Magyar Jogász, 1881 (6. évfolyam, 145-280. szám)

1881-11-08 / 252. szám

b) a kir. törvényszékek, a budapesti és pest­vidéki törvényszékek kivételével, saját terüle­tükön 4. §. Az előző §. szerint a váltóeljárásra nem tartozó kereset vagy kérvény az elsőbíróság által hivatalból utasítandó vissza és pedig azon esetben is, ha ily ügyre nézve a felek a váltóeljárást kö­tötték volna ki. Hivatalból utasítandó vissza a váltókereset a 3. §. 1. pontja esetében akkor is ha a kereset alapját képező okiratból a váltó lényeges kelléke­inek valamelyike hiányzik, (váltótörvény 6 és 110 §80 . , 5. §. A váltóeljárás alá tartozó perekben az ítélet hozatalánál az elsőfokú bíróság eg­yik szavazó tagjának kereskedelmi ülnöknek kell lenni Más határozatok hozatalával helyesen alakí­tottunk tekintendő az eljáró bíróság tanácsa, akár egy elnök és két bíró, akár egy elnök és egy bíró és egy kereskedelmi ülnök vesz részt benne. 6. § A váltó fizetési helyére nézve illetékes bíróságnál valamennyi váltókötelezett beperelhető. Ezenfelül a váltókereset és viszkereset az illető váltókötelezettnek személyes keresetekben illetékes bírósága előtt is (1868. LIV. tcz, I 30 — 34. §.) megindítható. A váltókeresetre illetékes bíróság a váltóúi­­keresetekre nézve is illetékes, amennyiben a visz­kereset a váltókeresettel együtt vagy ezután indít­­tatik meg. Ugyanezen feltételek alatt illetékes a váltó­keresre nézve azon bíróság is, mely előtt azon váltókötelezett ellen illetékesen indíttatott meg a váltóeljárás, a­kiért váltókezességet vállalt. A perbejelentések (váltótörvény 87 §)ugyan­azon bíróságnál nyújtandók be, mely a viszkere­set feletti eljárásra illetékes. 7. §. A váltótörvény 109. § a alapján (3. § 3 p) indítandó keresetekre nézve azon bíróság illetékes, melynél a megtartási jog alapjául szol­gáló váltó bepereltetett, ha pedig ez még nem történt meg, azon bíróság, mely a beperelés ese­tében azon váltóra nézve illetékes lenne. Ha a váltóhitelező követelését, csupán meg­tartási jogának érvényesítése mellett, vagy bírói avagy magán után nyert zálogjogának tárgyából kívánja kielégíttetni: azon körülmény, hogy a vál­tóadós csőd alá került, a váltóbíróság illetőségét nem szünteti meg. Ez esetben mindazonáltal a bírói határoza­tok a csődnyitás napjától kezdve a tömeggond­noknak kézbesítendők, 8 §. A 3. §­ 4. pontján alapuló kártérítési keresetek azon váltóbiróságnál indítandók, mely­nek kerületében az óvatoló személy az óvás ide­jében székhelylyel birt. 9. §. Ügyvédi munkadíjak s költségek meg­ítélésére és megállapítására nézve azon biróság il­letékes, melynél ez ügy, a­melyből azok felme­rültek, folyamatban volt. 10. §. A jelen rendelet 3. §. 7. pontjában felsorolt peren kívüli ügyek illetőségére nézve, a­mennyiben a váltótörvény ez iránt nem intézke­dik, az eddigi szabályok követendők. A váltóösszegek a váltótörvény 25 29, 40. §§ stb eseteiben a fizetési hely bíróságánál te­endők le ; a biztosíték visszaadása is a váltótör­vény 28. és 29. §§. eseteiben ugyanazon bíróság­nál kérelmezendő, még akkor is, ha a felek a biz­tosítás módja és mennyisége iránt magán uton ál­lapodtak meg II. Felperessé­g, alpere­s­s­ég, kép­viselet, eljárás. 