Magyar Könyvszemle, 1945 (69. évfolyam, 1-4. szám)
HÍREK: Nemzeti Múzeumi terveink – A Léderer Rudolf-féle könyvtár – Országos Gyüjteményügyi Bizottság – Ernyei József kéziratgyüjteménye – Könyvtárközi bizottság – Bisztray Gyula – Berkovits Ilona – A Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Sajtótudományi Intézete – Franciaországban megjelenő lapok 145
146 HÍREK nában levő kéziratos irodalmi emlékek (levelek, naplók, töredékek, ritkaságok stb.) lehetőleg teljes kritikai kiadásához. Már eddig is igen tekintélyes kézirati anyag van kiadásra előkészítve, úgymint: „Justh Zsigmond levelezése a francia irodalom nagyjaival", „Salamon Ferenc levelezése", „A XIX. századvég levelestára" (VAJDA, REVICZKY, KOMJÁTHY, JUSTH ZSIGMOND, TOLNAI LAJOS stb. levelei igen nagy mennyiségben még ma is kiadatlanul őriztetnek a Széchényi Könyvtár irattárában), „Az 1888 utáni emigráció levelestára" (mely főleg PULSKY FERENC rendkívül gazdag, levelezése körül csoportosul), végül „Kuruckori levelestár", a kuruc és labanc katonák és politikusok gazdag levélváltása, mely már csak azért is, sok meglepetést és érdekességet tartogat, mert még semmiféle ehhez hasonló kiadvánnyal nem rendelkezünk." BISZTRAY nem titkolja, hogy a tervek megvalósítása ma is anyagiakon múlik, de reméli, hogy az illetékeseknek a jövőben megértőbb pénzügyi politikája lehetővé teszi majd, „hogy a fegyverzaj elcsitultával szóhoz (magyarán : pénzhez, papiroshoz s munkadíjakhoz) jussanak végre a Múzsák!" A Lederer Rudolf-féle zenetörténeti és zeneelméleti könyvtár nagy részét az Országos Széchényi Könyvtár vásárolta meg, hogy a Budapest ostroma következtében tetemes károkat szenvedett zenei gyűjteményét kiegészítse és az ahhoz tartozó segédkönyvtár hiányait pótolja. Országos Gyűjteményügyi Bizottság felállítását rendelte el a 4450/1945. M. E. számú kormányrendelet. A Bizottság feladata, hogy a nemzet szempontjából jelentős és veszélyeztetett magángyűjtemények (könyvtárak, levéltárak, műtárgyak) biztonságáról gondoskodjék. A Bizottság, melynek elnöke MIHAILIK SÁNDOR az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum igazgatója, tagjai KOSSÁNYI BÉLA országos főlevéltárnok, VARGHA LÁSZLÓ közgyűjteményügyi előadó és VARJAS BÉLA múzeumi könyvtárnok, jegyzője pedig FÜGEDI ERIK áll. gimnáziumi r. tanár, 1945. szeptemberében kezdte meg működését. Végzi s részben már befejezte a szükséges adatgyűjtést a magánkézben levő országos jelentőségű könyv-, oklevél-anyag, valamint műtárgyak tekintetében, ideértve azok jelenlegi állapotáról való tájékozódást is. Megindította az ország egész területén a biztonsági munkálatokat s e végből a vallás- és közoktatásügyi minisztérium jóváhagyásával vidéki, körzeti bizottságokat alakított, amelyek a mentési munkálatokat az Országos Bizottság legfőbb irányítása mellett folytatják. A Bizottság működését a közlekedési nehézségek és a szállító eszközök hiánya súlyosan érinti s ezért — noha már eddig is jelentékeny anyagot sikerült megmentenie a további pusztulástól — a mentési munkálatok mégsem folyhatnak olyan ütemben, amint az kívánatos volna." Ernyei József nyugalmazott múzeumi igazgató elhalálozásával a tudós gyűjtő hagyatékából igen értékes, főkép XVI—XVIII. századi kéziratgyűjtemény került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába. E kézirati hagyaték részletesebb ismertetésére folyóiratunk hasábjain még alkalomadtán visszatérünk.