Magyar Könyvszemle, 1991 (107. évfolyam, 1-4. szám)

KÖZLEMÉNYEK - Batári Gyula: A clevelandi „Szabadság” és alapítója, Kohányi Tihamér 291

294 Közlemények Eger, 1905. augusztus 11. „Tisztelt Szerkesztő Uram! Én ugyan régen tapasztalom, hogy az amerikai lapok, még az angolok is szedegetnek a munkáimból, de egyedül az Ön becsületes lelkében mozdult meg a méltányosság érzése. Fogadja hálás köszönetemet az Óceánon átröpített bankókért. Szíves ajánlatára pedig ez a válaszom: Új Göre-könyvet írni ez idő szerint nincs a munkasoromon. Hála Istennek most már azt írhatom, a­mit magam akarok: bármit írok, nem penészedik meg a fiókomban. Göre-dolgokat tehát most már ritkábban faragok. Érdekes lenne és bizonyára nagy feltűnést keltene, ha megegyezésünk sikerülne. De ha nem is lesz belőle semmi, én magát a gondolatot is köszönöm. Mi ugyanis az óhazában mindig örülünk, valahányszor azt látjuk, hogy az Amerikába sodort magyarok érzelmei egységben maradtak velünk. Tisztelő híve: Gárdonyi Géza, s. k.". Feltehetően Gárdonyi népszerű Göre Gábor figurájának amerikai utazásáról írott regényt kért Ko­hányi. Gárdonyi Géza 1912-ben a lap alapításának huszadik évfordulója alkalmából is köszöntötte a szer­kesztőt és egyben a Szabadságot: ... A te lapházad világító torony lett a Kolumbus világrészében szerteszórt testvéreinknek. Az óhaza ott szorít kezet mindennap az új hazával. Az új haza ott kérdi meg mindennap: mik történnek otthon? A te lapod suhogása, a magyar föld szellőjének susogása az idegenbe vándorolt milliónyi ma­gyar szívnek!. .. A lapban többször jelezték, hogy a kiadóhivatalban magyar nyelvű könyvek vásárolhatók. Kohányi Tihamér maga is állított össze angol-magyar nyelvkönyvet: Könyvek és naptárak. Lapunk kiadóhivatalában mindennemű imakönyvek, regények, olvasmányok és az 1892 évre szóló naptárak kaphatók. (Sz. 1892.1. sz. 3.) Sokszor az éppen kapható könyvek felsorolására is sor került. Talán legérdekesebb és legolvasottabb része volt a lapnak a hirdetés rovat, amely rész rendkívül fontos szerepet játszott az amerikai magyarok életében, hiszen egymás kölcsönös segítését is lehetővé tette. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a kortársak szerint Kohányi Tihamér vállalva az esetleges anyagi hát­rányokat is, az amerikai magyarság számára károsnak ítélt hirdetéseket, reklámokat nem volt hajlandó közzétenni lapjában: ... felállította azt az elvet, hogy az amerikai magyar lapszerkesztőnek gondosan ellenőriz­nie kell lapja hirdetési rovatát és nem szabad a lapban kiadni a szédelgési szándékokat takaró hirdetéseket... Kohányi tisztában volt azzal, hogy ha ő elfogadja olyan telepítések hirdetéseit, a­melyek nem lelkiismeretes emberek kezeiben vannak, akkor évente sok ezer dollár hirdetést kaphat.. . Aranybánya-részvényeket nem hirdetett Kohányi a lapjában soha... a hiénák hirdetéseit se lehetett becsempészni sehogyan.­ Természetesen egyéb kisebb-nagyobb rovatok is feltűntek a Szabadságban, majd megszűntek. Például az Egyről másról rovat, amely elsősorban rövid kuriózum jellegű híreket közölt. Kohányi szerkesztésében a lap hamarosan fellendült, emelkedett az előfizetők száma, számos kezde­ményezésére, polémiáira felfigyeltek Amerika-szerte. 1897-ben már azt közölhette, hogy a „legnagyobb magyar lap az Egyesült Államokban. (Liberty) Hungarian weekly. The largest Hungarian Paper in the 5 WARM: /'. m. 94. 6 WARM: /'. m. 88-89.

Next