hamis eskü a fenyitő eljárás folyamatba tétetett. A semmitőszék 15977/880 sz. a. a panaszt elvetette, mert vhajtató ellen állítólag hamis eskü miatt tett bűnvádi feljelentés a vhajtást nem akadályozza, minthogy a bűnperben hozandó itélet esetleg csak perújítás alapjául szolgálhat, a vhajtást pedig a t. r. t. 323. § hoz képest maga a perújítás nem akasztja meg. Alperesek a kereset alapjául szolgáló szerződés valódiságát kétségbe vonván, az eljáró kir. bíróság semmiséget követ el, ha a t. r. t. 95. §-ában előirt még egyszeri tárgyalás s esetleg bizonyítási eljárás alkalmazása előtt ítéletet hozott. (Semmitőszék 1666- 880.) A balázsfalvi kir. j biróság Müller Mihály nagy-enyedi ügyvéd által képviselt Bernhad Izrael, Salamon Simon és Klein Mihály felperesnek Hinléder Guidó nagyenyedi ügyvéd által képviselt mihálczfalvi Bresz Petra a Gyiki és Fugács Vavulus alperesek elleni sommás perében 1385 frt 50 krs járulékai iránt felpereseknek idei május 3-án 701 sz. alá beadott keresetük fele, mindkét peres fél közbejöttével sommás után megtartott tárgyalás alapján hozta a következő ítéletet: Alperesek mihálczfalvi Breaz Petra a Gyiki és Fugács Vaszilie kötelesek egyetemlegesen a nap s különbeni végrehajtás terhe alatt felpereseknek az 1385 frt 50 kv tőkét, és annak és pedig 324 frt 50 kruak 1878. nov. 7-től, 530 frt 50 kruak 1879. augusztus 27-től és 530 frt 50 kruak 1879. nov. 7-től számítandó 6°/0-os késedelmi kamatait s 38 frt 90 kr perköltséget megfizetni és az ítéletet kirovandó illetéket hordozni. A felperesi ügyvéd dijai s kiadásai megbízójával szemben 34 frt 90 krban, az alperesekét pedig 18 frt 50 krban állapíttatnak meg. Indokok: Felperes kereseti követelését az A.. alatti szerződésre alapítván, ezen a prts. 167. és 168. §§-nak megfelelő szerződés alapján, melynek értelmezésénél nem valamely tévesen alkalmazott kifejezés mivolta, hanem a felett akaratában foglalt s a szerződésben nyilatkozott ügylet jogi természete lévén irányadó. Az A. alatti szerződés és ehhez képest a felperesek, mint a küküllői és marosi révjog bérlői s alperesek, mint a prts. 1345. illetőleg 1401. §§-hoz képest utalványosok közt a mihálczfalvi lakosok által a réven átkelésért fizetendő díjak megváltása s átalányozása iránt kötött szolgálattételi terhes szerződésnek (prts 1173. §) tekintendő, mely által alperesek magukat egyetemlegesen kötelezték a megállapított évi vámdij-váltság összegnek a mihálczfalvi lakosok helyett fizetésére, tekintve, hogy az 1878. és 1879. évektől követelt váltság-dij összeg törlesztésének bizonyítását alperesek meg sem kísérelték, alperesek a követelt hátralék-összeg, annak a szerződés szerinti fizetési határidőkhöz képest a ptk. 912. és 1333. 1334. §§. alapján a 6°/0-os késedelmi kamatok s a prts. 251. § hoz képest a perköltségek megfizetésére kötelezendők voltak ; alpereseknek a követelés leszállítása indokaiból, mint csak javukra számítható tényből, a szerződés ellen emelt, kifogása, úgy az eddigibeszedés módjára alapított ellenvetésük is okmányilag megállapított kötelezettségükkel szemben, tekintetbe nem vétethetett Az ügyvédi díjak megállapítása a prts. 252. § án alapszik. Alperes kellő időben 1039/880. sz. a. semmiségi panaszszal s felebbezéssel élt. A semmitőszék 16662/880. szám alatt a neheztelt ítéletet a perrendt. 294. §. 