Magyar Könyvszemle, 1993 (109. évfolyam, 1-4. szám)
TANULMÁNYOK - Z. Karvalics László: Könyvbegyűjtés és bezúzás 1946-ban 404
Z. KARVALICS LÁSZLÓ Könyvbegyűjtés és bezúzás 1946-ban A második világháború utáni korszak hazai történetének viszonylag ismertebb fejezetei közé tartozik az 1950-es, nagy botrányt kavart „könyvtárselejtezés", amelynek keretében egy közel 3700 tételt tartalmazó lista alapján kellett (volna) magyar és külföldi írók teljes életművét, illetve további „veszélyesnek" érzett kiadványokat kivonni a forgalomból. Jóval kevesebbet hallhattunk viszont arról a nagy begyűjtési-bezúzási akciósorozatról, amelynek keretében az 1945 január 20-án aláírt fegyverszüneti szerződés értelmében tiltottnak minősített könyvek tízezreit ítélték halálra és semmisítették meg Magyarországon, amely a világháborús Európában amúgy is a második legnagyobb könyvpusztulást mondhatta magáénak. A következőkben — rövid bevezetés után — az akciósorozat talán legérdekesebb és legkevésbé ismert, 1946-os fejezetét mutatjuk be. 1945 február 26-án adta ki az Ideiglenes Nemzeti Kormány 530/1945 M. E. számú rendeletét, annak a jogszabálysorozatnak a részeként, amely a fegyverszüneti egyezmény egyes kitételeinek igyekezett érvényt szerezni. A Moszkvában megkötött szerződés 16. (a közéletnek és a sajtónak a fasiszta szellemtől való megtisztításáról szóló) pontjának megvalósítása érdekében született meg e dokumentum, amely A fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek megsemmisítéséről címet viselte, és részletesen előírta, hogy mit, mennyi idő alatt és milyen feltételekkel kell beszolgáltatni és megsemmisíteni. A magyar és idegen nyelvű könyvek mellett folyóiratokra, napilapokra, hirdetményekre, röplapokra és képekre is kiterjedt a megsemmisítési előírás, amelyről a közintézmények és magánszemélyek által a kijelölt gyűjtőhelyekre való szállítás után a helyi törvényhatóság első tisztviselője volt köteles gondoskodni. A beszolgáltatás elmulasztóinak pénzbüntetést és elzárást helyezett kilátásba a rendelet. Az ügyért felelős Miniszterelnökségi Sajtóosztály április 28-án létrehozta a Fasiszta Sajtótermékek Jegyzékét Összeállító Bizottságot a neves baloldali könyvkiadó, Faust Imre vezetésével, s a Bizottság rohammunkában össze is állította az Index első, több mint nyolcvan oldalas jegyzékét. Mintegy kettőezer magyar, német és 1 Az egész akció áttekintését részletesen. ZALAI K. László: Könyvpusztítás a háború után . Élet és Tudomány 1992/51.1620-1621.