Magyar Könyvszemle, 1993 (109. évfolyam, 1-4. szám)

TANULMÁNYOK - Z. Karvalics László: Könyvbegyűjtés és bezúzás 1946-ban 404

Z. KARVALICS LÁSZLÓ Könyvbegyűjtés és bezúzás 1946-ban A második világháború utáni korszak hazai történetének viszonylag ismer­tebb fejezetei közé tartozik az 1950-es, nagy botrányt kavart „könyvtárselejte­zés", amelynek keretében egy közel 3700 tételt tartalmazó lista alapján kellett (volna) magyar és külföldi írók teljes életművét, illetve további „veszélyesnek" érzett kiadványokat kivonni a forgalomból. Jóval kevesebbet hallhattunk vi­szont arról a nagy begyűjtési-bezúzási akciósorozatról 1 , amelynek keretében az 1945 január 20-án aláírt fegyverszüneti szerződés értelmében tiltottnak minő­sített könyvek tízezreit ítélték halálra és semmisítették meg Magyarországon, amely a világháborús Európában amúgyis a második legnagyobb könyvpusz­tulást mondhatta magáénak. A következőkben — rövid bevezetés után — az akciósorozat talán legérdekesebb és legkevésbé ismert, 1946-os fejezetét mu­tatjuk be. 1945 február 26-án adta ki az Ideiglenes Nemzeti Kormány 530/1945 M. E. számú rendeletét, annak a jogszabálysorozatnak a részeként, amely a fegyver­szüneti egyezmény egyes kitételeinek igyekezett érvényt szerezni. A Moszkvá­ban megkötött szerződés 16. (a közéletnek és a sajtónak a fasiszta szellemtől való megtisztításáról szóló) pontjának megvalósítása érdekében született meg e dokumentum, amely A fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek megsem­misítéséről címet viselte, és részletesen előírta, hogy mit, mennyi idő alatt és milyen feltételekkel kell beszolgáltatni és megsemmisíteni. A magyar és idegen nyelvű könyvek mellett folyóiratokra, napilapokra, hirdetményekre, röplapok­ra és képekre is kiterjedt a megsemmisítési előírás, amelyről a közintézmények és magánszemélyek által a kijelölt gyűjtőhelyekre való szállítás után a helyi tör­vényhatóság első tisztviselője volt köteles gondoskodni. A beszolgáltatás elmu­lasztóinak pénzbüntetést és elzárást helyezett kilátásba a rendelet. Az ügyért felelős Miniszterelnökségi Sajtóosztály április 28-án létrehozta a Fasiszta Sajtó­termékek Jegyzékét Összeállító Bizottságot a neves baloldali könyvkiadó, Faust Imre vezetésével, s a Bizottság rohammunkában össze is állította az Index el­ső, több mint nyolcvan oldalas jegyzékét. Mintegy kettőezer magyar, német és 1 Az egész akció áttekintését részletesen 1. ZALAI K. László: Könyvpusztítás a háború után = Elet és Tudomány 1992/51.1620-1621.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék