Magyar Jövő, 1952. június (51. évfolyam, 86-101. szám)

1952-06-13 / 93. szám

A BÉKE ÉR'/' — DE M OK RÁC1Á£R l — HALADÁSÉRT AZ AMERIKAI MAGYAR MUNKÁSSÁG NAPILAPJA Re-emtred as Second Class Matter October 18, 1950 at the Post Office of New York, N. Y. under the Act of March 8, 1871 Vol. 51. No. 93. New York. N. Y.______JUNE 13, 1952 Friday Franciaország sürgeti a nagy 4 konferenciáját VESSENEK VÉGET A KOCSEDÓI VÉRONTÁSNAK NEW YORK. — A prog­resszív párt Elmer Benson, volt minnesotai kormányzó aláírásával levelet intézett Trygve Lie-hez és felkérte abban az Egyesült Nemzete­ket, haladéktalanul lépjenek közbe a koreai fegyverszüne­ti tárgyalásokba, szüntessék be a kocsedói hadifoglyok le­mészárlását, mozdítsák el Boatner tábornokot, a vé­rengzésekért felelős fogoly­táborparancsnokot és helyez­zék a fogolytáborok igazga­tását a Vörös Kereszt pa­rancsnoksága alá. Benson kijelentette, hogy “a nürnbergi tárgyalások óta nem olvastam olyan brutális és visszataszító történetet, mint az amerikai ejtőernyő­sökről szóló beszámoló, akik a Kocsedo-sziget fogolytábo­rába behatoltak s megöltek hadifoglyokat tan­kokkal, lángszórókkal, kézigránátok­kal és gépfegyverrel. Mi tör­tént Amerika lelkiismereté­vel, hogy magasrangú kato­natisztek, mint Clark, Van Fleet és Boatner, a megro­vástól való félelem nélkül el­rendelhették ezt az akciót, amely méltó párja a náci barbárságnak?” Benson volt kormányzó ez­után így folytatja: “Két hét­­tel ezelőtt olvastam a Vörös Kereszt jelentésében, hogy az Egyesült Nemzetek csapatai a kocsedói hadifoglyok szá­zait ölték meg és sebesítet­­ték meg abbeli erőfeszítésük­­ben, hogy az Észak-Koreába való visszatérésük kérdésé­ben meggondolásra bírják őket. Ez az az alapfontossá­­gú kérdés, amely a fegyver­szüneti tárgyalásokat mind­ezidáig elakasztja. Ahelyett, hogy civilizált és emberséges­­ eszközökkel igyekeztek volna megoldani ezt a helyzetet, amerikai katonai hatóságok, állítólag UN-utasításokra, megvetőleg félredobták a Vörös Kereszt jelentését. El­rendelték, hogy amerikai ka­tonák kezdjék meg az új öl­­döklési hullámot. A hadifog­lyok ellen irányuló propa­gandájuk nem rejtheti el azonban olyan emberek em­bertelen, megvetendő és esz­telen lemészárlását, akik amint a N. Y. Times is be­számolt róla, a lángszórók, tankok és az ejtőernyős ka­tonák gépfegyverei ellen csi­szolatlan nyelű, kezdetleges fémheggyel ellátott dárdák­kal védekeztek.” A levél végén Benson Boatner elmozdítását és a koreai háború beszüntetését sürgeti és tiltakozásra szólít fel minden jóérzésű ameri­kait. Gates cáfolja a kommunistaellenes vádakat John Gates, a Daily Work­er bebörtönzött főszerkesztő­je, folytatta tanúságtételét a Kommunista Párt illegalizá­­lásának kérdésében tanácsko­zó McCarran Board előtt. Gates kijelentette, hogy a kommunista párt “milliószor­ta demokratikusabb”, mint akár a demokrata, akár a republikánus párt, mert poli­tikai tanácskozásaiba, intéz­kedéseibe, akcióiba az egész párttagság be van vonva. Részletesen körvonalazta a párt országos akcióit a Taft- Hartley törvény megbuktatá­sára. Rámutatott arra, hogy a KP megjósolta, hogy az a 400 millió dollár, amelyet Truman kezdetben a ‘görög segélyre’ kért, egy feneketlen hordóba foga sülyeszteni az amerikai adófizetők dollár­billióit. Jelöltjei sok százezer szavazatot kaptak különböző választásokon. Megemlítette, hogy a párt gyakran támogatott más pártállású jelölteket, mint például Rooseveltet, Meadet, Lehmant 1944-ben, támogatta a republikánus LaGuardiát, Isaacsot és Marcantoniot is, amikor az a republikánus párt jelöltje volt. KERESZTKÉRDÉSEK ALATT LAUTNER Tanúskodásának befejezé­se után a védőügyvédek ke­resztkérdések alá vették a kormány második tanúját, Lautner János rendőrügynö­köt. Mary Kaufman védőügy­véd kérdésére, hogy mi a foglalkozást, Lautner ezt vá­laszolta : “Igazságügyminisz­tériumi kutatómunkás és ta­nácsadó.” A védőügyvéd kérdésére elmondta, hogy hány tárgya­láson tanúskodott már kom­munisták ellen. Naponta 25 dollárt kap a tanúskodásért és amikor uton van, ezenfe­lül 9 dollár útiköltséget.