Magyar Könyvszemle, 2009 (125. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 4. szám - Kerepeszki Róbert: Az egyetemi bajtársi egyesületek sajtója a Horthy-korszakban

Kerepeszki Róbert oldali keresztény-nemzeti diákság csúcsszervezetében, a Magyar Nemzeti Diák­­szövetségben (MNDSZ) is.12 A Tanácsköztársaság után formálódó keresztény-nemzeti kurzushoz lojális egye­temi ifjúság már 1919 szeptemberében saját időszaki lapot indított Ifjak Szava címmel. Ennek a sajtóorgánumnak a kiadója hivatalosan a Magyar Ifjak Nemzeti Egyesülése volt, amely alig egy hónappal korábban jött létre, és egyértelműen az őszirózsás forradalom után alakult jobboldali radikális diákszervezet, a Piros- Fehér-Zöld Blokk utódjának tekinthető. Ez a lap tehát még nem kifejezetten az egyetemi bajtársi szövetségekhez kapcsolódott, hiszen az ilyen típusú szervezetek közül az első, a Turul még éppen csak formálódott és előkészületi szakaszban járt. Mégis fontos ez a sajtóorgánum a témánk szempontjából, egyrészt azért, mert több olyan személy megfordult a szerzői és szerkesztői között, akik az 1920-as évek diákmozgalmainak, így a bajtársi szövetségek vezéregyéniségeivé és a kö­vetkező évtized ismert politikusaivá váltak, másrészt pedig azért, mert az Ifjak Szava egyértelműen a bajtársi sajtó egyik legjelentősebb előfutára volt.13­0 lap körül gyülekeztek azok az aktív jobboldali fiatal értelmiségiek, akik elítél­ték a dualizmus és az őszirózsás forradalom liberalizmusát, valamint a Tanácsköz­társaság kommunista világképét, és helyet követeltek maguknak, illetve saját generációjuknak a közélet vezetésében. Nem véletlen, hogy többen közülük előbb­­utóbb Gömbös Gyula politikai holdudvarához tartoztak, és éppen az ő miniszter­­elnöksége idején kerültek be a közélet első vonalába. Az Ifjak Szava szerkesztői 12 A ,, Turul" Szövetség (a Magyar Egyetemi és Főiskolai Bajtársi Egyesületek Országos Köz­pontja), valamint a kötelékébe tartozó és a szövetség szerves részét képező Bajtársi Egyesületek és Bajtársi Törzsek (vegyestörzsek) Alapszabályzata. H.n., 1927. h.n., 5-10.; a Magyar Nemzeti Szö­vetség 1929-ben alakult meg, és célja „a magyar egyetemi és főiskolai ifjúság egységbe tömörítése, anyagi és szellemi érdekeinek védelme, az ifjúság egyetemességét érintő ügyek központi intézése és irányítása, továbbá ily irányú bel- és külföldi képviselet” volt, tehát végső soron az, hogy átvegye Magyarország nemzetközi képviseletét a MEFHOSZ-tól a külföldi kongresszusokon és rendezvé­nyeken. A Magyar Nemzeti Diákszövetség sajtóosztálya az ifjúság sajtókiadványait terjesztette, illetve tudósította a Magyar Távirati Irodát, a rádiót és a legnagyobb belföldi napilapokat, folyóiratokat a szervezet munkájáról. Az MNDSZ tagjai a Turul mellett az Emericana, a Hungária, a Főiskolai Sportszövetség, a Protestáns és a Katolikus Diákszövetség, illetve a menekült hallgatók Területi Szö­vetsége lettek, de 1930 tavaszán jelezte csatlakozási szándékát több más ifjúsági szervezet is, így a diáksegélyezésben fontos szerepet viselő Országos Magyar Diáknyomorenyhítő Akció, illetve a Ma­gyar Diákkülügyi Bizottság és a Magyar Diákutazási Iroda. Az új csúcsszervezethez a Társadalmi Egyesületek Szövetsége szolgált mintaként, éppen ezért nevezték „ifjúsági TESZ-nek” is. A Magyar Nemzeti Diákszövetség és tagegyesületeinek ismertetője. Szerk. Borosjenői Kádár Béla. H. n., 1937. Turul Sajtóvállalat, 12-25.; Szörtsey József: Az „ifjúsági" TESZ. · Bajtárs 1930. május, 5-7. 13 A Magyar Ifjak Nemzeti Egyesüléséről és a Piros-Fehér-Zöld Blokkról lásd M. A.: A Magyar Ifjak Nemzeti Egyesülése.­­ Technikus 1919. 1. sz. 25.; Az első tíz év története.­­ Magyar Egyetemi Híradó 1932. február 5. 3-6.; Viczián János: Diákélet és diákegyesületek a budapesti egyetemeken 1914-1919. Bp. 2002. ELTE Levéltár. /Felsőoktatás-történeti Kiadványok, Új Sorozat 2./ 103— 109, 205-209, 230.

Next