Magyar Kereskedők Lapja, 1919. szeptember-december (39. évfolyam, 14-36. szám)
1919-10-23 / 18. szám
AilAl aAc íA Aaad HAYOÁMis io deldo ,9161 igyes számára: 2 Censurat: Gavrilescu —"•—"• •ir pi—rrrTiTTTiTT—------------1---------------1—r~r i • 11 11 i m i i ■ i f ■ ....... iiimiih nMim«fiiii©ii i Hím :: Megjelenik minden csütörtök és vasárnap :: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Ias u. 13. FELELŐS SZERKESZTjI: KORMOS Pj^L Téf *'CON : Szerkesztőség : 11—28 ( Kiadóhivatal: 199 Felelős szerkesztő : 127—79 I'ÜQ£ V Jl S'W.Vi i'i *'OH t j i» - •' * : 0 - Oh '■'' . Ál fi i mf:á • | • j m * ‘ < ' . ' ... morsiufid teléjemödsítőq cranh.-nat gróno csütörtöki kiadása, Politikai lap. A. kereskedelem, nagypar, pénzügyi vállalkozás és szállítás közlönye. , — . - | . »■■■■■■■Ilii I U" !■ Ilii. ■ II—— MAGYAR PÉNZÜGY, a | -«fesea ?7 jfoynsmsáJim öboalölij/.l áblitfifsbn« 1 ,.h Budapest, 1919. október 23. XXXIX. évfolyam A .U iailo ELŐFIZETÉSI ÁR ííöólübüdfi 1919 . december 31-ig 25 korona. J" HWökfÉÍSI ÁRAK: A hirdetés egy SCrkillirrméteres szétoszta Sábon a hirdetések között milliméters áron kért 5 koronábé, szarurovatokban vagy a Nyilttérben 8 koronába kerül, tehát ahány hasáb és ahány milliméter ihagas a hirdetés, annyiszor, illetve a korona az ára. Állást keresd hirdetők a felét fizetik. Felhívás előfizetőinkhez. Tekintettel a postautalvány-forgalom szünetelésére, tisztelettel kérjük előfizetőinket, hogy az előfizetési díjat a Magyar Postatakarékpénztárnál levő 3390. számú számlánkra való átutalás útján hozzánk juttatni szíveskedjenek. jij jli-xi^jíKi . Ai-i^'YA viskiti ’i 18. szám. vw^vw\ ^^vwwwwvwvwvvv^v Olvasóinkhoz! A proletár-diktatúra alatt elátkradt Számok pótlásául és azért, hogy a mai súlyos helyzetben olvasóinkat a gazdasági élet minden eseményéről gyorsan és kimerítően tájékoztassuk, lapunk Vasárnapi, számán kívül testvérlapunkat , a Magyar Pénzügyet újból megjelentetjük és ezentúl mint a Magyar Kereskedők Lapja, csütörtöki számát fogjuk szétküldeni . • . • Előfizetőink tehát lapunkat hetenként kétszer, csütörtökön és vasárnap fogják megkapni. Az előfizetési ár ennek, ellenére megmarad 25 korona a folyó év végéig. ZSÁK és PONYVA ,NAGEL ADOLF, V., ARANY JÁNOS-U. 10. 440 A L Ki MI N I U M B Ó L • Közőedényeket minden mérésiben azonnal szállít 5 • Szekeres Simon , vas- és műszaki kereskedő . 4373 * • , » • Irodai VB., BufycSzky-ii. 21. Raktár: VI!, Wesselényí-u, 17. J • ' • • «•»•••••«®e0o®e©©®e®oe®5o©o0«cffia©ooffl©3o©o»«a®f»®<ioe ■I ■ ■ .................................. iii ■ ■■■ > ...................... ■■Wg & B & malom- es ipari 1 B H >r célokra leqjutá- s ’‘Z-iöHf 11% nyosábban be-j fflumdr^i 10 mm szerezhetők 4301 | Flemer Jenőés Tsa, K. SUSHI non 7 but . 01 oyna .iszállitunk ab budapesti raktárunk 1 vagonés kisebb tételekben mindenfajta fűszeres gyarmatárut (fekete borsot, mézet, Szt. János-kenyeret, 'ökivszappant,, paradicsomvelőt, ' csokoládét, ' kakaót, hollandi teát, stb.), cserzőanyagokat ésegyéb vegyszereket, kénport, kátránylemezt stb KORNIS KERESKEDELMI I. T. BUDAPEST 11CÜL ÁrAk ■ / 11 " IV., Deák Ferenc tér 3. Telefon 87—80. Sürgönyeim: Kornisem Budapesti Cigarettahüvely papír, ostornyelek, ostorszilak és cipőfűzők csak nagybani eladása. Kollár Aurél V., Kálmán-utta 15. 4409 „Paraszt-demokrácia“ 1 -*or;/fífj;. - • 1 *J£*1 Vissza a faluba! 'Ettől a csatakiáltástól hangosak az uj magyar jelszó-politika berkei. A különböző pártvezérek egykis számvetés utánt ráeszméltek, hogy a lakosság számbelileg legnagyobb rétege a parasztság. Ez szállítja a Választásnál a legtöbb sz ávazatot. Nosza hát, csapjunk fel a parasztok bámulójául, zengjünk dicshimnuszt a kapának-kásának! Mentsük meg a parasztot. Csináljunkgazdaságpolitikát a kisgazdának. Harsogjuk a fülébe, hogy ő a legnagyobb hatalom, mert ő ad élelmet a városok henye, dologtalan népének. Világosítsuk fel, hogy kereskedés, ipar nem munka, hanem naplopás. Szóval hízelegjünk a hiúságának. Fogjuk meg pártunknak szavazatul a közelgő választásokra. .. Hát legyen. Vegyük komolyan a parasztfogásra készült jelszavakat. Nézzük, milyen lenne az ország közgazdasági állapota, ha a sok ígéret valósággá válnék. Ha az ország sorsának intézése tényleg a parasztság kezébe kerülne. Ha Magyarországból rövidesen az válnék, amit a parasztság új széteszmeséi az igéjet földjéül kürtőinek: parasztdemokrácia. Milyen volna a magyar gazdaságiélet képe ebben a parasztdemokráciában? Első percre is bizonyos, hogy ez a paradicsomi állapot visszasülyedést terentene a kultúrának egy alacsonyabb színvonalára. (A pénzgazdálkodás helyét nagyrészt a cseregazdaság foglalná el. Iparban, mezőgazdaságban,— ha komolyan vesszük a parasztszupremációt, — kiszorul a nagy üzem és úrrá lesz a parcella. A kereskedés lesülyed a vásározás, kofálkodás és szatócsság színvonalára. Az ipar visszatér a régi jó idők patriarchális állapotába, amikor tisztes kézművesek: varga, szikszabó, kalapos, bognár és egyéb falubeli mesterember látta el a sprmives primitív ipari szükségletét.:-A termelés egész területén nem emelkedés, hanem hanyatlás állana be, a mezőgazdasági ban megmaradna az exterszív szemterhelés legósdibb formájában, a gyáripar megszűnnék, a kivitel egyedüli tárgya néhány agrártermék volna. És ez a primitív gazdasági élet a maga alacsony, mimerjövedelmével produkálja ki azután a háborít utáni Magyarország óriási állati szükségletét ? Aparasztdetaokráciának jövedelméből viselje az ország a rengeteg háborús terheket, fizesse a hadikölcsönök kamatait, a jóvátétel reánk házutandó milliárdjait, a rokkantak ellátásának költségeit és minden más egyebét, ami a vesztett háború után' reánk, sulyosodik ?, Llgyyirág, az semmiféle 'parasztdemokráciából ki nem tellenék. Ellenkezőleg,' az országi csak úgy életképes, halakosságának' minden rétege, valamennyi foglalkozási ág, osztály és rend a legmegfeszitettebb gazdasági munkához lát, ha földművesgazda és nagybirtokos, kereskedő és nagyvállalkozó, kézműves és gyártulajdonos, szóval falu és város egyaránt hozzálát, a legbuzgóbb munkához és mindakkorra szem előtt tartja. Hogy csak az mentheti meghazánkat, ha mindenki a maga körében a legtöbbet és a legjobban dolgozik. Ezt a célt azonban semmiféle egyoldalú gazdaságpolitika nem szolgálhatja, hanem csakisegy olyan politika,amely az ország gazdasági ténykedését belekapcsolja a szomszédos államok és az egész művelthűbériség mai gazdasági rendjébe. Ez pedig kulturdemokrácia és nem paraszt-demokrácia. Európa középén kisfarm-gazdálkodást rá vezetni öhajzokosság!.Volna ! "és' Jól tudják'ezt aníhdazok, akik ma egyebet sem tesznek, rsiikt hogy nap-nap itán bókolnak és ikszelegnek auparasztnak.; ahelyett„hogy őszintét,megmondanák néki? íEé vagy az, aki a. legkevesebb .ladi kölcsönt jelezted-ép a.