­­ Amikor nem kell tanúskod­nia, akkor 20 dollárt kap na­ponta az igazságügyminisz­­tériumtól ‘kutató­­­munkájá­ért.’ Kijelentette, hogy csak 1960 szeptembere óta van ál­landó kapcsolata az FBI-al. A védőügyvédek rámutat­tak arra, hogy az a bizonyos ‘titkos pártiskola’, amelyre Lautner tanús­kodásának nagy része alapozva volt, az a magyar munkásiskola volt 1930-ban, amely a magyar munkásszervezetek körében a legnagyobb nyilvánosság mel­lett működött és amelyet an­nak idején még Upton Sin­clair, a híres regényíró is támogatott. Mielőtt a keresztkérdések megkezdődtek, Lautner elő­adta a pártból való kizárá­sának állítólagos történetét, hogy miként igyekeztek őt leleplezni egy clevelandi ház pincéjében. Dr. Glück, zsidó reform rabbi kijelentette Buffalóban, hogy a McCarran törvény mindannak felmagasztalása, amelynek ellen­zésére ezt az országot a hon­alapító atyák megteremtették. Rhee megtanítja mórosra az Amerika Hangját Rhee délkoreai fasiszta diktá­tor, akinek védelmére Truman háborúba vitte Amerikát és akit úgy látszik egészen megőrjített a hatalom, betiltotta, hogy az Amerika Hangja leadásait dél­koreai rádióállomások továbbít­sák, mivel, úgymond, azok “sér­tik” az ő kormányát. Munkában Eckhardt és Kisbarnaki ó hazai hívei A Jewish Telegraphic Agency jelenti Londonból: Magyaror­szágból érkező hírek szerint az Államvédelmi rendőrség nyomo­zást indított bizonyos antisze­mita röplapok ügyében, amelyet ismeretlen egyének a csepeli gyári munkások között terjesz­tettek. (E hírből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a “Szabad­ Európa” Bizottság, meg az Eck­­hardt-Kisbarnaki féle “felszaba­dítók” felfokozták a kampányt Magyarország “felszabadításá­ra.” Első lépésük természetesen a fasizmus pöcegödréből előásott mérgek terjesztése.) **Terror és hódító hadjáratot” folytat a szovjet kormány a Nyugat-Németor­­szággal való különbéke megaka­dályozására, mondta McCloy volt nyugatnémetországi ame­rikai főbiztos a szenátusi bi­zottság előtt. Amiből az embernek azt kell megérteni, hogy aki ellenzi a nácik újjáfegyverzését, az segí­ti a szovjet ‘terror és hódító­­hadjáratát.’ így terrorizálják, így szájko­sarazzák fel az amerikai népet Wall Street ügynökei. Hogy ez nem fog jóra vezetni, annyi biztos! PARIS. — A francia kormány utasította Schuman külügy­minisztert, sürgesse meg a négy nagyhatalmi konferenciát a Németország egyesítésének kérdésével kapcsolatban. Igaz, a konferencia céljául csak két kérdés megvitatását tűzi ki: milyen feltételek mellett tartsanak Németországban szabad választásokat, majd milyen körülmények között hajtsák végre Németország egyesítését. Hír szerint Anthony Eden angol külügyminiszter a szovjet jegyzékre válaszul a konferencia megtartását java­solja s bizonyos közegek szerint Schumant is Eden nézeté­nek támogatására utasították. Az angol külügyminisztérium szerint a kérdéssel kap­csolatban Londonban semmiféle döntés nem történt. Schuman kijelentette a francia kormány előtt, hogy a nyugati hatalmaknak inkább egyszerű, szűkreszabott ügy­rend alapján kell javasolni a konferenciát, mintsem meg­kockáztassák ismét, hogy végtelenre nyúló vitákba fulladja­nak. Egyes miniszterek július elejére szeretnék kitűzni a konferenciát, általában véve pedig amellett vannak, hogy minél előbb tartsák meg. Senkit se lepjen