Magyar Könyvszemle, 1991 (107. évfolyam, 1-4. szám)

KÖZLEMÉNYEK - Batári Gyula: A clevelandi „Szabadság” és alapítója, Kohányi Tihamér 291

Közlemények Ezek a gyanúsítgatások mind arra valók, hogy a „Szabadság"érdekeinek ártsanak, hogy az ame­rikai magyarságot elidegenítsék az egyetlen magyar laptól, a­mely az amerikai magyar munkás­osztály érdekeiért síkra mert szállni. Ezután gúnyosan vág vissza Kohányi: A „Szabadság”nak ma már több előfizetője van mint a kilenc éves „Nemzetőr"-nek (a magyar kormány által kegyelemképen megrendelt példányokat nem számítva be). A Szabadságnak négy lappal kellett megküzdenie, amint a szerkesztő az 1892. évi 43. szám 1. oldalán meg is írta: ezzel a „rossz"újsággal négy lap foglalkozik minden héten... Az „Ő"június 25-ik számában kijelenti, hogy a „N-r"-rel szövetkeztek a „Szabadság"ellen... Szóval, most már tudjuk, az Ö-s és a N-r miben sántikálnak. Hát szövetkezzenek, hogy hol egyik hol másik rágalmazzon... Sajnos a személyeskedő, sokszor durva hangnem még hosszú ideig egyik jellemzője volt az amerikai sajtónak. Viszont sajtótörténeti érdekességként tarthatjuk számon az idézett cikk azon részét, amely az Amerikai Nemzetőr nagyobb számú magyarországi, a kormány részéről „kegyelemképen" történt meg­rendeléséről tesz említést. Egyébként maga a Szabadság jellegében és külső megjelenési formájában nem sokban különbözött az Amerikai Nemzetőrtől Még rovatai is hasonló jellegűek voltak. Lényegében a fő célkitűzés itt is az egy­letek híreinek, eseményeinek közlése volt, hiszen az amerikai magyarok elsősorban ezen közlemények miatt fizettek elő a lapra. Általában a Szabadság első oldalán a vezércikkek foglaltak helyet, valamint a lappal kapcsolatos köz­lemények, vagy valamely aktuális amerikai eseménnyel, egyletekkel foglalkozó hír. Nagy gondot fordítot­tak arra, hogy az óhazában történő eseményekről az akkori lehetőségekhez viszonyítva gyorsan tájékoz­tassák az olvasókat. Mivel az előfizetők nagy többsége kétkezi munkásokból tevődött össze, volt Munkás hírek rovat is. A friss hírek megküldésére felkérték az olvasókat is: „Felkérjük lapunk b. olvasóit, hogy az egyes munkás híreket velünk közölni szíveskedjenek. Ezzel honfitársaknak tesznek szolgálatot." (Sz. 1894.48. sz. 2. p.) Sokszor a munkalehetőségekről is tájékoztattak, de közöltek például ilyen jellegű hírt is: „­­ A Wayne Iron Work igazgatósága a munkások bérét önként emelte fel tíz százalékkal s kilátásba helyezte, hogy ismét fel fogja emelni béreiket... " (Sz. 1894. 48. sz. 2.) A Világ folyása című rovatban az Egyesült Államokon és Magyarországon kívüli híreket közölték. A­z Egyleti útmutatóban voltak olvashatók a magyar egyesületekkel kapcsolatos kisebb hírek. A követ­kező közleményt azért érdemes idézni, mert bizonyíték arra, hogy némely magyar egylet saját könyvtárral is rendelkezett: New Yorki I. magyar önképző egylet Helyisége 318 Houston utca. .. Díszgyűléseit minden hó első vasárnapján, heti gyűléseit hétfő este tartja. Elnök Angyalfy Endre... könyvtárnok Markovics E. Könyvtár nyitva este 8-10-ig. (Sz. 1892.3. sz. 4.) Ilyen és hasonló jellegű híradások sok esetben szinte egyetlen forrásai, bizonyítékai némely amerikai magyar egylet létezésének. A Cleveland várossal kapcsolatos híreket, tudósításokat is külön rovatban közölték. Minden szám tartalmazott szépirodalmi jellegű anyagot, ezek igen jelentős része folytatásokban jelent meg. Például 1894-ben Justh Zsigmond Delelő című írását, Mikszáth Kálmántól A táborszernagy halálát jelentették meg. Jókaitól Gárdonyitól is gyakran közöltek. Sajátos módon — az akkori szokástól eltérően — többek között Gárdonyi Gézának honoráriumot is fizettek, dollárban. Ezt a juttatást a nagy író levélben köszönte meg Kohányinak, és később is összeköttetésben maradtak. Részleteket közlünk az egyik levélből.

Next