Magyar Könyvszemle, 1894 (2. új évfolyam, 1-4. szám)

3. SZAKIRODALOM - HORVÁTH SÁNDOR. Nentwig, Die Mittelalterlichen Handschriften in der Stadtbibliothek zu Braunschweig 88

88 Szakirodalom koriat így­ osztja be: a verduni szerződésitől a XII. századig: a XII és XIII. sz. ; a XIII. századtól a burgundi-ház trónraléptéig: a "burgundi herczegek kora. Az újkort illetőleg a szokásos beosztást használja Ha Pirenne munkája nem is ment minden hiánytól, és, mint hasonló munkáknál másként alig lehetséges, több-kevesebb pót­lásra szorul, mégis ennek daczára teljes elismerést érdemel. Azon óhajjal zárjuk be ezen sorokat, vajha Magyarország történetére is bírnánk egy ily munkával, mely, mint Pirenne-é, főleg a kezdők és tanárjelöltek stb. részére bírna nagy becscsel, miért utóbbiak manapság tényleg nagy nehezen szerezhetnek áttekintést a Magyar­országra vonatkozó történeti irodalomról, főleg a külföldi forrásokról. Aldásy Antal: Die Mittelalterlichen Handschriften in der Stadtbibliothek zu Braunschweig. Im Auftrage der städtischen Behörden bearbei tet von Heinrich Nénimig. Wolfenbüttel, 1893. 8r. VI1 + 202 levél. A braunschweigi városi könyvtár kódex-gyűj­te­ményéről a fen­tebbi czím alatt részletes katalógus jelent meg, mely több tekintetben megérdemli, hogy vele bővebben foglalkozzunk. A könyvtár kódexeinek száma 184 darabra rúg; ezek legnagyobb része saecularisált egyházak­ból került a város tulajdonába, így igen sok kódex a braunschweigi minorita-kolostor könyvtári jegyét viseli magán ; a szerzetesek mikor a lutheránusok elől 1528-ban a várost elhagyták, könyveik nagy részét magukkal vitték ugyan, de a hátrahagyottak felől 1532-ben készített leltár mégis körülbelül 350 kötet kéziratot és nyomtatványt tüntetett fel. Egy másik nagyobb rész a Szt­ András-plébánia könyvtárából szárma­zik, melyet Jordán mester, a Szt-Balázs-egyház plébánosa alapított 1310-ben és Ember János (Johann von Ember) és Hameln Gerwin jelentékenyen gyarapították. A János által hagyományozott könyvekből mennyi van meg jelenleg, azt pontosan megállapítani nem lehet ; a Gerwin-féle kéziratok és nyomtatványok provenientiáját a bennük lelhető czímer teszi kétségtelenné. Tartalmukat tekintve e kéziratok majdnem kizárólag a theologia köréből valók; aránylag igen sok az egyházjogi mű, melyek leg­nagyobb része a ferencz- és domonkos-rendiek kiváltságaival foglalkozik. Történelmi vonatkozású munkával alig találkozunk s Aeneas Sylvius Historia Bohemicajának a XV. század végéről származó kéziratát említ­hetjük meg, mint az egyetlen kódexet, mely némi távoli összeköttetés­ben áll a hazai középkori bibliográfiával. De a magyar vonatkozású kéziratok hiánya daczára is meg kellett emlékeznünk e jegyzékről, mint a­mely módszerében és annak következetes keresztülvitelében az első­rangú könyvészeti publikácziók sorába tartozik. A tudós szerző, ki két év előtt a városi könyvtár ősnyomtatványairól adott igen pontos jegyzéket, ezúttal is a legnagyobb figyelemmel és pontossággal járt el feladata még-

Next