meg a franciák hirtelen készsége a négyhatalmi konferencia sürgetésénél. Franciaországban a baloldali erők a francia KP-al az élén nyugtalankodnak leg­jobban a nácik felfegyverzése miatt, azok figyelmeztetik leg­hangosabban a tömegeket a Nyugat-Németország atlanti partnerségében rejlő veszélyekre és tudatosítják a francia népben a Wall Street zsoldjában álló francia tőkés kormá­nyok diktatórikus módszerei által keltett aggodalmakat, me­lyek legutóbb a Ridgway körüli eseményekben is kifejezésre jutottak. A francia nép ámítására legalább a látszat ked­véért is kell tenni valamit, amit a tömegek óhajtanak, de amit a vezető körök végeredményben kiforgatnak és kiját­szanak. Minden jel szerint most ezt a célt szolgálja a fran­cia kormány meglepő és gyanús készsége a békeszerető tö­megek által régóta követelt négyhatalmi konferencia sürge­tésével a német kérdés rendezésére. NEHRU FIGYELMEZTETI A NYUGATOT Nehru hindu miniszterelnök kijelentette, hogy a legújabb nemzetközi fejlemények (a nyugateurópai hadsereg létesítése) igazolta India abbeli álláspontját, hogy nem akarnak résztvenni katonai blokkokban. Rámutatott arra, hogy az Atlanti Paktum, amelyről kezdetben azt állították kezdeményezői, hogy “védelmi” szervezet, most az elnyomáson alapuló gyarmati birtokok védelmét is magáévá tette. Ha így folynak a dolgok, figyelmeztetett Nehru, az ázsiai államok kiléphetnek a NN-ből. WASHINGTON. — A francia kormány javaslatával kapcsolatban a State Department kijelentette, hogy USA nem hajlandó addig résztvenni egy négyhatalmi konferen­cián, ameddig nem vezetnek le egy “pártatlan tanulmányt" a németországi választások levezetésének lehetőségéről. Egy angol lap aggályai a kocsedoi üggyel kapcsolatban A kocsedoi fejlemények — még a tegnapelőtti véres ‘tisztogatás’ előtt is — mé­lyen nyugtalanítják az angol sajtó nemcsak baloldali, ha­nem polgári szócsöveit. A­­ New Statesman and Nation például így írt május 31-iki számában: “Világon, hogy az ameri­kai hadifogolytábor-hatósá­gok részéről zűrzavar, rossz bánásmód és még rosszabb is volt. Lehetetlen gondosnak elfogdni az amerikaiak által megadott számokat a ‘nem ház at­elep­ülő­kről’. Először is, ha néhány tábor kommunis­ta ellenőrzés alatt volt és az amerikai csapatok képtele­nek voltak oda behatolni, ho­gyan volt lehetséges, hogy április 7-e és 19-e között ‘sza­vazást’ bonyolítottak le a hadifoglyok között, amint azt­ az amerikaiak állítják. Vagy,­­ . . . most azt fogják mondani ne- Dániában Valami künk, hogy a szavazás csak] bűzlik ,részleges volt? Másodszor, ha ezekben a táborokban ilyen zűrzavar állott fenn, mi a helyzet azokban, amelyekben még egyáltalán nem volt be­szerezhető jel­ent­és? Harmad­szor, a cenzúra egész mosta­náig visszatartotta azt a hírt, hogy egy második halálese­tekkel és sok sebesüléssel já­ A dán kormány nem ad enge­délyt külföldieknek arra, hogy résztvegyenek egy konferencián, melynek célja a német újjáfegy­­verzés elleni tiltakozás. A kom­munisták inspirálták a konfe­renciát mondják a dán szajkók, mintha csak kommunisták elle­­neznék a nácik újjáfegyverzé­sét. Jó lázadás volt április 10-én, pontosan abban az időben, amikor az amerikaiak a ha­zatelepülési szavazást lebo­­nyolították.” Furfangos banditák Három élelmes bandita meg­szállta a newyorki Emerson szál­lót (West 75th Street) reggel 4 és 7 óra között. Az egyik beült a telefonkapcsoló mellé, a má­sik a szobatiszt irodájába és a harmadik a felvonógépbe. Amint a vendégek jöttek le szobáikból, mindegyiktől elvették pénzüket, ékszereiket. A magasztos tanácskozó testület, a szenátus lelkendez­ve megszavazta a nürnbergi törvényekre emlékeztető McCar­­ran féle bevándorlási törvényt.

Next