-,legfőbb bankjegyet rejtegetett.! Kioktatni, felvilágositani a .parasztéi..önzésének nemzeti veszedelmeiről :' ez volna, a kötelessége a szép vezéreinek! Éhed,síi udbá* rölhah héid.Pedig'a paraszthiegylett jól dicíja tapasztalatból, hogy a rok szépí mégémienes ígéret csak parasztjogász Talán itt válla az ideje amai nehéz viszonyok között,, hogy úgy beszéljünk a magyar kisgazdával,, ahogy értelmességénél, józanságánál és megbizhatóságánál fogva megérdemli fárva, előtte a helyzetet, segítségét és közreműködését kérve a kibontakozás súlyos termájához. * A kereskedésm süss a^effiTázisra brófeása és? A’ proletárdiktatúra a polgári bíráskodást a munkaügyi ügyek kivételével csaknem teljesen megszüntette és így kereskedelmi ügyekben biráskodásról szó sem lehetett. A ‘bivtági helyiségek nagy részét a Szellemi termékek országos tanácsa és egyéb ,kommunista intézmünyek foglalták el, a perelet iratait kidobálták, úgy, hog’ a tanácsköztársaság 'birkása ” után nagy munkába kerülő m magát a külső rendet helyreállítani. Felkerestük a budapesti polgári törvényszék, elnökét és a központi járásbíróság vezetőségét, hogy a polgári s, főként a kereskedelmi ‘ biráskodási megindulásról" tájésozódást szerezzünk. Mindkét bíróságnál nyert felvilágosítások alapján a helyzetet a következőkben ismertetjük: A budapesti törvényszéknél a proletárdiktatura bukása óta tömegesen kérik már a proletárdiktatúra idején felfüggesztett régi perek felvételét és ezenfelül igen sok új pert isindítottak.. Az 1919. augusztus—október hónapokban indított új perek száma nem sokkal marad alatta a más normális évek hasonló időszakában indított, uj perek számának. Ez okból a törvényszéknél már munkatorlódás is állott be és a bíróság az első tárgyalásokra sem képes 2—-3 hónapnál rövidebb, határnapokat kitűzni. A polgári törvényszék munkáját lényegesen hátrálartja az a körülmény, hogy a biráknakk egy testintélyes részét..nem, lehet ,a.,polgári itélőtaina tudja beosztani, mert ezeket a birákat, a büntelitörvényszék részére kell készenlétben. .tartani s így a bírák most csak bármikor félreszakíthatófolyómunkát végezhetnek. Az uj perekhozótt sok a kereskedelmi jellegű per. A legtöbb kereskedelmi pert eladók indítják vevők ellen az időközben olcsóbbá tett áruk átvétele végett. A vasúti perek között igen,sok a fosztogatás, és ,az áru elveszése miatt indított per. Ezeknek apereknek lehelytálását azonban a törvényszék cipőkének mrtkázása szerint igen, sokszor a leletétlenné teszi az a körülmény, hogy a vasút nem képes a megszállott terület állomásából a sééséséges okiratok birtokába jutni. A törvényszéknél működőcéghivata proletárdiktatúra bukása óta 33 díj egyéni céget, 22 új közkereseti,1 betéti és korlátolt felelősségi'í 'társaságot, 10 új részvérnytársaságot s 1 új szövetkezetet jegyzett be. Ezenfelül is sok új egyéni és társas rég, továbbá 17 r’észvéjtefeTs'öság^és szövetkezet kérte .bej' zsnéV, Mely'.ftlös.t vált fölyaftlatbajt. • A mén jegyzett’Aj résvénytársáfeigok! jégéi a kezők: Únio húsipari és kereskedelmi vénytársaság, Csengőkarbantartási rt.,