Magyar Könyvszemle, 2009 (125. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 4. szám - Kerepeszki Róbert: Az egyetemi bajtársi egyesületek sajtója a Horthy-korszakban

Kerepeszki Róbert mely az 1920-as évek közepére az egyetemi ifjúság „gazdasági vállalatainak” csúcs­szervezetévé vált,­ majd két évvel később a katolikus alapon szerveződő és gyak­ran legitimista oldalon álló Foederatio Emericana,­ illetve 1927-ben a kifejezet­ten legitimista Szent István Bajtársi Egyesület.­ Ezek hasonlóan épültek fel, és tulajdonképpen az egyes egyetemeken, illetve fakultásokon alakuló bajtársi tag­egyesületek, törzsek, csoportok, korporációk stb. összefogó csúcsszervezetei voltak. Látható, hogy jellegüket tekintve különbözőek voltak, és emiatt gyakran előfordul­tak konfliktusok közöttük. De hivatalosan mindegyik politikailag semleges egye­temi, később egyre inkább szélesebb társadalmi szervezetnek tekintette magát, és jóan erős befolyással rendelkezett a Műegyetemen, mint a Turul a fővárosi és a vidéki tudomány­­egyetemeken, de Budapesten kívül is voltak kapcsolatai, és a Bánya-, Kohó- és Erdőmérnökhallgatók Ifjúsági Körét kifejezetten a fiókegyesületének tekinthetjük. Ez a szervezet az 1924/25-ös tanévben rendezett antiszemita demonstrációkat Sopronban, miután a helyi Bányászakadémiára két zsidó fiatalt vettek fel. A Hungária alapvetően szinte mindenben a Turulhoz hasonlóan épült fel, és a két szervezet mindig nagyon szoros, harmonikus kapcsolatban volt egymással. Lásd A „Hungária" meg­alakulása.­­ Technikus 1920. 3. sz. 91.; m. a.: A Hungária Magyar Technikusok Egyesületének megalakulása.­­ Technikus 1920. 4. sz. 116-117.; A Hungária Magyar Technikusok Egyesülete alapszabályai, szokásrendje, becsületügyi kódexe. Bp. 1931. Hungária Magyar Technikusok Egye­sülete. KOVÁCS M. Mária: Liberalizmus, radikalizmus, antiszemitizmus. A magyar orvosi, ügyvédi és mérnöki kar politikája 1867 és 1945 között. Bp. 2001. Helikon, 116-117.­­ Ekkor már Keresztény Főiskolai Hallgatók Centrum Fogyasztási Szövetkezete néven működött, és „papír és tanszerek, úri és női divatcikkek, fehérneműek, harisnyák, kalapok, rövidárucikkek, kö­tött áruk, kozmetika és háztartási cikkek, sport és játékok, torna- és sárcipők stb. eladásával foglal­kozott”. A Centrum Hitelszövetkezet „az ifjúság bankja” volt, és fontos volt a Centrum Nyomda Rt. is, ahol a bajtársi sajtó és kiadványok jelentős része készült. Lásd T. I.: Centrum.­­ Technikus 1919. 1. sz. 26—27.; Táborozási ügyrend: a bajtársi élettel kapcsolatos egyéb határozatok, szabályok és tudnivalók. Szerk. Lendvay Béla. Bp. 1929. Turul Szövetség, 213-226.­­ Az Emericana előzményeire működésére és felépítésére lásd A Foederatio Emericana tábori rendtartása. Bp. 1929. K. n.; Tóth József: Anima Emericana. A Foederatio Emericana szelleme. Bp. 1927. K. n.; BuKOVSZKY László: Első tíz év. A Foederatio Emericana szegedi corporatioinak története. Szeged, 1937. K.n.; Rozs András: A Foederatio Emericana Pécsett. A katolikus egyetemi és főiskolai hallgatók bajtársi egyesületének pécsi tevékenysége 1923-1944.­­ Baranya 1991. 1-2. sz. 200—216.; Ligeti Imre: Az Emericanáról. In: Magyarország 1944. Fejezetek az ellenállás törté­netéből. Bp. 1994. Nemzeti Tankönyvkiadó, 296-306.; Ujváry Gábor: Egyetemi ifjúság és katoli­cizmus a „neobarokk társadalomban". Adatok a Foederatio Emericana történetéhez.­­ Levéltári Szemle 1989. 4. sz. 51-63.­­ A szervezet felépítéséről lásd A Foederatio Stephanea egyetemi és főiskolai hallgatók Szent István Bajtársi Szövetsége alapszabályai, ügyrendje, fegyelmi ügyrendje, segélyezőbizottsági ügy­rendje. Bp. 1938. Szent István Bajtársi Szövetség; érthetetlen módon a Magyar Katolikus Lexikon szerint ez az egyesület a „legitimista érzelmű egyetemi és főiskolai leányifjúságnak (kiemelés tő­lem - K.R.) a Foederatio Emericanához hasonló szervezete”. Valójában ebben az egyetemi bajtársi egyesületben is inkább a férfiak domináltak. Magyar Katolikus Lexikon III. Főszerk. Diós István. Bp. 1997. Szent István Társulat, 720.

Next