Magyar Könyvszemle, 2004 (120. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kertész Balázs: A turul-monda Laskai Osvát egyik Szent István-napi prédikációjában
Közlemények Hungarica dicitur ,almu’ et illius ortus per sompnium fiait pronosticatum, ideo ipse vocatus est Almus. Vei ideo vocatus est Almus, id est sanctus, quia ex progenie eius sancti reges et duces erant náscituri.”5 „Régóta tudott, hogy Almos fogantatásának elbeszélése totemisztikus mondára vezethető vissza. Mint láttuk, Álmos születése előtt anyjának álmában héja jelent meg és teherbe ejtette. A monda értelme világos: az Árpád-ház héja-őstől származtatta magát.” Ez az epizód bizonyos eltérésekkel megtalálható a 14. századi krónikakompozícióban és Thuróczy János 1488-ban megjelent krónikájában is. A fermóban olvasható változattal történő összehasonlítás kedvéért a főszövegben közöljük Thuróczy, a lábjegyzetben pedig a krónikakompozíció szövegét. „Porro Eleud filius Vgek ex filia Enodbilii in Scicia genuit filium, quem ex eventu Almus denominavit. Nam mater illius dum esset gravida, vidít in somnis avem quandam in fonna austuris ad se venire suoque in gremio caput reclinare, quodque ex utero illius torrens persplendidissimus ortus fiiisset, decurrensque in terra aliena extitisset multiplicatus, quod et factum est. Nam postea de lumbis eius gloriosi reges propagati sunt, qui postmodum in terra aliena hac in Pannónia ingentem populorum super multitudinem summa cum gloria regnavere. Quia autem somnium Hungarico idiomate alom dicitur, et illius nativitas per somnium fűit prenosticata, ideo ipse vocatus fűit Almus ...”7 Laskai szövege az ismert változatokhoz képest szembeötlő eltéréseket mutat. Ő a héja általi fogantatásról, az Emese méhéből fakadó patakról egy szót sem szól, említ viszont egy Álmos anyjának hasából kinövő fát, amelyen megtalálhatók a szent királyok, akiket nevükön is nevez. Az világos, hogy a ferences írónál olvasható változat alapja a turul-monda. A kérdés az, hogy milyen forrást vagy forrásokat használt, s vajon a krónikaszövegekhez képest mutatkozó eltéréseket Laskai egyéni leleményének kell-e tartanunk. A ferences író történeti elbeszélő forrásait vizsgálva már korábban sikerült kimutatnunk, hogy közvetlenül használta a Thuróczy-krónikát, innen tehát ismerhette az Álmos születésével kapcsolatos mondát. A történetet már Thuróczy sem a szóbeliségből merítette, hanem a korábbi krónikákból vette át,10 s a szájhagyomány mint forrás Laskai esetében is kizárható. Az Árpád-ház totemisztikus . Die „ Gesta Hungarorum ” des anonymen Notars. (Die älteste Darstellung der ungarischen Geschichte.) Unter Mitarbeit von László VeszprÉmy herausgegeben von Gabriel Silagi. Sigmaringen, 1991. /Ungarns Geschichtsschreiber 4./ 36., 38. 6 GyöRFFY György: Krónikáink és a magyar őstörténet. Régi kérdések - új válaszok. Bp. 1993. 40. Lásd még Kristó Gy.: h. (1970) 116., 19. 1. 7 Thuróczy, Johannes: Chronica Hungarorum. I. Textus. Ediderunt Elisabeth GalAntai et Julius Kristó. Bp. 1985. (a továbbiakban: Chronica) 59-60. A krónikakompozíció szövege: „... Eleud filius Vgeg ex filia Eunodbilia in Scytia genuit filium, qui nominator Almus ab eventu, quia mater eius in sompno innotuerat avis quasi in fonna austuris veniens, dum esset gravida, et quod de utero eius egrederetur torrens ac in terra non sua multiplicaretur. Ideoque factum fiait, quod de lumbis eius gloriosi reges propagarentur. Quia vero sompnium in lingua nostra dicitur aim, et illius ortus per sompnium fűit prenosticatus, ideo ipse vocatus est Almus ...” (SRH I. 284.) 8 Itt említjük meg, hogy a prédikációszöveg bizonytalan eredetű részét aláhúzás jelöli. 9 KERTÉSZ Balázs: Krónikaszövegek Laskai Osvát prédikációiban. In: A ferences lelkiség hatása az újkori Közép-Európa történetére és kultúrájára. Szerk. Őze Sándor, Medgyesy-Schmikli Norbert. Piliscsaba - Bp., 2004. 665-680. 10 Thuróczy, Johannes: Chronica Hungarorum. II. Commentarii 1-2. Composuit Elemér MÁLYUSZ adiuvante Julio Kristó. Bp. 1988. (a továbbiakban: Commentarii) II./l. 144.