Magyar Könyvszemle, 1894 (2. új évfolyam, 1-4. szám)

3. SZAKIRODALOM - D. GY. Szegedi Gergely Énekeskönyve 1564-ből 84

84 Szakirodalom­­ tatnak fel. Az 1886-ki kiadás pedig, melyben az egyes tudomány­szakok már részletesebben vannak feldolgozva, a rendes katalógusok mértékére emelkedik. A jelen 1­893-ki kiadás, mely az összes eddigi anyagot öleli fel, a szakok részletessége és tárgyi beosz­tásánál fogva a legmesszebb menő igényeket kielégíti. Azon sajátos viszonynál fogva, melyben e könyvtár annak spec­iális használatával szemben áll, rendszere a külföldi parla­menti könyvtárakkal azonos magaslatra emelkedik, sőt némelyeket, mint a bécsit és párisit, fölül is múlja. A bécsi Reichsrath czím­jegyzéke : Katalog­ der Bibliothek des Rreichsrath­es, szakszerint van egybeállítva. A franczia Bibliothèque de la Chambre des Députés évenként adja ki betűrendes katalógusát. A német birodalmi gyűlés katalógusa : Katalog der Bibliothek des Deutschen Reichtages, a tudományos szakrendszer valódi mintája, melyhez beosztásra képviselőházunk könyvtárának katalógusa legközelebb áll, a wa­shingtoni kongresszus katalógusa: Catalogue of the Library of congress Washington, betűrendes katalógust ad, de már tárgyi mutatóval, tehát fordított alakban leginkább hasonlít a miénkhez. Szívesen üdvözöljük a szerkesztőt bátor kezdeményezéséért a bibliográfia terén, és egyszersmind elismerésünkkel adózunk a képviselőháznak is, mely a jog- és államtudományi irodalom e becses jegyzékének ilyetén szakavatott közzétételéhez nem csak a hozzá alkalmas erőt találta meg, de a katalógus díszes kiadá­sára a költséget sem kímélte. Kudora Károly: Szegedi Gergely Énekes Könyve 1569-ből. Szilády Áron tanulmánya­ial Sz. Gergelyről s énekes könyvéről. Budapest, 1893. kiadja a­­M. Tud. Akadémia. 41. 4+ 224 +XVI. 1. Folyóiratunk múlt évi kötetének Magyar Könyvesház czímű rovatában van közölve annak a régi magyar énekes könyvnek czímmása, melyet jeles bibliográfusunk, Hellebrant Árpád, a M. Tud. Akadémia könyvtári tisztje. 1892-ben a boroszlói városi könyv­tárban fedezett fel. Hellebrant felfedezése különös irodalomtörténeti jelentőséggel bírt, mert a hazai protestantizmus első korszakának zsoltáros könyvei, a régi magyar költészet e becses emlékei nagyon hézagosan jutottak el hozzánk. A legrégibb énekes könyv Grálszécsi Istváné 1536-ból, c­sak néhány lapnyi töredékben ismeretes. A mik ezt követték: Székely István 1538-iki krakkói, Kálmáncsehi S. Márton ismeretlen helyen s időben kiadott, és Huszár G Pál 1560-iki debreczeni zsoltáros könyveinek csak emléke maradt fél korunkig. Az 1562-ki váradi énekes könyv után, melyet szintén Hellebrant fedezett fel a wolfenbütteli könyvtárban, Szegedi Gergely énekes könyve a legelső, mely egész teljességében maradt reánk. Az ér­dekes emlék három évvel fiatalabb ugyan a váradi énekes könyvnél.

Next