Magyar Katonai Közlöny, 1911 (4. évfolyam)

Támadás vagy védelem. Jutalmazott pályamű. Írta Márkusfalvi Sipos Gyula őrnagy

350 Márkosfalvi Sipos Gyula Gyakorlati szabályzatunk harcvezetésre vonatkozó határoz­ványai a támadás ezen előnyét a védelemmel szemben kifeje­zésre juttatják, ezen határozványok nem változtak és így teljes mérvben érvényesek. Ezek pld. a következők : a harc tervezésénél és keresztül­vitelénél a kezdeményezés biztosítására kell törekedni ; merész, a helyzet értelemteljes kihasználásán alapuló elszántság nélkü­lözhetlenségének kiemelése a vezetésnél, továbbá annak hang­súlyozása, hogy a tiszta védelemmel csak akkor kell a parancs­noknak megelégednie, feltéve, hogy a helyzet vagy parancs már eleve a védelemre késztette, ha az ellenséget pusztán előnyo­mulásában akarja megakadályozni. A védelemmel szemben a támadás előbbi előnye tehát két­ségtelenül fenmaradt, nem változott ; lássuk azonban miképp áll ez a támadás, illetve védelem keresztülvitelénél és mikép van akkor, ha a védelemből támadásba akarunk átmenni. Gyakorlati szabályzatunk a fentieken kívül a tiszta védelem­nek alkalmazására még felemlíti azt az esetet, ha ezáltal az ellenfélt rá nézve kedvezőtlen viszonyok közt akarjuk harcba keverni oly szándékkal, hogy alkalmas időpontban támadásba mehessünk át , ezáltal a támadás előnyét — határozott ered­ményt — elérhetjük, de ez »nagy követelményeket támaszt a a vezetés ügyességével szemben«. Gyakorlati szabályzatunk ez utóbbi, azonkívül több olyan hatá­rozványából, mint pl. oly csoportok és részek, melyek tovább már nem képesek előnyomulni, a védelem ideiglenes alkalma­zására késztetvék ; továbbá annak hangsúlyozásából, hogy a támadásban a kijelölt irányban való gyors előre jutás mennyire előnyös stb., arra lehet következtetni, főleg pedig sok helyt úgy értelmezik, hogy szabályzatunk ismer : a) védelmet és pedig egy a parancsnokra a körülmények által rákényszerített tiszta védelmet és egy ellentámadással a döntést kereső, sok hát­ránnyal járó védelmet, továbbá b) a támadást, hogy túlozzak : az egyedül üdvözítőt. Hogy mikép vívjuk a harcot, milyenek a különböző eljá­rás esélyei, ahhoz megkísérlem a harcot befolyásoló fonto­sabb tényezőkre a modern tűzhatás befolyását fölsorolni úgy a támadásnál, mint a védelemnél és ebből azt levezetni, vájjon a szabályzatunk nem volna-e megváltoztatható, illetve nem fog­lalhatna-e azok mellett vagy ellen a fentieknél határozottabban állást. A vezetés van hivatva eldönteni, hogy milyen módon har­coljunk, azért ezzel kezdem. Azután lényeges, hogy a csapat mikép hajtja végre a vezető által megjelölt harcmódot és végül körülbelül mikép változhattak a különböző harcmód befolyásai a csapat morális állapotára.

Next