Magyar Katonai Szemle, 1944 (14. évfolyam, 3. negyedév)

Lapszemle - 8. sz.

458 MAGYAR KATONAI SZEMLE 8. SZÁM 1809: Egy 40.000 főnyi angol sereg partraszállási kísérlete Antwerpen és Vlissingen elfoglalására Napoleon elől, melyet a parancsnokok egyenetlensége és járványos betegségek miatt félbe kellett szakítani. 1854: Egy angol, francia, török sereg partraszállása Krím félszigetén, Szevasztopoly elfoglalására. Az orosz flotta teljes tétlensége miatt sikerült. 1904/05: A japánok győztes kombinált vállalkozása Port-Artur elfoglalá­sára az oroszok ellen. 1915: Az angolok és franciák sikertelen vállalkozása a Dardanellák és Gallipoli ellen. 1937/39: A japánok sikeres partraszállásai a kínai partokon. 1940: A németek sikeres partraszállása Norvégiában, a megindított angol és francia kísérlettel szemben. 1942: Itátsó-India és a keletindiai szigetek elfoglalása a japánok által, számos kombinált vállalkozás által. Meglepő, hogy a legnagyobb tengeri hatalom, Anglia a történelem folya­mán csak egy sikeres kombinált vállalkozást tudott végrehajtani, így érthető az az idegenkedés, mellyel Nagybritannia a tengerentúli harctereket száraz­földi erőkkel ellátta. Anglia 1939-ben csak egy rövid, csupán blokáddal végre­hajtott háborúval számolt. Később azonban a német győzelmek és a szövet­séges orosz aspirációk miatt gondjai, majd a Földközi tengeri út biztosítása, végül a háború első három évében elviselt sorozatos veszteségek által önző szövetségeseitől való mind nagyobb függősége, mindjobban belevonták a ten­gerentúli szárazföldi háborúba. A tengeri uralom értéke a partraszállással egybekötött vállalkozásoknál. A japánoknak 1937-ben Sanghajnál majd azt követőleg a kínai tenger­part több partján való partraszállása csak úgy volt lehetséges, hogy Japán nyomasztó fölényben volt a tengeren a kínaiakkal szemben és tekintélyes el­sőbbségben a többi tengeri hatalmak helyileg rendelkezésre álló tengeri erőivel szemben. A japán tengeri erő elsőbbségi helyzetre biztosította a semlegesek be nem avatkozását. Még nagyobb jelentősége volt a tengeri uralomnak a keletindiai szigetek Japán általi meghódításánál. A csendesóceáni tengeri uralmat Japán a Pearl Harbour és Kuantangnál 1941 december 8. és 11-én aratott győzelemmel biz­tosította. A partraszállás helyének hadászati megválasztása: A partraszállás helye természetszerűleg legelsősorban a hadászati feladat­tól függ. Mértékadó a partraszállási hely megválasztásához a tengeri erők szem­pontjából: 1. Hol kell legkevésbbé félni ellenséges nehéz tengeri erők beavatkozásá­tól, illetőleg hol lehet közeledésüket idejében észrevenni. 2. A szállítóflotta számára melyik út esik a könnyű tengeri erők, gyors­naszád, torpedónaszád, kis aknarakó hatósugarán kívül.­­ 3. Melyik úton vannak, elsősorban az odatartozó partraszállási körzetet­ tekintve, a legkedvezőtlenebb viszonyok az ellenséges tengeralattjárók táma­dásaihoz. Itt a hatósugár alig játszik szerepet, mert ez a tengeralattjáróknál majdnem korlátlan, de annál inkább a vízmélység. A tengeralattjárók meg­felelő mozgási szabadságához mélyebb víz kell, mint a többi hajók számára.

Next