Magyar Jogász, 1881 (6. évfolyam, 145-280. szám)
1881-11-08 / 252. szám
b) a kir. törvényszékek, a budapesti és pestvidéki törvényszékek kivételével, saját területükön 4. §. Az előző §. szerint a váltóeljárásra nem tartozó kereset vagy kérvény az elsőbíróság által hivatalból utasítandó vissza és pedig azon esetben is, ha ily ügyre nézve a felek a váltóeljárást kötötték volna ki. Hivatalból utasítandó vissza a váltókereset a 3. §. 1. pontja esetében akkor is ha a kereset alapját képező okiratból a váltó lényeges kellékeinek valamelyike hiányzik, (váltótörvény 6 és 110 §80 . , 5. §. A váltóeljárás alá tartozó perekben az ítélet hozatalánál az elsőfokú bíróság egyik szavazó tagjának kereskedelmi ülnöknek kell lenni Más határozatok hozatalával helyesen alakítottunk tekintendő az eljáró bíróság tanácsa, akár egy elnök és két bíró, akár egy elnök és egy bíró és egy kereskedelmi ülnök vesz részt benne. 6. § A váltó fizetési helyére nézve illetékes bíróságnál valamennyi váltókötelezett beperelhető. Ezenfelül a váltókereset és viszkereset az illető váltókötelezettnek személyes keresetekben illetékes bírósága előtt is (1868. LIV. tcz, I 30 — 34. §.) megindítható. A váltókeresetre illetékes bíróság a váltóúikeresetekre nézve is illetékes, amennyiben a viszkereset a váltókeresettel együtt vagy ezután indíttatik meg. Ugyanezen feltételek alatt illetékes a váltókeresre nézve azon bíróság is, mely előtt azon váltókötelezett ellen illetékesen indíttatott meg a váltóeljárás, akiért váltókezességet vállalt. A perbejelentések (váltótörvény 87 §)ugyanazon bíróságnál nyújtandók be, mely a viszkereset feletti eljárásra illetékes. 7. §. A váltótörvény 109. § a alapján (3. § 3 p) indítandó keresetekre nézve azon bíróság illetékes, melynél a megtartási jog alapjául szolgáló váltó bepereltetett, ha pedig ez még nem történt meg, azon bíróság, mely a beperelés esetében azon váltóra nézve illetékes lenne. Ha a váltóhitelező követelését, csupán megtartási jogának érvényesítése mellett, vagy bírói avagy magán után nyert zálogjogának tárgyából kívánja kielégíttetni: azon körülmény, hogy a váltóadós csőd alá került, a váltóbíróság illetőségét nem szünteti meg. Ez esetben mindazonáltal a bírói határozatok a csődnyitás napjától kezdve a tömeggondnoknak kézbesítendők, 8 §. A 3. § 4. pontján alapuló kártérítési keresetek azon váltóbiróságnál indítandók, melynek kerületében az óvatoló személy az óvás idejében székhelylyel birt. 9. §. Ügyvédi munkadíjak s költségek megítélésére és megállapítására nézve azon biróság illetékes, melynél ez ügy, amelyből azok felmerültek, folyamatban volt. 10. §. A jelen rendelet 3. §. 7. pontjában felsorolt peren kívüli ügyek illetőségére nézve, amennyiben a váltótörvény ez iránt nem intézkedik, az eddigi szabályok követendők. A váltóösszegek a váltótörvény 25 29, 40. §§ stb eseteiben a fizetési hely bíróságánál teendők le ; a biztosíték visszaadása is a váltótörvény 28. és 29. §§. eseteiben ugyanazon bíróságnál kérelmezendő, még akkor is, ha a felek a biztosítás módja és mennyisége iránt magán uton állapodtak meg II. Felperesség, alperesség, képviselet, eljárás. 11. §. A sommás, valamint a rendes keresetekben a keresetlevél írásban és ügyvéd ellenjegyzése mellett kellő számú felszerelt példányban nyújtandó be. A keresetlevél korlapján a következők teendők ki: a) a bíróságnak, melyhez intéztetik, neve és székhelye és a bíróságnak mint váltóbíróság megjelölése; b) a kereset nemének sommás vagy rendes kitétele; c) a felek vezeték-és kereszt- vagy mellékneve vagy a czég, mely alatt be vannak jegyezve, a felek polgári állása, lakhelye, alperesnek lakása, üzleti helyisége is; d) ha a kereset kereskedelmi társaság ellen intéztetik, azon személy neve és lakása, esetleg üzleti helyisége is kiteendő, aki a kereset elfogadására fel van jogosítva; e) a kereseti összeg s ha ennek tárgyát nem váltóból származó, követelés képezné, a kereset tárgyának rövid megjelölése. A váltókereset első példányához az eredeti váltó, esetleg a megsemmisítési eljárásra vonatkozó eredeti végzés és az ügyvédi megbízás hiteles alakban, a többi példányokhoz pedig egyszerű másolatban melléklendők. A jelen rendelet 3. §. 