11. §. A sommás, valamint a rendes kere­setekben a keresetlevél írásban és ügyvéd ellen­­jegyzése mellett kellő számú felszerelt példány­ban nyújtandó be. A keresetlevél korlapján a kö­vetkezők teendők ki: a) a bíróságnak, melyhez intéztetik, neve és székhelye és a bíróságnak mint váltóbíróság meg­jelölése; b) a kereset nemének sommás vagy rendes kitétele; c) a felek vezet­ék-és kereszt- vagy mellék­neve vagy a czég, mely alatt be vannak jegyezve, a felek polgári állása, lakhelye, alperesnek lakása, üzleti helyisége is; d) ha a kereset kereskedelmi társaság ellen intéztetik, azon személy neve és lakása, esetleg üzleti helyisége is kiteendő, a­ki a kereset elfo­gadására fel van jogosítva; e) a kereseti összeg s ha ennek tárgyát nem váltóból származó, követelés képezné, a kereset tárgyának rövid megjelölése. A váltókereset első példányához az eredeti váltó, esetleg a megsemmisítési eljárásra vonatkozó eredeti végzés és az ügyvédi megbízás hiteles alakban, a többi példányokhoz pedig egyszerű má­solatban melléklendők. A jelen rendelet 3. §. 3 —5. pontjai alapján inditandó kereseteknek az 1868. évi LIV. tcz. 64. §-ában előirt egyéb kellékekkel is kell birniok. Az a) c) és d) alatti kellékekkel a perbeje­lentésnek is kell bírnia és minden példányhoz a váltó, esetleg megsemmisitési végzés egyszerű má­solatban melléklendő. Ha az előirt kellékek bármelyike vagy az ügyvédi ellenjegyzés (13. §) hiányzik, a kereset, illetve perbejelentés rövid záros határidő alatti ki­javítás végett visszaadandó. Ha felperesnek ugyanazon adós ellen több váltón alapuló követelése van, valamennyi egy keresettel perelhető 12. §. Beavatkozásnak, viszonkeresetnek és perbehivásnak (1881. évi LIX. tcz. 9. 10. §.) váltó­eljárás alá tartozó ügyekben nincs helye. Az 1868 LIV. tcz 102. § ának azon rendel­kezése, hogy az előadandó perek jegyzéke leg­alább három nappal az előadás előtt a bíróságnál kifüggesztendő—váltóeljárás alá tartozó ügyekben az első bíróságoknál nem alkalmazandó. 13. §. Váltói peres eljárásban mindenik fél tartozik magát ügyvéd által képviseltetni. Ha a fél ügyvéd nélkül jelenik meg a tárgya­lásra, meg nem jelentnek tekintendő. A meg nem jelenéssel egyenlőnek tekintetik az is, ha a fél helyett megjelent ügyvéd kellő megbízással nincs ellátva. Ügyvéd ellenjegyzése nélkül benyújtott peres beadvány rendszerint hivatalból utasítandó vissza. A keresetre a perbejelentésre és a kifogá­sokra vonatkozó kivételes intézkedéseket a 11. és 16. §§ tartalmazzák. Az 1881 : LIX­­.-cz. 12. § második bekezdé­sének kivételes intézkedése váltóeljárás alá tar­tozó ügyekben is alkalmazandó. 14. Sommás eljárásnak csak minden lénye­ges kellékekkel biró váltó alapján s az esetben van helye, ha a váltó ellen aggály nem mutatko­zik s a kereseti követelés s járulékainak meg­állapításához szükséges minden okirat (váltó, eset­leg óvás, árfolyamjegyzék stb.) eredetiben mel­­lékeltetik, és ha a kereseti jog elévültnek nem mutatkozik. Ha a sommás végzés alperesnek az osztrák­magyar monarchia területén kívül kézbesítendő, vagy ha a sommás végzés az osztrák-magyar mo­narchia területén belül az első végzések kézbesí­­­ tésére előírt szabályok szerint nem kézbesíthető, a­­­nélkül, hogy hirdetményi idézés lenne szükséges, sommás eljárásnak helye nincsen. Ugyanezen ese­tekben a netalán kibocsátott sommás végzés ha­­j­tálytalanná válik. 