1-ső pontja alapján megsemmisítette s az eljáró kjbiróságot utasította, hogy a prdt. 95. §-a szabványának megfelelően tartson újabb tárgyalást s a kifejtendőkhöz képest esetleg az ajánlott tanubizonylat alkalmazása után hozzon újabb határozatot. Okok: alaptalan ugyan a semmiségi panasz azon része, mely a bírói illetőség s a szavatosság kérdésében hozott első bírósági végzés ellen intéztetett; — miután a kereset oly egyességileg megállapított dijak megtérítésére irányoztatott, melyek Mihálezfalva község lakosainak a Küküllő és Maros folyókon le átszállításáért köteleztettek (prdt. 93. §. k. pontja), az pedig, váljon marasztalhatók-e alperesek Mihálezfalva község perbevonása nélkül, oly érdemi kérdés, mely a további tárgyalásnál megvitatható ugyan, de arra okul nem szolgálhat, hogy alperesek Mihálczfalva községére, mint szavazásra hivatkozhassanak; minthogy azonban alperesek a kereset alapjául szolgáló szerződés valódiságát kétségbe vonnák; az eljáró kéjbíróság a fennidézett pont alá eső semmiséget követte el az által, hogy a prdt. 95. §-ában előírt még egyszer tárgyalás és esetleg bizonyítási eljárás alkalmazása előtt ítéletet hozott. A peressé vált hagyaték biztosítására nem a t. r. t. 324, hanem 588 §-a szolgál irányadóul A haszonélvezetre jogosított özvegy a hagyatékhoz tartozó ingók biztosítása esetében előlegesen meghallgatandó. (Semmit. 165181880.) Dobos Rozália férj Tuba Mihályijának özv. Dobos Mihályné szül Böröndy Teréz ellen zárlat iránti ügyében a győri tervszék a következő végzést hozta: Tekintve, hogy folyamodó által az A.B. és C. alatt bemutatott bizonyítékokból alaposan vélelmezhető, miszerint neki a C leltárban foglalt ingóságokra, úgy szintén az asszonyfai 58. számú tjkben 368. b. 370. 478. számú, nem küönben a 178 számú tjkben 128 hr 53 házszám alatt felvett ház és kertből Dobos Mihály féle illetőségre örökösödési igénye van; tekintve, hogy zárlat alkalmazása nélkül a peres tárgyak értéke ezen tervsz. előtt folyamatban lévő per befejeztéig veszélyesnek van kitéve, folyamodó kérelmének hely adatván, a C. leltárban kitüntetett ingóságokra úgy az asszonyfai 58. és 178. számú tjkben foglalt Dobos Mihálynak fele illetőségét képező ingatlanokra a zárlat 324. § hoz képest elrendeltetik és a zárlatnak a tjkben leendő feljegyzése végett egy példánya a kebelbeli törvszék telekkönyvi osztályához átvétetik, az ingók úgy ingatlanok tartozékainak összeirása úgy a javaslatba hozott és zárgondnokul ezennel kirendelt Somogyi Pál zárgondnoknak leendő átadása végett a szentmártoni kir.biróság megkerestetik. Miről özv. Dobos Mihályné a kérvény másod példányán a kiküldött biró által oly megjegyzéssel értesítendő, hogy neki joga van 8 nap alatt, a zár elrendelésére és a zárgondnok személyére vonatkozó kifogásait azon bíróságnál, mely a zárt elrendelte, benyújtani. Özvegy Dobos Mihályné részéről 1880. jun. 25-kén 5414. sz. a. semmiségi panasz adatott be s a semmitőszék 16518/880. sz. a. ekként határozott: a neheztelt végzés s annak alapján foganatosított zárlat a prot. 297. § 1., 18 s 22. pontja alapján megsemmisitettik s az eljáró kir. törvényszék utasittatik, hogy a felek meghalgatása után hozzon újabb határozatot, mert a peressé vált hagyaték biztosítására nézve nem a prot. 324. §-a, hanem az 588 §. szabványa szolgál irányul, mely szerint a bíróság a hagyaték biztosítása s kezelése iránt ez esetben tartozik gondoskodni, ha ez iránt a felek közt megállapodás nem történt, az eljáró kir. tszék neheztelt végzése s eljárása ennélfogva annál inkább szabályellenes, mivel az ingatlanok haszonélvezete az özvegyet, eltekintve öröklési igényeitől, a törvény szerint is megilleti, az ingóságok netalánt biztosítása iránt pedig minden esetre a a panaszkodó özvegy előbb meg lett volna hallgatandó. A férj javaiban benmaradt özvegy a javakat terhelő adósságokat, különösen azok kamatjait s a férj által elvállalt évi járandóság Vegyes közlemények. Kinevezés Zoltán Géza a bpesti tavszékhez bíróvá , Kovaliczky Antal reáliskolai rendes tanárrá a székelyudvarhelyi főreáliskolához ; Schiller Miklós a kolozsvári kincst. urad. ügyészséghez alügyészszé. Adományozás: Varga András beretkei községi bírónak a koronás ezüst érdemkeresztet. névváltoztatás Szmicskó Endre igazabban András beszterczebányai lakos „Szilágyi“-ra, Kinglarovics Nép. János sátoraljaujhelyi lakos „Hámoki“-ra, Kohn Mór bpesti lakos „Kömödi“-re, Posák Jakab, Illés, Vilmos és Lajos szegedi lakosok „Perényire“, Eisenstädter Lukács szegedi lakos saját, úgyszintén Gyula és Olga nevű kiskorú gyermekei vezetéknevét „Enyedi“-re, Knobroch Jenő cs. és kir. százados, bányalukai lakos vezetéknevét „Pottornyai“-ra változtatta. Ingók foglalása: Petheő Géza ell. Csányban; Osgyány Istv. ell. Szolnokon ; Brock Róza ell. Ungvárit ; Sági Józs. s t. ell. Sz.-Fehérvártt ; Klein Bernát és n. ell. Putnokon ; Steber Józs. ell. Zomborban; Beregszászi Erzs. ell. V. Gálfalván ;Luftschitz Mór ell. Újpesten ; Kecskeméti Pál és n. ell. Czegléden ; Streich Mátyás és t. ell. Bogdányban ; Blau Száli és t. Hevesen; Muck Fer. és n. ell Sz Péterfán ; Baity Mária s t. ell. Deronyán ; Hanzi Ilon st. ell .edrődön; Jovánovits és Csuvesits ell. .Újvidéken ; Hevessy Barnabás ell. Dapai pusztán ; Ócsai Borb. ell. Czegléden ; Schlesinger József ell. Z. Ublón ; Burg Dénesné ell. Horgoson ; Tóth Vincze és n. ell. Ó-Becsén ; Steinberger Mór ell. Benén ; Krausz Jakab ell. Mohácson ; Lampert Mihályné ell. Komáromban; Németh Istv. ell. T.-sz.. Miklóson. Csőd. Potoczki Péter cs.-szeredai keresk. ell.; bej. okt. 80-ig; pelügyelő s id. tömeggondnok Becze Antal , helyettes Erőss Elek . — Holzmann Salamon és n. mentecskói lakos ell. (trencséni tsz.) ; bej. nov. 8., 9., 10. : perügyelő dr. Lichtenstein Adolf; id. tömeggondnok Nitrausz Ármin ; — Hoffmann Antal verseczi lakos ell. (fehértemplomi tsz.); bej. nov. 1. perügyelő Demeter György ; id. tömeggondnok Demetrovics Tima ; — Doktor József mágocsi lakos (pécsi tsz.) csődje megszűnt. Pályázat: Irnoki áll. (z. egerszegi tsz.) ; jegyzői áll. Izsán (Komárom m.) (A „Budapesti Közlöny“ 270. számából.) Döntvények. A végrehajtató elleni hamis eskü miatt folyamatba tett bünper a végrehajtást a t. r. t. 323. §-ának intézkedése szerint meg nem akaszthatja. [Semmit. 159771880.) Pa 1fner Józsefnek, Pok József ellen fennforgó ügyében végrehajtást szenvedett kellő időben semmiségi panaszt adott a bpest V. ker. A kereső bíróság előtt már végelintézést nyert szerződési ügyletből keletkezett kártérítési per elbírálására is — különösen, ha a peres felek kereskedők — a keresk. bíróság lehet illetékes. (Semmitőszék 17589/880.) Reuhardt Mór s társa székesfehérvári kereskedők, Ney Mór s fia s érdektársai ellen a veszprémi kir. tszék előtt 3148/880. sz. a. kezdeti rendes perében a tszek 4653/880. sz. a. a bírói illetékességet meg nem állapította azon okból, mert a felperes s alperes közt létrejött vételi s átvételi ügyben a ker. törv. 258 s köv. §§-ai szerint kereskedelmi ügyletet képez. Felperes semm. panaszszal élt s a semmitőszék 17589/880 sz. a panaszt elvetette, mert azon adásvételi s átadási ügylet, mely fele első s másodrendű alperesek közt létrejött, a becsatolt ítéletek szerint, mint kereskedelmi ügylet a kereskedelmi bíróság által nyert végelintézést és jelenlegi fels. e keresete ugyancsak azon ügylet nem szerződésszerű teljesítése által okozott kár s költségek megtérítésére van irányozva s igy, miután ezzel az előbbi ítélettel megállapított jogok is érintettek, ez ügyben is csak a keresk.bíróság illetősége állhat fenn s pedig annál is inkább, mivel valamint fél, úgy első s másodrendű alperes is kereskedő (ker. törv. 8.) s úgy az ezekkel kapcsolatos kötelezettségben álló harmadrendű alperesre is a bírói illetőség kihat.