3 —5. pontjai alapján inditandó kereseteknek az 1868. évi LIV. tcz. 64. §-ában előirt egyéb kellékekkel is kell birniok. Az a) c) és d) alatti kellékekkel a perbejelentésnek is kell bírnia és minden példányhoz a váltó, esetleg megsemmisitési végzés egyszerű másolatban melléklendő. Ha az előirt kellékek bármelyike vagy az ügyvédi ellenjegyzés (13. §) hiányzik, a kereset, illetve perbejelentés rövid záros határidő alatti kijavítás végett visszaadandó. Ha felperesnek ugyanazon adós ellen több váltón alapuló követelése van, valamennyi egy keresettel perelhető 12. §. Beavatkozásnak, viszonkeresetnek és perbehivásnak (1881. évi LIX. tcz. 9. 10. §.) váltóeljárás alá tartozó ügyekben nincs helye. Az 1868 LIV. tcz 102. § ának azon rendelkezése, hogy az előadandó perek jegyzéke legalább három nappal az előadás előtt a bíróságnál kifüggesztendő—váltóeljárás alá tartozó ügyekben az első bíróságoknál nem alkalmazandó. 13. §. Váltói peres eljárásban mindenik fél tartozik magát ügyvéd által képviseltetni. Ha a fél ügyvéd nélkül jelenik meg a tárgyalásra, meg nem jelentnek tekintendő. A meg nem jelenéssel egyenlőnek tekintetik az is, ha a fél helyett megjelent ügyvéd kellő megbízással nincs ellátva. Ügyvéd ellenjegyzése nélkül benyújtott peres beadvány rendszerint hivatalból utasítandó vissza. A keresetre a perbejelentésre és a kifogásokra vonatkozó kivételes intézkedéseket a 11. és 16. §§ tartalmazzák. Az 1881 : LIX.-cz. 12. § második bekezdésének kivételes intézkedése váltóeljárás alá tartozó ügyekben is alkalmazandó. 14. Sommás eljárásnak csak minden lényeges kellékekkel biró váltó alapján s az esetben van helye, ha a váltó ellen aggály nem mutatkozik s a kereseti követelés s járulékainak megállapításához szükséges minden okirat (váltó, esetleg óvás, árfolyamjegyzék stb.) eredetiben mellékeltetik, és ha a kereseti jog elévültnek nem mutatkozik. Ha a sommás végzés alperesnek az osztrákmagyar monarchia területén kívül kézbesítendő, vagy ha a sommás végzés az osztrák-magyar monarchia területén belül az első végzések kézbesí tésére előírt szabályok szerint nem kézbesíthető, anélkül, hogy hirdetményi idézés lenne szükséges, sommás eljárásnak helye nincsen. Ugyanezen esetekben a netalán kibocsátott sommás végzés hajtálytalanná válik. 15 §. Az előző szakasznak megfelelő sommás kereset vagy visszkereset alapján a bíróság végzésileg meghagyja alperesnek, hogy a végzésben számszerint, kiteendő váltótartozást járulékaival, úgyszintén a meghatározott perköltséget há-rom nap alatt végrehajtás terhe mellett felperes- nek fizesse meg, vagy pedig netaláni kifogásait ugyanannyi idő alatt a váltóbírósághoz adja be. Ha pedig a sommás visszkereset a váltótörvény 25. és 29. §§. eseteiben biztosításra intéztetik, amennyiben az eredeti óvás is felmutattatik, a váltótörvény 29. § eseteiben pedig az ott érintett tények valamelyike is hiteles okirattal igazoltatik: a bíróság szintén végrehajtás terhe mellett meghagyja alperesnek, hogy a váltóösszeget járulékaival a fentebbi idő alatt bírói kézbe tegye le, a meghatározandó óvási és perköltséget pedig felperesnek fizesse meg, avagy kifogásait ugyanannyi idő alatt adja be. A sommás végzés a kereset első példányával és eredeti mellékleteivel együtt felperesnek, a második példány pedig alperesnek s ha több alperes volna, mindegyiknek egy példány kézbesítendő. A sommás végzés nem indokolandó. 16. §. A kifogások az ellenirat minden kellékével ellátva, a per birájánál teljesen felszerelt két példányban nyújtandók be s a mennyiben alperes már a kifogások beadásánál ügyvéd által van képviselve, az első példányhoz az ügyvédi megbízás is eredetiben vagy hiteles másolatban csatolandó. Ha a kifogások ügyvédi ellenjegyzés nélkül vagy a bíróság székhelyén kívül lakó Ügyvéd ellenjegyzése mellett adattak be, alperes a tárgyalásra idéző s a további határozatok elfogadására a biróság székhelyén lakó megbízottat, tartozik kijelölni; ha pedig ezt elmulasztja, a mulasztó fél költségére s veszélyére hivatalból gondnok rendelendő s a határozatok ennek kézbesítendők. Ha a biróság székhelyén kivül lakó alperes kifogásait kellő időben postára adja, a szállításra szükséges idő a három napi határidőbe be nem számíttak, 17. §. Ha a bíróság a sommás eljárásnak helyét nem találja, vagy ha a keresetben rendes eljárás kéretik, úgyszintén, ha a kibocsátott fizetés meghagyása 14 §. szerint hatálytalanná válik; végre ha kellő időben kifogások adatnak be, a pernek rendes váltóeljárás szerinti tárgyalására határnap tűzendő, melyre a felek a kereset illetve a kifogások példányain oly hozzáadással idézendők, hogy a kitűzött határnapon meghatalmazott ügyvédjeik által az 1868: LIV. t.-cz. III. §-ában meghatározott következmények terhe alatt jelenjenek meg. Első esetben felperes a sommás végzés megtagadásának indokairól is értesítendő Ha több váltókötelezett ellen együttesen indittatik sommás váltókereset, sommás végzés azonban nem mindenik váltókötelezett ellen hozható: ugyanazon végzésben, mely egy vagy több alperes ellen a sommás végzést tartalmazza, a sommás után nem marasztalható alperesekre nézve a pernek rendes váltóeljárás szerinti tárgyalására határnak tűzetik ki. Ugyanezen szabály megfelelően alkalmazandó akkor is, ha ugyanazon váltókötelezett ellen több váltó alapján indíttatik sommás váltókereset, sommás végzés hozatalának pedig csak részben van helye 18 §. Ha a sommás végzés több alperes ellen szól, a kifogások feletti tárgyalásra lehetőleg egy és ugyanazon határnap tűzendő ki Ha azonban a sommás végzés kézbesítése vagy a vétbizonyítvány beérkezte tárgyában való késedelem kívánatossá teszi, a tárgyalási határnap különböző időre is kitűzhető. Előbbi esetben valamennyi kifogás egy jegyzőkönyvben tárgyaltatik, s együttesen döntetik el. Utóbbi esetben, mindenik tárgyalási határnap külön-külön jegyzőkönyv vétetik fel, és a külön tárgyat kifogások elkülönítve döntetnek el. 19. §. A tárgyalásra rövid, mindazonáltal oly időre tűzendő ki a határnap, hogy a bíróság székhelyén lakó alperesnek az idézés vétele és a tárgyalási nap között legalább 24 órai , a bíróság székhelyén kívül lakó alperesnek pedig a megjelenésre elegendő idő maradjon. Hírlapi idézés esetében a tárgyalási határnap a hirdetménynek harmadszori megjelenésétől számított 15 napnál rövidebb nem lehet. A 3. §. és 4. pontban elősorolt perekben a tárgyalási határnap hosszabb időre tűzhető ki. 20. §. A rendes tárgyalásnál a jegyzőkönyvi eljárás átalános szabályai követendők következő eltérésekkel: A jegyzőkönyvi tárgyalás a 3. §. 1, 3, 4 és 5 pontjaiban említett perekben, amelyekben végiratnak és elenvágiratnak is van helye, amennyiben a felek kölcsönös beleegyezéssel hosszabb határidőt nem állapítottak meg, rendszerint 5 nap alatt fejezendő be. Ha azonban több alperes külön képviselő által jelenik meg, ezek mindegyike az elleniratnak és a viszonválasznak jegyzőkönybe iktatására 24 órai időt vehet igénybe. A 3. 1-fő pontjában említett perekben csupán a 35. §. esetében, a 3 §,34. és pontjaiban említett perekben pedig átalában a bíróság a jegyzőkönyvbe iktatandó kérelemre az ellenirat, válasz és viszonválasz beiktatására egyszeri halasztást engedhet, de csak akkor, ha a felek kölcsönös megegyezésével azon perirat beiktatására még halasztás nem adatott. 21. §. Ha sommás végzés ellen beadott kifogások folytán tűzetett ki a tárgyalás, a kifogások első példánya mellékleteivel szintén a jegyzőkönyvhöz csatoltatik, jogában állván alperesnek a jegyzőkönyvi tárgyalás első napján az eredeti váltó megtekintése után kifogásainak módosítását vagy pótlását a jegyzőkönyvbe iktatni s erre vonatkozó bizonyítékait előterjeszteni. Ha alperes a tárgyalásra meg nem jelenik, a kifogásolt másodpéldányát felperes köteles a jegyzőkönyvhöz csatolni s annak tartalma, a mennyiben felperes által meg nem cáfoltatik, az ügy eldöntésénél figyelembe veendő. Ha pedig felperes nem jelenik meg, alperes a kereseti másodpéldányt is a jegyzőkönyvhöz csatolni köteles, s az ügy eldöntésére az 1868 . LIV törvényczikk 111. §-ának szabályai alkalmazandók. Elkülönített tárgyalás esetében (18. §.) felperes az utóbb felvett tárgyalási jegyzőkönyvhöz a keresetlevélnek és mellékleteinek hivatalból hitelesítendő másolatát tartozik csatolni. 22. §. A bírói illetőség elleni kifogás sommás eljrás eseteiben a végzés elleni kifogásokban rendes eljárás eseteiben pedig az elleniratban terjesztendő elő s az ügy érdemével együtt tárgyalandó és döntendő el Ha a biróság magát illetéktelennek találja.