15 §. Az előző szakasznak megfelelő som­más kereset vagy visszkereset alapján a bíróság­­ végzésileg meghagyja alperesnek, hogy a végzés­ben számszerint, kiteendő váltótartozást járulékai­val, úgy­szintén a meghatározott perköltséget há-­­­rom nap alatt végrehajtás terhe mellett felperes-­­ nek fizesse meg, vagy pedig netaláni kifogásait ugyanannyi idő alatt a váltóbírósághoz adja be. Ha pedig a sommás visszkereset a váltótör­­vény 25. és 29. §§. eseteiben biztosításra intézte­tik, a­mennyiben az eredeti óvás is felmutattatik, a váltótörvény 29. § eseteiben pedig az ott érin­tett tények valamelyike is hiteles okirattal igazol­­tatik: a bíróság szintén végrehajtás terhe mellett meghagyja alperesnek, hogy a váltóösszeget járu­lékaival a fentebbi idő alatt bírói kézbe tegye le, a meghatározandó óvási és perköltséget pedig fel­peresnek fizesse meg, avagy kifogásait ugyanannyi idő alatt adja be. A sommás végzés a kereset első példányával és eredeti mellékleteivel együtt felperesnek, a máso­dik példány pedig alperesnek s ha több alperes volna, mindegyiknek egy példány kézbesítendő. A sommás végzés nem indokolandó. 16. §. A kifogások az ellenirat minden kellékével ellátva, a per birájánál teljesen felszerelt két pél­dányban nyújtandók be s a mennyiben alperes már a kifogások beadásánál ügyvéd által van képviselve, az első példányhoz az ügyvédi meg­bízás is eredetiben vagy hiteles másolatban csa­tolandó. Ha a kifogások ügyvédi ellenjegyzés nélkül vagy a bíróság székhelyén kívül lakó Ügyvéd el­lenjegyzése mellett adattak be, alperes a tárgya­lásra idéző s a további határozatok elfogadására a biróság székhelyén lakó megbízottat, tartozik kijelölni; ha pedig ezt elmulasztja, a mulasztó fél költségére s veszélyére hivatalból gondnok rende­lendő s a határozatok ennek kézbesítendők. Ha a biróság székhelyén kivül lakó alperes kifogásait kellő időben postára adja, a szállításra szükséges idő a három napi határidőbe be nem szá­­mítta­k, 17. §. Ha a bíróság a sommás eljárásnak he­lyét nem találja, vagy ha a keresetben rendes el­járás kéretik, úgyszintén, ha a kibocsátott fizetés meghagyás­a 14 §. szerint hatálytalanná válik; végre ha kellő időben kifogások adatnak be, a pernek rendes váltóeljárás szerinti tárgyalására ha­tárnap tűzendő, melyre a felek a kereset illetve a kifogások példányain oly hozzáadással idézendők, hogy a kitűzött határnapon meghatalmazott ügy­védjeik által az 1868: LIV. t.-cz. III. §-ában meg­határozott következmények terhe alatt jelenje­nek meg. Első esetben felperes a sommás végzés meg­tagadásának indokairól is értesítendő Ha több váltókötelezett ellen együttesen in­­dittatik sommás váltókereset, sommás végzés azon­ban nem mindenik váltókötelezett ellen hozható: ugyanazon végzésben, mely egy vagy több alperes ellen a sommás végzést tartalmazza, a sommás után nem marasztalható alperesekre nézve a pernek rendes váltóeljárás szerinti tárgyalására határnak tűzetik ki. Ugyanezen szabály megfelelően alkalmazandó akkor is, ha ugyanazon váltó­kötelezett ellen több váltó alapján indíttatik sommás váltókereset, som­más végzés