Magyar Könyvszemle, 1999 (115. évfolyam, 1-4. szám)
KÖZLEMÉNYEK - Bálint Gábor: Rácz Vilmos: párbajhős és lapkiadó 244
244 Közlemények A kötetet Kertbeny jegyzetei zárják, amelyek Magyarországgal kapcsolatos különféle statisztikai adatokat tartalmaznak. Közli Magyarország népességét, a nemzetiségek és a választók számszerű megoszlását, a magyar országgyűlés költségeit, majd a magyar újságírás történetét dióhéjban, az újságok számadatait nyelvek és példányszámaik szerint, végezetül Jókai idegen nyelven hozzáférhető műveinek listája zárja a függeléket. Rövidsége ellenére mégis ez az utolsó rész közvetítette a legtöbb ismeretet a magyar valóságról a külföldi érdeklődő felé. A kötet végére érve azonban úgy érezzük, a kérdés továbbra is fennmarad, miért gondolta Kertbeny, hogy ezzel a tematikájában meglehetősen szerteágazó kötettel hozzájárulhat a német-magyar kapcsolatokhoz, a két nép egymás iránti szimpátiájának felkeltéséhez, egymás jobb megismeréséhez. RÓZSA MÁRIA Rácz Vilmos: párbajhős és lapkiadó. A régi, a háború előtti Budapest egyik ismert alakja volt Rácz Vilmos, a Párbajkódext szerzője. Alig akadt párbaj akkoriban, amelynek vezetősegédje nem lett volna. 1944-ben több mint 150 olyan emléktárgyat számolt össze otthonában, amelyet egyegy párbaj levezetéséért, vagy a lovagias ügy kedvező jegyzőkönyvi elintézéséért kapott. Rácz célja általában ez utóbbi volt. Könyve előszavát is így kezdi: „Párbajkódexem a lovagiasságért készült, de a párbajok ellen." Természetesen ehelyütt nem a vívótermekben elért sikerei kapcsán emlékezünk meg róla - főleg visszaemlékezéseik alapján -, hanem irodalmi, lapkiadói tevékenységei miatt. 1889. március 31-én született Budapesten. 1913-ban végzett a jogi karon, s közben jóhírű atlétaként két olimpián is részt vett. Alapító tagja volt a BEAC-nak. Kezdetben az Egyetemi Lapok sportrovatának vezetője volt, de hamarosan saját lapjait szerkesztette. Először a kék színű papírra nyomott Sporthírlapot alapította meg 1910-ben. Később a világháború után megvette Fodor Károly vívómestertől és Polónyi Dezső ügyvédtől a Nemzeti Sportot, illetve csak a lap címét, mert az 1912 óta szünetelt, így született meg a zöld színű Nemzeti Sport. 1919 februárjában megszerezte az éppen tönkremenés előtt álló A Társaság című lapot. Korábbi tulajdonosa, Dobay István tagja volt valamennyi előkelő kaszinónak, s mindent tudott a felső tízezer dolgairól. Ezeket a „pletykákat" közölte hétről-hétre a lapjában. Ám a kezdeti ötezer példány a forradalmak idejére alig 600-ra apadt. Ekkor vette meg Rácz. Egyelőre persze nem adta ki, megvárta a Tanácsköztársaság bukását. Ezután felkereste Friedrich István miniszterelnököt - aki régi sporttársa volt az egyetemi időkből -, és megújíttatta A Társaság lapengedélyét. Maga köré gyűjtötte néhány jó tollú ismerősét, pl. Zilahy Lajost, Krúdy Gyulát, Újváry Sándort, valamint Major Henriket, a karikaturistát és kiadta az újjászületett lap első számát. A nyomdai munkákat a Hornyánszky-cég végeztes nem bánta meg, mert az induló 5000 példány után hamarosan 48 000-nél tartottak. Az első szám finom, halványsárga műnyomó papírra készült, mert a nyomdának csak ilyen volt raktáron... Természetesen ez a felfutás csak időleges volt: a hatodik-hetedik szám után a többi lapkiadó is megjelent a piacon, és A Társaság újra az úri kaszinók kisebb példányszámú lapja lett. Ezzel egy időben a Károly krt. 3. alatt könyvkereskedést és - Budapesten elsőnek - színházi jegyirodát is nyitott, sőt elhatározta, hogy könyveket is kiad. Először Krúdy Gyula Asszonyságok díja című regényét jelentette meg. Kezdetben ugyan mással, nagyobb sikerrel kecsegtető könyvvel akart a piacra lépni, de Krúdy egy ügyes húzással élt: művébe belekerült egy bekezdés „Rácz Viliről", egy tettlegességgé fajuló kávéházi szóváltás hőséről. Egyúttal közölte Ráczcal, hogy ő 1 RÁCZ Vilmos: Párbajkódex és lovagias eljárás. Bp. 1923. Hornyánszky ny. Pfeifer F. biz. 2191. 2 RÁCZ Vilmos: „Szúrás kizárva", München, 1975.