hozatalának pedig csak részben van helye 18 §. Ha a sommás végzés több alperes ellen szól, a kifogások feletti tárgyalásra lehetőleg egy és ugyanazon határnap tűzendő ki Ha azonban a sommás végzés kézbesítése vagy a vétbizonyítvány beérkezte tárgyában való kése­delem kívánatossá teszi, a tárgyalási határnap kü­lönböző időre is kitűzhető. Előbbi esetben valamennyi kifogás egy jegy­zőkönyvben tárgyaltatik, s együttesen döntetik el. Utóbbi esetben, mindenik tárgyalási határnap kü­­lön-külön jegyzőkönyv vétetik fel, és a külön tár­gyat­ kifogások elkülönítve döntetnek el. 19. §. A tárgyalásra rövid, mindazonáltal oly időre tűzendő ki a határnap, hogy a bíróság szék­helyén lakó alperesnek az idézés vétele és a tár­gyalási nap között legalább 24 órai , a bíróság székhelyén kívül lakó alperesnek pedig a megje­lenésre elegendő idő maradjon. Hírlapi idézés esetében a tárgyalási határ­nap a hirdetménynek harmadszori megjelenésétől számított 15 napnál rövidebb nem lehet. A 3. §. és 4. pontban elősorolt perekben a­­ tárgyalási határnap hosszabb időre tűzhető ki. 20. §. A rendes tárgyalásnál a jegyzőkönyvi eljárás átalános szabályai követendők következő eltérésekkel: A jegyzőkönyvi tárgyalás a 3. §. 1, 3, 4 és 5 pontjaiban említett perekben, a­me­lyekben végiratnak és el­envágiratnak is van helye, a­mennyiben a felek kölcsönös beleegyezéssel hosszabb határidőt nem állapítottak meg, rendsze­rint 5 nap alatt fejezendő be. Ha azonban több alperes külön képviselő ál­tal jelenik meg, ezek mindegyike az elleniratnak és a viszonválasznak jegyzőkönybe iktatására 24 órai időt vehet igénybe. A 3. 1-fő pontjában említett perekben csu­pán a 35. §. esetében, a 3 §,3­4. és pontjaiban említett perekben pedig átalában a bíróság a jegyzőkönyvbe iktatandó kérelemre az ellenirat,­­ válasz és viszonválasz beiktatására egyszeri ha­lasztást engedhet, de csak akkor, ha a felek köl­csönös megegyezésével azon perirat beiktatására még halasztás nem adatott. 21. §. Ha sommás végzés ellen beadott kifo­­­­gások folytán tűzetett ki a tárgyalás, a kifogások első példánya mellékleteivel szintén a jegyző­­könyvhöz csatoltatik, jogában állván alperesnek a jegyzőkönyvi tárgyalás első napján az eredeti váltó­­ megtekintése után kifogásainak módosítását vagy­­ pótlását a jegyzőkönyvbe iktatni s erre vonatkozó­­ bizonyítékait előterjeszteni. Ha alperes a tárgyalásra meg nem jelenik, a kifogásolt másod­példányát felperes köteles a jegy­zőkönyvhöz csatolni s annak tartalma, a mennyi­ben felperes által meg nem c­áfoltatik, az ügy eldöntésénél figyelembe veendő. Ha pedig felperes nem jelenik meg, a­lperes a kereseti másodpéldányt is a jegyzőkönyvhöz csatolni köteles, s az ügy eldöntésére az 1868 . LIV törvényczikk 111. §-ának szabályai alkalma­zandók. Elkülönített tárgyalás esetében (18. §.) fel­peres az utóbb felvett tárgyalási jegyzőkönyvhöz a keresetlevélnek és mellékleteinek hivatalból hi­telesítendő másolatát tartozik csatolni. 22. §. A bírói illetőség elleni kifogás som­más elj­rás eseteiben a végzés elleni kifogásokban rendes eljárás eseteiben pedig az elleniratban ter­jesztendő elő s az ügy érdemével együtt tárgya­landó és döntendő el Ha a biróság magát illetéktelennek találja.

Next